HTML

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

logo

Friss topikok

  • Prof. Mózes: @Sprickoló Tömegek: Igen vannak nagy események, mint a meteorok becsapódása, áramlások megfordulás... (2017.06.20. 20:47) Trump potyázik?
  • Neruo: Helyes link (de érdemes ám a fenti linkre is kattintani :) ): bconnelly.net/2013/10/creating-colo... (2017.05.30. 23:38) Így írj sikeres TDK dolgozatot!
  • Kóczy László: @Prof. Mózes: Jajj, ne, most hogy fogok dolgozni? (2017.01.04. 10:59) Áldott Karácsonyt és Boldog Új Évet!
  • Prof. Mózes: Ez tényleg így van Magyarországon? Nem alkotmány ellenes? És minden más országban is így van? Seho... (2017.01.03. 23:39) Kavics a zűrben
  • ppppalika: @Kóczy László: :DDDDDD (2016.10.02. 10:56) Fekete, fehér, igen, nem

Szakmai etikett

2013.03.20. 08:30 Kóczy László

jeeves.jpgIrodám tavaszi nagytakarítása során kezembe akadt egy cikk, amit még valószínűleg doktorandusz koromban kaptam: Daniel Hamermesh útmutatója a tudományos etiketthez. Aki teheti, olvassa el, mindenesetre nézzük a legfontosabb, talán kevésbé nyilvánvaló szabályokat. 

Induljunk ki abból, hogy van egy megírt cikk. 

  1. Ne várjunk a legutolsó változatra. Ha egy cikket lezártunk, a kollégák visszajelzése teljesen felesleges. Az utolsó előtti változat viszont már kellően érett. 
  2. Nyugodtan küldjük el a nagykutyáknak. Visszajelzés nélkül nehéz haladni, s ha a címzettek egyike érdekesnek találja a cikket, sőt még válaszol is, azzal csak nyerhetünk. Az email pedig ingyen van. 
  3. Nem kell nagy feneket keríteni a dolognak, nem kell hosszú kísérőlevél, ne fényezzük saját munkánkat. Pontosan tudni fogja a címzett, hogy mit remélünk tőle, az öntömjénezéssel csak nevetségessé tehetjük magunkat. 
  4. Ne várjunk választ. Már az is siker lehet, ha +1-szer látta a nevünket.
  5. Minden megjegyzést köszönjünk meg, de ne várjunk további segítséget. Borzalmas dolog ugyanazt a cikket újraolvasni. 
  6. Szóbeli előadásban foglalkozzunk a lényeggel. Az irodalmat a hallgatóság valószínűleg ismeri, a technikai részleteket kevesen követik.
  7. Az észrevételeket fogadjuk el. Ebben a szakmában mindig a hozzászólónak van igaza. A nyilvánvalóan hibás kommentekre ne is reagáljunk, csak olyan vitába menjünk bele, aminek a célja a hozzászólás tartalmi tisztázása. 
  8. A címhez tartozó "thanks" lábjegyzetben köszönjük meg a segítséget. Az elérhetőségeken és a támogatóknak mondott köszönetnyilvánításon túl itt másnak helye nincs. 
  9. Ne trükközzünk a köszönetekkel. A szerkesztők ritkán választanak innét bírálót, de
    1. csak ezért ne hagyjunk ki valakit
    2. direkt emiatt ne említsünk meg egy nemkívánatos bírálót.
  10. Adjunk be rendezett kéziratot! Ne legyenek benne sajtóhibák. Ugyanakkor a formai követelményeket elegendő az elfogadott cikknél betartani.

Hogyan publikáljuk a kéziratot? Természetesen csak nemzetközi tudományos folyóiratokban, de melyikben? Jobb helyeken erős publikációkat várnak, célszerű tehát egy minél jobb lappal próbálkozni. 

  1. Készítsünk publikációs stratégiát! Ha elutasításra kerül a cikk, így rögtön tudjuk, hova küldhetjük következőnek. Kezdjük egy erősebb lappal, ahol a mostanában megjelent cikkek alapján vélhető, hogy a szerkesztő szimpatizál a témával. Több laphoz egyszerre beküldeni szigorúan TILOS
  2. Kísérőlevélnek elég annyi, hogy ezt és ezt itt és itt szeretném publikálni.
  3. A beadás után 4-6 hónappal érdemes -udvariasan- érdeklődni a cikk iránt. Türelmetlenség miatt még nem utasítottak el senkit, érdektelenség miatt már volt, akit megszóltak. Az elhúzódó bírálat oka gyakran a bizonytalan szerkesztő: a tökölődéssel jöhet a helyére egy új, aki visszakézből elutasítja a cikket (már jártam így).
  4. A bírálat elkészültével kapunk egy levelet
    • I. típus: elutasítás. Jó lapoknál ez a legtermészetesebb, lehet továbbmenni. Vitázni teljesen felesleges; ugyanide ezt a cikket már nem lehet beadni. 
    • II. típus: megengedi a cikk átdolgozását. Az ilyen levél néha nagyon negatív. "Nem, hiszem, hogy a cikk publikálható ebben a lapban, de..." Tekintettel arra, hogy egy másik laphoz beadva igen kicsi az esély, hogy legalább egy ilyen választ kapunk, ráadásul a publikációs stratégia alapján azok amúgy is gyengébbek, mindenképpen érdemes átdolgozni a cikket. 
    • III. típus: bátorít az újradolgozásra. 
    • IV. típus: változtatás nélkül elfogadja. Ez brutálisan ritka. Szerintem a bíráló, aki ilyet javasol, nem is olvasta a cikket. 
  5. Elutasítás esetén vegyünk egy mély lélegzetet, a kapott bírálat alapján dolgozzuk át a cikket és küldjük el a következő laphoz. Egy elutasítás még semmi, ennyi hibalehetőség van a bírálati folyamatban. 3-4 elutasítás után érdemesebb lehet az időnket más cikkekkel tölteni.A cikk mehet a fiókba.
  6. Ha átdolgozhatjuk a cikket, érdemes pár hetet vele tölteni, hogy leülepedjenek a kommentek. Hosszabb időt nem, nehogy új, kevésbé támogató szerkesztővel legyen dolgunk. Egy évnél többet semmiképpen ne várjunk. Ez a bírálók számára is fontos. 
  7. Az átdolgozott cikk tartalmazza az összes kért változást, kivéve, ha valami nagyot téved a bíráló. Ekkor részletesen és udvariasan meg kell ezt magyarázni - de a bírálónak mindig igaza van. A kísérőlevélben célszerű tételesen kitérni a kért és elvégzett változásokra - bár túlzásokba ne essünk, a levél ne legyen hosszabb a cikknél, 4-5 oldal bőven elég.
  8. Az átdolgozott cikk ne tartalmazzon kéretlen változást! Pl ne tegyünk bele új ötleteket. 
  9. Az újabb levél, akár az első, lehet többféle, de változást általában csak kisebbeket kér. Újabb és újabb bírálati körök esetén előfordulhat, hogy a szerkesztő sajnálja megadni a kegyelemdöfést, jóllehet publikáció itt ebből a cikkből nem lesz. Jobban járunk, ha másik laphoz fordulunk.
  10. Az elfogadott cikket már formailag is át kell dolgozni, tartsuk be a kért határidőket. A nyomdakész változatot alaposan, betűről-betűre ellenőrizzük és postafordultával küldjük vissza. Ekkor a cikken tartalmilag módosítani nem lehet.

A sikeres publikáció után mi is kaphatunk megkereséseket cikkek véleményezésére:

  1. Nem kell reagálni a kapott cikkekre, különösen, ha nincs mondanivalónk.
  2. Ha bármilyen észrevételünk van, írjuk meg. Komoly visszajelzések nagyon ritkán fordulnak elő, de még a kisebb észrevételek is ritkák.
  3. A jófejséggel építhetjük a szakmai kapcsolatokat. Elvesz az időnkből, de véleményezésre használhatjuk a kevésbé termékeny idő-, vagy napszakokat.
  4. A szemináriumokon való részvétel hasonló gesztus, de mi is fejlődünk általa. 
  5. A folyóiratokhoz beadott cikkek bírálata már egy komolyabb szint. Egy fiatal kutató soha ne mondjon nemet egy ilyen felkérésre. Ha a cikk szakmailag távol áll tőle, akkor és csak akkor mentse ki magát egyúttal jelezve, hogy más cikket szívesen vállal. 
  6. Kétszer ne bírájuk ugyanazt a cikket, ha egy elutasított cikk egy másik helyről újra hozzánk kerül, szerencsés ezt azonnal jelezni.
  7. Gyorsan készítsük el a bírálatot. Ugyanezek a szerkesztők fogják a mi cikkünket is kezelni...
  8. A bírálat egy rövid összefoglalás után tartalmazza a főbb, majd az apróbb észrevételeket. Ha nincs meg egy oldal, nem végeztünk alapos munkát.Az elutasítás is legyen kedves, segítőkész; javasoljunk alkalmasabb outletet. A cél nem a büntetés, hanem, hogy haladjon a tudomány. Ne akarjunk bosszút állni szakmai ellenfeleinket!
  9. Kísérőlevél. A szerzőnek szóló bírálat mellett lehetőségünk van a szerkesztőnek is mellékelni pár sort. Ebben tömören, világosan írjuk meg, ha rossz, vagy nem elég érdekes a cikk. 
  10. Az újraírás után visszakapott cikkel kapcsolatban ne legyenek új észrevételeink, csak ha új részek vannak benne.

A szakmai etikettben a legfontosabb, hogy ne legyünk barátságtalanok, mert akkor csak a stílusunkra és nem a mondandónkra fog mindenki figyelni. Legyünk határozottak (de ne tolakodók). Ha ki akarunk tűnni a sok ezer kutató közül, fel kell hívni magunkra a figyelmet. És azt tegyük, amit másoktól várunk velünk szemben.

Hamermesh, D. (1992). The young economist’s guide to professional etiquette. The Journal of Economic Perspectives, 6(1), 169–179. 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás kommunikáció stratégia doktori bírálat publikáció hogyan működik? nagy nevek fiatal kutatók

A bejegyzés trackback címe:

http://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr305123943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.