Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Hirdetés

Friss topikok

  • G. M. E.: "Attól, hogy (egy részét) továbbhárítja, még csökken a profitja." Én is pontosan így gondoltam, e... (2014.11.14. 20:59) 150
  • Gömöri András: @Robert Somogyi: Viszont a hivatkozott "A Theory of Incentives in Procurement and Regulation" c. k... (2014.11.03. 10:28) Jean Tirole kapta a 2014. évi közgáz Nobelt!
  • dr doktorka: A különbség a két fél között annyi, hogy míg Stiglitz lassan (de biztosan) halad a teljes debilitá... (2014.09.24. 20:21) Stiglitz és Matolcsy a Sötét Erők ellen?
  • dvhr: Arnyaltabb informacio arrol, miert nem lett Bolyai az akademia tagja. www.matud.iif.hu/2010/06/0... (2014.09.09. 17:08) Folyóirat toplista
  • Kóczy László: @Le Orme 2: Már ezért is megérte :-) Viccen kívül: nyilván olyasmiről írok, amihez azért értek. (2014.07.24. 19:16) Egyetemi rangsorok: a méret a lényeg?

Pengeváltás a Műegyetemen

2011.08.22. 08:00 Kóczy László

Perrel fenyegeti saját egyetemét a HÖK! Ilyen és hasonló hírektől hangos a tanévre hangolódó média. Januárban egyetemi tanári állást hirdetett meg a Műegyetem Építőmérnöki Kara. A folyamat végén a Kar és az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (EHBDT) által első helyen rangsorolt jelöltet az egyetemi Szenátus, ahol a HÖK-nek egyharmados jelenléte van, elkaszálta, utolsónak rangsorolta. Amikor az EHBDT a szabályzatra hivatkozva magyarázatot kért, megváltoztatták a szabályzatot. Az EHBDT a HÖK-öt hibáztatja, hozzá nem értésről beszél, a HÖK magyarázatot követel és perrel fenyegetőzik. A zsarnok oktatói gárda túlzott hallgatói hatalomról, az impertinens HÖK pedig boszorkányüldözésről beszél. Kinek van igaza? Lehet itt egyáltalán valakinek igaza?

Vegyük a tényeket. A 33 tagú testületben 13-an szavaztak a jelölt mellett, 3-an ellene, 17-en tartózkodtak. Pár sorral lejjebb, "az egyetem belső ügyeit jól ismerő professzor" nyilatkozik, hogy a hökösök mindig blokkban szavaznak. Nos, a 33 egyharmada 11, akárhogyis nézzük, technikailag a HÖK nem szavazott a jelölt ellen. A HÖK - egy, a hallgatókat közvetlenül nem érintő kérdésben - tartózkodott, és ez a szenátusban alkalmazott szerencsétlen szavazási módszer miatt ellenszavazatnak számít. Ha így is tettek, úgy gondolom, tisztában voltak szavazatuk következményeivel. 

Míg legutóbb arról volt szó, hogyan lehet a több jelöltre leadott szavazatokat összesíteni, most a kérdés az, hogyan szavazzunk egy adott javaslat elfogadásáról. A szavazó négyféle gombot nyomhat (l. Kóczy és Pintér, 2011a,b): igen, nem, tartózkodás és távolmaradás. A szavazat eredményességét a szavazók ezen kategóriák közötti megoszlása dönti el, de a kiértékelésre több módszer is van. 

Magyarországon két feltételt szoktunk szabni:

  1. A szavazók legalább fele (ezesetben 17 fő) legyen jelen és
  2. a jelenlévők legalább fele igennel szavazzon.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tartózkodás -nevével ellentétben- egy gyenge/gerinctelen nem, hiszen a döntést pontosan annyira akadályozza, mint a "nem" szavazat. Így, ha valaki nem kíván állástfoglalni, akkor ezt csak távolmaradásával fejezheti ki. Érdekes, hogy ez a esetben -feltéve, hogy nem gerinctelen "nem"-ekről, hanem valós tartózkodási szándékról volt szó - patthelyzetet eredményez, a jelöltet így sem tudják kinevezni (viszont mást sem).

Laruelle és Valenciano (2011) áttekinti több európai ország parlamenti döntési mechanizmusát és jelentős különbségeket regisztrál: Például a magyarral ellentétben Belgiumban és Olaszországban a tartózkodások csak az 1. feltétel meghatározásában játszanak szerepet, a 2. feltétel módosul: többen támogassák, mint ellenezzék a javaslatot. Egy ilyen szabály mellett a szóban forgó oktató megkapta volna a kinevezését, hiszen 13>3. Ennek a szabálynak egyetlen hátránya, hogy kevésbé konzervatív, elvileg 1 fő támogatása is elegendő lehet egy javaslat elfogadásához, ha a többiek mind tartózkodnak. Északi országokban gyakori, hogy az 1. feltétel nincs is, vagy pl. Görögországban nem a jelenlevők, hanem az igen szavazatok számára vonatkozik. Az ilyen módszerek előnye, hogy nem lehet távolmaradással blokkolni egy döntést. (Magyarországon szerény kormánytöbbség és sok távolmaradó esetén az ellenzék "nem" szavazatával nem, de távolmaradásával meg tud akadályozni egy döntést.)

Ha lehetne valójában tartózkodni, esetleg más döntés született volna. Az esettől függetlenül ez a -széles körben alkalmazott- szabály legfeljebb parlamentekbe való, nem ilyen döntésekhez.

Milyen döntéshez is? Az Építőkar már döntött. Miről, minek alapján dönt a Szenátus? A hökösök "nemhogy kutatói kiválóságukat nem bizonyították, de tudományos fokozattal sem rendelkeznek” mondja egy nyilatkozó oktató - vajon egy vegyész, vagy egy közgazdász minek alapján ítéli meg egy építőmérnök alkalmasságát?

Az eset nem egyedi: Nemrég egy másik egyetem műszaki karának dékánjelöltjét zenetudósok és közgazdászok találták alkalmatlannak. 

Hogy kerül a képbe a HÖK? A "furcsa" eredmény miatt elindult a bűnbakkeresés. A HÖK hatalma sokak szemét csípi - nem igen van példa arra, hogy fiatal, diplomázatlan emberek ekkora befolyással rendelkezzenek. Ez nyugaton nem is jellemző, a student union egy hallgatói szakszervezet és pont.

Nem minden HÖK rossz: az Óbudai Egyetemen a Keleti Kari hökösökkel remekül együtt lehetett működni, de ez a kölcsönös együttműködési szándék miatt volt így, nem a szavazati súly miatt. Az egyharmados jelenlét a konstruktív kritikához sok, világmegváltáshoz kevés, a mérleg nyelvét játszani, uram bocsá' zsarolási pozícióba kerülni épp jó. A helyzetet a nyilatkozó prof tökéletesen leírta. Ha Hoffmann Rózsával nem íratják tizedszer újra házi feladatát, talán lesz ideje ezzel is foglalkozni. Mi köze a HÖK befolyásának az esethez? Nem sok. 

Egy egyelőre hökös színekben villogó cseperedő, "tudatlan-de-fontos-vagyok" politikusgeneráció (l. 15 napos határidő egy egyetemi testületnek?) és a hallgatókat lenéző, végletekig centralizált pozíciójáért valaha megküzdött, s most foggal-körömmel ragaszkodó egyetemi vezetők harcát látjuk.

Ez a vita talán rávilágít a rendszer fonákságaira, átgondolják a szavazatok kiértékelését. És talán, ha már ennyire önkormányzat pártiak vagyunk, eljutunk valamikor a kari önkormányzásig is, a döntéseket az érintettek és a hozzáértők szintjére delegálva.

És a professzorjelölt? Róla már senki sem beszél. 

Hivatkozások

Kóczy, L.Á. & Pintér, M., 2011a. Az ellenzék ereje - általánosított súlyozott szavazási játékok.Közgazdasági Szemle, 58(6), p.543-551.

Kóczy, L.Á. & Pintér, M., 2011b. The men who weren’t even there: Legislative voting with absentees.

Laruelle, A. & Valenciano, F., 2011. Quaternary dichotomous voting rulesSocial Choice and Welfare. Megjelenés alatt. (Ingyenes változat itt)

3 komment

Címkék: média közélet szavazás egyetem bme hök vezetők távolmaradás tartózkodás óbudai egyetem hoffmann rózsa társadalmi döntések elmélete

A bejegyzés trackback címe:

http://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr763168216

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.08.25. 10:07:28

Miért lenne más a Műegyetem, mint a mai Magyarország? Ha az egyetemi vezetők azt látják, hogy minden meg lehet csinálni, akár még visszamenőlegesen is, akkor bármit meg is fognak csinálni. Most meg is csinálták. Miért kell ezen meglepődni?

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2011.08.25. 14:32:20

Meglepődni nem kell, megbotránkozni -szerintem- kötelező.

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.08.26. 09:33:55

@Kóczy László: Na jó, akkor most meg vagyok botránkozva. Felírtam a ma-min-botránkozom-meg listám legaljára. Érdekel valakit? Meglehetősen hosszú! ;)