Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Hirdetés

Friss topikok

Magánnyugdíj - kicsit savanyú, de a miénk?

2010.11.26. 00:00 Kóczy László

A nap kedvenc témája Matolcsy bejelentése a nyugdíjrendszer átalakításáról. Mindenkinek leesett az álla: lehet-e ilyet csinálni? Mint látjuk lehet. Reggel első dolgom volt, hogy a KTI kávézójában leültem és végigolvastam a Magyar Nemzet és a Népszabadság idevonatkozó cikkeit. Mintha két különböző bejelentésről írnának! Lehet a kérdésről politikamentesen beszélni? Nyilván nem, de azért megpróbálom.

Szeretném, ha csak a bejelentéssel foglalkoznánk. Ehhez szükségünk van két feltételezésre:

1. feltételezés: Mindegy, hogy állami, vagy magán. Tegyük félre a vitát, hogy melyik jobb: az állami nyugdíj miatt fellépő politikai-, vagy a pénztári rendszernél fellépő gazdasági kockázat.

2. feltételezés: Mindegy ki van kományon. Tegyük félre azt a kérdést is, hogy vajon rábízná-e Ön minden pénzét Orbán Viktorra/Matolcsy Györgyre/Szíjjártó Péterre, vagy éppen Rubovek Ubulra, Magyarország 2034 és 38 közötti miniszterelnökére.

Inkább foglalkozzunk azzal, hogy mi történik a főbb szereplőkkel. Ehhez mindenek előtt tisztáznunk kell, hogy mi történik velük most, illetve nem árt, ha tisztázunk pár fogalmat.

A nyugdíj eredetileg az öngondoskodásról szólt: aki öregkorában nem akart dolgozni, az féretett egy kis pénzt. Mit félretett: befektetett! Ezeket a befektetéseket pl. az Egyesült Államokban elsöpörte a gazdasági világválság, és, hogy ne haljanak éhen nyugdíjasok milliói, kitalálták a felosztó-kirovó rendszert. Míg a pénztári rendszerben tulajdonképpen minden dolgozónak egy bankszámlája van, utóbbinál a nyugdíjasok nyugdíját az aktív dolgozók fizetik. A felosztó-kirovó rendszert bevezetni könnyű, kivezetni már nehezebb. Horn Gyuláék egy meglehetősen komplex rendszert találtak ki, ami akár még működhetne is. Ennek elemei -a híres pillérek- a következők:

  1. A pályakezdők és a még karierjük elején állók nyugdíjjárulékuk egy részét egy saját számlára fizetik be.
  2. A másik részét a jelenlegi nyugdíjasoknak adják, hiszen az ő befizetéseiket már korábban kiosztották.
  3. Mivel ezzel a felállással igen lassan fog nőni a számlákon a pénz, megadták a lehetőséget az önkéntes kiegészítésre - ennek nyilván csak a kedvezményes volta miatt van értelme.

Hosszabb távon a nyudíjasok, illetve a karrierjük végén állók elfogynak. Őket már nem kell támogatni, viszont a saját számlára keveset fizetőket még igen. Nekik már csak némi kiegészítés kell, így a nyugdíjjáruléknak egyre nagyobb és nagyobb része mehet át a saját számlára.

Hogy miért bízták a számlák kezelését külföldi tulajdonú magáncégekre az igazából most lényegtelen. A Matolcsy-féle javaslat szerint mindezt szeretnék visszavenni az állam hatáskörébe. Az 1. állítás szerint ez -önmagában- nem baj. Nyilván a nyugdíjpénztáraknak fájni fog. Nos, végre valami nem nekünk fáj! Ráadásul egy olyan cégnek fáj, aminek tevékenysége annyi, hogy elkéri a pénzünket az államtól, egy részét elviszi külföldre és befektetés címén csúnya mínuszokat produkál (tisztelet a kivételnek - erre még visszatérünk). A 90-es évek végén egy biztosítónál dolgoztam és elhűlve néztük, hogy milyen hihetetlen gyorsan és milyen kevés szabályozás mellett jöhettek létre ezek a pénztárak - összevetve a biztosítókkal. Egy nyugdíjpénztár hasonlít egy befektetési alaphoz: ha jól megy az üzlet, sok új ügyfelet kapnak, míg a veszteségeket az ügyfelek realizálják. Az ilyen aszimmetrikus ösztönzők túlságosan kockázatos befektetésekre ösztönöznek.

Nem tudom hányan választanánk olyan bankot, ami minden befizetett összegből leemel 4,5%-ot, kamatot nem ígér majd lesz-ami-lesz alapon, de azért minden tranzakcióért további összegeket von le. Egy nyugdíjpénztár ugyanis egy ilyen bank. Nem hiszem tehát, hogy a pénztárakért kellene sírnunk.

Aki átlép az állami rendszerbe rövid távon biztos nem jár rosszul. Nem tudom igazán szükséges-e az inflációnál gyengébben teljesítő számlákat szintre hozni: ennek két oka/magyarázata lehet. 1) Mivel a számlák valójában virtuálisak, a legegyszerűbb a befizetések alapján számon tartani őket, 2) Valóban lehetnek olyanok, akik a korábbi erőltetett magánosítás számlájára írják, hogy olyan kevés nyugdíjat ígér nekik a pénztár. A kormány az utóbbiaknak valóban megmenti a nyugdíját és ezt ha valamikor, akár most is megteheti.

Ki marad a magánnyugdíjpénztáraknál? Nyilván vannak, akik attól félnek, hogy Orbán Viktor rátüsszent a pénzükre és fideszessé válnak. A 2. állítás alapján ez nem érv. És vannak, akiknek a nyugdíjpénztára valóban korrekt hozamokat hoz. Ők jól döntöttek, most mégis bűnhődniük kell: az állam kitagadja őket, nincs 24%, nincs állami nyugdíj. Ez így nem korrekt. Megjegyzem, hogy ez a struktúra a Lajtától nyugatra is előfordul, például Hollandiában és a közösbe beadott rész idővel csökkenni fog illetve az is elég homályos, hogy az állami nyugdíjasoknak hogy számolják bele a 24%-ot. A korrekt pénztár magasabb hozama pedig még elég is lehet, hogy kompenzálja az állami nyugdíjasoknak (most még) ígért kiegészítést. Ráadásul a javaslat a maradókat is segíti azzal, hogy lejjebb viszi a nyugdíjpénztárak költségplafonját. Tény, hogy a pénztárak sok ügyfelet fognak veszíteni és lesznek olyanok is, akik az összeset. Nyilván nem az utóbbiakat kell sajnálni.

 

  Magánnyugdíj - most Magányugdíj - lesz Állami - lesz
befizetés megy 14 hónapig 0 megy
munkáltatói 24% kiosztják kiosztják "beleszámít"
elszámolás számla számla virtuális számla
hozam piaci piaci+ infláció
gazdasági kockázat elég nagy kisebb kisebb(?)
  (kiválasztódás) (virtuális biztonság)
politikai kockázat nincs kicsi nagy
(ezt hittük) (most már azt sem)  

 

Kétségtelen, hogy sok a "ha". A megmaradó nyugdíjpénztárak lejtős pályán fognak játszani, olyan hátrányból indulnak, amit nehéz behozni, ha egyáltalán lehetséges. Ők is veszítenek ügyfeleket, pedig valószínűleg ők azok a kivételek, akiktől nem kell megmenteni senki nyugdíját. Járulékos kár..

6 komment · 1 trackback

Címkék: fidesz bank orbán viktor nyugdíj diszkrimináció pénzügy államosítás szíjjártó péter kamat biztosítás kockázat magánnyugdíjpénztár matolcsy györgy

A bejegyzés trackback címe:

http://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr282473509

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hódolat kultúránk Semmelweis Ignácának, a BRFK névtelen zsenijének az eltelt 30 nap minden sikeréhez! 2010.11.26. 09:44:18

Anyukák, nagymamák és közkonyhák, nem kell rettegni többé! Magyar kormány rendőröket a kulturális életbe/kulturpolitikába/stratégiai tervezésbe és kivitelezésbe, valamint minden irodalmi szervezet élére! Könyváruházak rendőr-felolvasóesteket szervezzet...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

kampela 2010.11.26. 11:35:57

Kedves László,
a facebook-ról keveredtem ide, egy ismerősöm linkelte az írását. Megmondom őszintén, többször elolvastam az szöveget, és miután többször nem értettem, arra jutottam, hogy sületlenségeket ír össze, ami aztán a szöveg logikai egybentartását nehézkessé teszi. Ezt önmagában nem írtam volna le kommentben, de gondoltam, teremtenék egy lehetőséget, hogy mielőtt végképp leírom a magyar tudományosságot (egy szofisztikált és nemzetközi mércével eredményes kutató a logika minimális követelményeit is félredobja, ha egy nemzeti ügyben kell a nemzeti kormány intézkedéseit megmagyarázni), győzzön meg, hogy azért nem értettem, mert buta vagyok.
A kérdéseim a következők lennének.
Amikor azt mondja, csak a bejelentéssel akar foglalkozni, akkor ezt hogy érti? Bejelentésen Matolcsy szavait érti, Matolcsy szavainak az Ön értelmezése szerinti tárgyát, vagy a teljes kormánykommunikációt, vagy az egyelőre javaslatban lévő törvényeket? Ugyanis a szöveg logikája már itt bomlik.
Biztos baj van a felfogóképességemmel, de nem az történik, hogy megfogalmazza az 1. feltételezést (hogy ti. mindegy), majd a szöveg valójában azzal foglalkozik, hogy miért nem?
Mellesleg az sem érthető, hogy a "bejelentés" értelmezéséhez miért szükséges ezekkel a feltételezésekkel élni?
Most, hogy még egyszer elolvastam a szövegét, érteni vélem, hogy a "feltételezésekre" utóbb "állításként" utal, de jobb az ilyesmit elkerülni, ne kelljen már az olvasónak ötször átolvasni a mondanivalónkat ahhoz, hogy az alapvető viszonyokkal tisztába jöjjön.
Jól értem-e, hogy az almát vetjük össze a körtével? Ti. a felíró-kirovó rendszer semmiféle "hozamot" nem produkál, ezt nem lehet pozitív tulajdonságként felvetni a pénztárakkal szemben. és itt lényeges a második feltételezés/állítás. Azt érteni vélem, hogy az, hogy mennyire bízunk azokban, akik a "bejelentést" teszik, csak zavarja a tisztánlátást, de az, hogy az állami nyugdíj hogy követ inflációt vagy bármi egyebet, az politikai döntés kérdése, meg persze a gazdaság teherbíróképességéé.
Az csak apró közbevetés, hogy az "egy részét elviszi külföldre" kitétel, az közgazdaságilag hogyan értelmezendő?
Hogyan értelmezendő ez a "mi" és "ők" (magánnyugdíjpénztárak) megkülönböztetés, és most akkor ez ugyanaz, mint a különadók kormánykommunikációja, vagy alami más van mögötte?
És végül, ami legjobban megdöbbentett, hogy Ön úgy kezeli a kérdést, mintha lenne aki megmarad a magánnyugdíjpénztárakban, miközben a "bejelentés" éppen azt célozta, hogy minden olyan feltételt megteremtsen, ami irracionálissá teszi a megmaradást. Mi lenne az érv amellett, hogy valaki megmaradjon, ha ezzel elveszti a jövendőbeli nyugdíja 3/4-ét, elveszti az állami kezességet (ami, nehogy félreértés essék, azért fontos, mert így valóban hazárddá teszi a maradást, hiszen ha a kilépők nagy száma miatt bedőlnek a biztosítók, vihetik a pénzemet is, nem?)?
Tisztelettel
kampela

hhh. 2010.11.26. 12:50:27

kampela, segítek:
A kötelező magánnyugdíjpénztár fából vaskarika. Miért tették kötelezővé anno? Ez lenne a szabad választás?
Ha egyszer az állam kötelezővé tette - hát kötelezően el is törölheti, szerintem.
Mellesleg ezek szerint magáncégek "foglalkoznak" a kötelező 10% befizetéssel, majd 5%-os működési költséggel a jövő nyugdíjaival - állami garanciával?!? Hát nem csodálom, hogy most sivítanak.
De szép lesz, amikor majd a szerencsétlenek utcára mennek tüntetni, hogy a "magánszakértők" tovább kezelhessék az ő kis vagyonkájukat, és a működési költségeket nehogy 4,9 % alá vigyék!!!
hajrá.

kampela 2010.11.26. 13:14:43

hhh,

nem segítettél. Két okból sem. Egyrészt mert nekem nem azzal volt gondom, amit írsz.
Másrészt meg azzal mellesleg pont bajom van, hogy ha azok az érvek, amiket te felsorolsz, akkor mondja azt a kormány, hogy megszűnteti. ne azt, hogy megőrizni akarja, aztán szabaddá tenni a választást, aztán meg azt, hogy a szabad választást gyakorlók kiiratkoznak a közösségből. Csak következetesen.
De mondom, ez mindegy, én nem a magánnyugdíjról meg az államiról beszélek, koczy épp azt mondja, hogy most nem foglalkozunk azzal, hogy melyik a jobb. Éérteeed.

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2010.11.26. 15:12:35

@kampela: Köszönöm az észrevételeket.
1. Bejelentéssel foglalkozom=nem azzal, h ki mikor, miért mondja, csak a tartalom a lényeg.
2. 1. feltételezés= az állami vs. magán általános dilemmáját akarom félretenni.
3. Mert nem a politikusokról, hanem egy viszonylag izolálható javaslatról írok.
4. Az új állami nyugdíj számlás lesz, hozamként pedig azt ígérték, h követi az inflációt - bocs, ha ez nem volt világos.
5. külföldre viszi=külföldi részvényekbe, értékpapírokba fekteti (pl ahelyett, h a magyar gazdaság tőkehiányán segítene - persze ez nem biztos, h elítélendő, de ez tény)
6. Én úgy gondolom, hogy lesz, akinek érdemes lesz maradnia: jó pénztárakat választó (magas keresetű) fiataloknak. A pontos számokat később lehet mondani.
Köszönöm a jó kérdéseket, remélem a válasz segít valamit. Ha mégsem, ez az én hibám (nem a tudományé!), a kérdés nyilván nem a szűkebb szakterületem...

peregrinus@index.hu 2010.11.28. 23:55:53

Még egy reakciót írnék:
1. Az állami nyugdíj a nyilatkozatok szerint (mert a már benyújtott törvényben semmi ilyesmi nincs még) virtuális számlás rendszer lesz. Ez azt jelenti, hogy mindenki tudni fogja, hogy mennyit fizetett be. De nem jelenti azt, hogy az valaha is visszakapja. Ez egyébként lehetetlen is lenne, hiszen mire mondjuk a ma 35 évesek 30 év múlva nyugdíjba mennek, addigra kb. egy nyugdíjas jut majd egy adófizetőre, vagyis a bruttó átlagjövedelem 34 százalékából kellene eltartani egy nyugdíjast. Vagy hitelt kell majd felvenni. Vagy le kell szállítani a nyugdíjakat. Tehát a mai 80 e Ft körüli átlagnyugdíjhoz képest mintegy 70 Ft-os átlagnyugdíjra lehet majd számítani.
2. Érdemes kiszámolni, hogy mennyit fizet be 40 év alatt az, aki a munkakezdése óta magánnyugdíjpénztári tag. Ha 10 éves várható túlést feltételezünk, emellett inflációkövető, tehát az eddiginél alacsonyabb hozamot, akkor a nyugdíj összege 80 e Ft lehet, amit az eddigi állami pillérbe történt befizetés alapján (persze csak megígért) nyugdíj még ki is egészít. Ha pedig szerény 1%-os reálhozammal számolunk, akkor az átalgfizetéshez tartozó átlagnyugdíj 98 e Ft lesz. Tehát nem biztos, hogy nem érdemes a magánnyugdíjpénztárban maradni (persze a pénztárak összeomlása reális veszély).

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2010.11.29. 16:14:09

@peregrinus@index.hu: A hozzászólással nagyjából egyetértek, bár azt hiszem Magyarországon komoly tartalékok vannak foglalkoztatás tekintetében, így könnyen lehet, hogy a nyugdíjas/foglalkoztatott arány akár javulni is fog. Szerintem naivitás volt a régi rendszerben az államkasszába befizetett tképpen adóból nyugdíjra számítani. Abból fizetjük a mostani nyugdíjasokat. Szerintem is lesz, akinek megéri maradni.