Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Hirdetés

Friss topikok

  • kharubdisz: "ezentúl [...] a nyertes felesleges szavazatai is töredékszavazatnak minősülnek. Ez a minden egye... (2014.04.09. 09:02) Érdemes szavazni
  • Balt: @KovA: @constantinus: Tény, hogy ellentmondásos hírek vannak ezzel kapcsolatban. Amint az is tény,... (2014.03.06. 13:06) Ön mit lépne Putyin helyében?
  • dvhr: @Neruo: www.uni-corvinus.hu/index.php?id=p100095 (2013.12.01. 15:32) Zárolás: kis pénz - kis suli?
  • G. M. E.: Csak az a baj, hogy van akire ráfér a regulázás, és van akire nem. Ezt így nem lehet összemosni. E... (2013.10.08. 13:22) Egyen ruha
  • adamb18b25: "Az angoloknak előbb el kellene tölteni 150 évet japán igában, majd 40 évet francia megszállás ala... (2013.10.08. 10:08) Jó érzés kívül-belül

Hogy osszuk szét az összekötés költségeit?

2011.02.03. 12:00 Kóczy László

Egy fontos megállapodással írhatja be Magyarország a nevét az uniós történelemkönyvbe, ha elnöksége alatt sikerül megállapodni a közép-európai földgáz-hálózatok összekapcsolásáról. Ha ennek révén a szinte teljes mértékű orosz függőség csökkenthető az nem csak a már-már rendszeresnek tűnő orosz-ukrán gázvita hatását korlátozza, de a versenyhelyzet révén már önmagában elegendő lehet az orosz gáz árának lefaragásában. Ez pedig az ellátás biztonságán túl egy anyagilag is kedvezőbb helyzetet teremthet. Kérdés, ki állja az építkezés nem csekély költségeit.

A rövid válasz az, hogy az EU, de várhatóan nem teljes mértékben és az üzemeltetés költségeit még ezzel sem oldottuk meg. Egyáltalán miért szükséges ilyen projektekbe bevonni az uniót?

Az unió szívesen vállal szerepet, hiszen évek... mit évek? évtizedek! óta gond, hogy a zsidó-keresztény hagyományok mellett kevés az összekötő kapocs az EU tagországai között. Ezen a Maastrichti, vagy a Lisszaboni Szerződés sem segített és el kell ismerünk, hogy az említett hagyományok már akkor is megvoltak, amikor a világháborúban egymás elsöprésén dolgoztak az érintettek. Közös élmény, közös ellenség kell és úgy tűnik az energiaellátásban való kiszolgáltatottság terén sikerült megtalálni a közös problémát.

Mielőtt az építkezés nem kis feladatába belekezdenénk, tisztázni kellene, ki fizet. A költségmegosztás egy sokat vizsgált problémakör. Littlechild és Thompson (1977) egy új repülőtér leszállási díjainak meghatározásánál a Shapley értéket vették alapul, amire Littlechild és Owen (1973) adott egy egyszerűbb képletet. A Shapley érték azonban nem eleme a magnak, magyarul előfordulhat, hogy a költségek ilyen megosztása nagyobb terhet ró egyes költségviselőkre, mint ami az ő saját projektjük költsége lehetne. Ez a mai példát véve azt jelentheti, hogy ha például Magyarország és Románia olcsóbban meg tudnák oldani a saját alternatív gázellátásukat, mint amit egy megállapodás költségként rájuk ró, akkor nyilvánvalóan nem lesz érdekük az ilyen költségmegosztás elfogadása, sőt: felmerülhet, hogy annak ellnére kiválnak a közös projektből, hogy az összköltség ezzel megnő.

Ezeknek a módszereknek egyébként az a lényege, hogy a közösen használt hálózatrész költségei megoszlanak. Sajnos a Shapley-érték esetenként olyan furcsa módon osztja el a költségeket, hogy egyes résztvevőknek megérni egy magasabb összköltséggel rendelkező hálózat kiépítése, mert így az összköltségből kisebb részt kell vállalniuk. Természetesen ez azt jelenti, hogy mások többet fizetnek, hiszen a szóban forgó játékos költségcsökkenésének oka az, hogy a hálózat bizonyos közös részeit a továbbiakban nem használja.

A Shapley-értéknek van sok alternatívája, de tökéletes modellt még nem sikerült találni. Nem véletlen, hogy az Európai Operációkutatási Társaság EURO konferenciáin, vagy az európai kooperatív játékelmélet talán legfontosabb találkozóján a SINGen rendszeresen találkozunk költségmegosztással foglalkozó szekciókat. Az egyik érdekes megközelítés éppen az Óbudai Egyetemen, az OTKA kutatócsoportomban dolgozó Ghintrané (2010a,b), aki a hatalom befolyásnövelő és költségcsökkentő szerepét is vizsgálja. Ha például Magyarország - pusztán földrajzi elhelyezkedése miatt - kulcsfontosságú az együttműködés sikere szempontjából, akkor a projekt sikeréből - profitjából - egy nagyobb rész illeti meg. Ugyanakkor a nagyobb befolyás azt is jelenti, hogy a költségekből viszont kevesebbet lehet ránkhárítani. Ez a fajta asszimetria egy érdekes, még keveset vizsgált kutatási irány.

A nyitott kérdésektől eltekintve sem tudja a játékelmélet egyértelműen megmondani, hogy kinek mennyit kellene fizetnie. Ez ugyanis lényegében ugyanaz a kérdés, mint hogy ki mennyi adót fizessen. Vannak bizonyos elvek - axiómák, - amik között válogathatunk. Az axiómák bizonyos csoportjai pedig már egyértelműen meghatározzák, hogy milyen módszer szerint osztjuk a költségeket, az egyes résztvevőkre mi jut. Sajnos a pontos számításokhoz már a hálózat tervezése előtt illene dönteni a költségekről, illetve a költségmegosztás módjáról - talán erről is lesz majd szó holnap.

Végül: miért kell az EU? A vezetékek értéke csak annyi, hogy az egyes csatlakozási pontokon legyen gáz. Az "utolsó" orszához vezető utolsó vezeték az "utolsó előtti" országból indul. Így az utolsó előtti ország területén épül, holott valójában csak az utolsó országnak fűződik érdeke az építéshez. A politikai mellet nem kis jogi problémákat is okozhat, ha egy állam egy másik állam területén épít infrastruktúrát, míg az EU ezt a közös büdzséből minden gond nélkül megteheti.

Hivatkozások

Ghintran, Amandine & Enrique Gonzalez-Arangüena & Conrado Manuel, 2010a. A probabilistic position value, Working Paper Series 1006, Óbuda University, Keleti Faculty of Economics.

Ghintran Amandine, 2010b. A weighted position value. Working Paper Series 1008, Óbuda University, Keleti Faculty of Economics.

Littlechild, S. C., and G. F. Thompson. 1977. Aircraft landing fees: a game theory approach. The Bell Journal of Economics 8: 186-204.

Littlechild, S. C., and Guilliermo Owen. 1973. A simple expression for the Shapley value in a special case. Management Science 20, no. 3: 370-372.

Szólj hozzá!

Címkék: hálózat eu oroszország gáz mag repülőtér energetika játékelmélet otka óbudai egyetem kooperatív társadalmi döntések elmélete hatalmi index amandine ghintran

A bejegyzés trackback címe:

http://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr112635568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.