HTML

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • Prof. Mózes: @Sprickoló Tömegek: Igen vannak nagy események, mint a meteorok becsapódása, áramlások megfordulás... (2017.06.20. 20:47) Trump potyázik?
  • Neruo: Helyes link (de érdemes ám a fenti linkre is kattintani :) ): bconnelly.net/2013/10/creating-colo... (2017.05.30. 23:38) Így írj sikeres TDK dolgozatot!
  • Kóczy László: @Prof. Mózes: Jajj, ne, most hogy fogok dolgozni? (2017.01.04. 10:59) Áldott Karácsonyt és Boldog Új Évet!
  • Prof. Mózes: Ez tényleg így van Magyarországon? Nem alkotmány ellenes? És minden más országban is így van? Seho... (2017.01.03. 23:39) Kavics a zűrben
  • ppppalika: @Kóczy László: :DDDDDD (2016.10.02. 10:56) Fekete, fehér, igen, nem

Így írj jó kutatási pályázatot!

2017.02.03. 17:32 Kóczy László

grant-writing-featured.jpgAzt szokták mondani, hogy jót főzni ugyanannyi meló, mint rosszul főzni. Ha megvannak a hozzávalók, egy pályázatot jól megírni kicsit több meló, de kérdés, érdemes-e egy pályázatot rosszul megírni, vagy akkor már inkább hozzá se fogjunk.

Több OKTA és NKFIH zsűriben is megfordultam már, bíráltam több külföldi szervezetnek is és - szerény - tapasztalatom szerint ugyanazokon a pontokon buknak el egyébként jó pályázatok. Megpróbálom összefoglalni, mitől jó egy kutatási pályázat. Az észrevételek közgáz pályázatok értékeléséből származnak, de úgy tudom, egyes speciális területektől eltekintve a szempontrendszer másutt is hasonló. 

A közelgő NKFIH kutatási pályázati határidők jó ürügyet adnak ezek áttekintésére. 

1. Témaválasztás

A téma legyen világos, konkrét és jól megjegyezhető és illeszkedjen a kutatók korábbi munkásságába. A címből derüljön ki a tartalom, a kutatás célja reális, jól behatárolható legyen. Az NKFIH kutatási (K) pályázatok csak alapkutatást támogatnak, alkalmazott kutatás, tanácsadás - bármilyen hasznos is legyen - nem rúg labdába. Egy jó téma félsiker.

2. Kutatás terv

 A kutatási terv motiválja a témát, ismertesse a state of the artot, részletesen ismertesse a tervezett módszertant, a várható eredményeket. A motiváció azt jelenti, hogy meg kell győzni az olvasót (=bíráló, zsűritag), hogy a kutatás érdekes, akár hasznos(ítható). Ez nem feltétlenül azonos azzal, ahogy a kutató eljutott a feltett kérdésekhez. A módszertan legyen kellően részletes, hogy egy hozzáértő bíráló véleményt tudjon mondani róla, de legyen olvasható a szélesebb körű közönség számára is. A várható eredmények alapkutatás esetében nyilván kiszámíthatatlanok, ezzel a bírálók tisztában vannak, ezt nem kell túldomborítani.A kutatási tervnek nagyon fontos eleme a számonkérhetőség, az ún. "deliverables", azaz konkrét ígéretek, hogy mikor milyen eredmény, kimenet fog keletkezni, aminek alapján a projekt menet közben könnyen értékelhető. A kutatás jelentőségét legegyszerűbb a várható jegyzett nemzetközi folyóiratpublikációk alapján szokták értékelni (impakt faktoros, Q1-Q2 Web of Science lapok). Hosszú, hosszú, hosszú szünet után jön minden más és az értékelésbe alig-alig számít. Sok publikáció ígérete jó, de persze ezt be is kell tartani.

grant-writing-cycle-from-phd-comics.png

Ezt a képet csak véletlenül tettem ide, természetesen ebből semmi sem igaz.

3. Vezető kutató

A téma, a kutatási terv fontos, de a megvalósításukra garanciát a vezető kutató és kisebb részben a többi kutató jelent. Ha nincs a projekt kutatói között olyan, aki rendszeresen publikál a vezető lapokba (1-2 évente impakt faktoros, vagy kb 5 évente A+ publikáció), akkor nem hihető, hogy a projekt hozni tudja az elvárt impakt faktoros cikk mennyiséget. Ha valakinek ez 20 éven át nem sikerült, most sem fog. Egy fiatal, frissen végzett kutató esetében, megfelelő mentorálás mellett erre még el-elhihető, hogy pont egy ilyen projekt során születik az első publikáció, de ehhez egy publikációkban erős kutató részvételére van szükség valamilyen értékelhető (legalább 20%) részvétellel.

Ördögi kör? Első ránézésre igen. Akinek nincsenek erős publikációi, az sose fog eljutni konferenciákra? És így sosem lesznek erős publikációi? Nos, a kuatási pályázatokkal a sikeres kutatókat támogatják: a legjobb, ha valaki már az elején ezzel kezdi. Ha azonban valahogy rossz volt a kezdés, keresni kell egy mentort, aki a) segít abban, hogy az illető eljusson az első impakt faktoros publikációkig, vagy b) a nevét adja a projekthez, hogy majd megadja a szükséges támogatást (vagy legrosszabb esetben megírja a cikkeket maga). 

4. Költségterv

A pályázatok értékelésénél a költség másodlagos szempont, de sokat elárul a pályázó motivációjáról.

Egy kutatáshoz kellenek eszközök (laptopok, stb.), az eredményeket meg kell ismertetni a világgal, azaz konferenciákra kell járni. Főleg az utóbbi tervezése kapcsán szoktak felmerülni kritikák. A túl kevés és a túl sok is rossz. Szerintem egy sikeres szenior kutató évi kb. 3, egy fiatalabb kutató 2, egy doktorandusz 1 előadásra megy. Az ennél sokkal kevesebb azt sugallja, hogy nincs mit előadnia, a több már kontraproduktív. Ha valakinek segít, kb én úgy számolnék, hogy egy konferencia-részvétel költsége 4 részből áll: részvételi díj, utazási- és szállásköltség és napidíj. 

  • a részvételi díj általában a konferencia hosszától, nagyságától függ, 2-300 euró. Néha tagsági díjat is kell fizetni, így akár 400 is lehet. 
  • a szállás helytől függően 80-100 euró éjszakánként egy 3*-os szállodában. Egy konferencia átlag 3 nap, ami 4 éjszakát jelent. 
  • a repjegy Európába kb 100 ezer Ft., a tengerentúlra 200 ezer.
  • a napidíjat minden intézmény saját szabályai szerint számolja, jellemző értéke 50 euró (+27%). 

Kb 2 európaira jut egy tengerentúli konferencia, egy konferencia kb 350+350+400+250=1250 euró, azaz kb 390000 Ft (ebből 1000 euró dologi, 250 bérköltség, ill. járulék). Aki 100000 Ft-ra becsüli a konferencia-költséget annak fogalma sincs a konferenciákról, aki pedig átlagosan 5-600e Ft-ot számol, az pedig egy kicsit nagyobb lábon szeretne élni, mint amit egy ilyen pályázat elbír. Én az utazési költségeket FTE-re arányítva számolom, tehát egy, a projekten 40%-ban részt vevő szenior kutató éves utazási költsége kb 0,4*3*1000=1200 euró, plusz 0,4*3*250=300 bér+járulék. 

A költségek korrekt beállításán túl fontos ezek megfelelő indoklása. Egy átgondolt költségképlet jobban védhető.

Akkor beszéljünk a személyi költségekről. Újabban lehet bért is tervezni a költségek között. Nincs azzal semmi probléma, ha egy fiatal kutatónak nincs még állása és a projektet kb posztdoktori állásként szeretné végezni. Ugyanakkor erős indoklás kell minden többletbér-kifizetéshez, vagy álláshalmozáskor, azaz ha valaki a meglevő munkahelye mellé kap egy új megbízást. Arra számítok, hogy a béremelések után ez méginkább így lesz. Indokolt lehet a pluszjuttatás a normál munkakörön túli, jól körülírható, jelentős pluszfeladatokért (komoly adminisztratív teher, kutatási asszisztencia, oktatási kötelezettség kiváltása) ritkábban a kutatói kiválóságért. Az ilyesmi egyelőre nagyon ritka.

Végül nem árt tudni, hogy a pályázatok rangsorolása a kutatási pontszámuk szerint történik, de a végső sorrend titkos szavazással dől el. Egy drága, túlárazott projekt, magára vonja a kritikus bírálók figyelmét, ellenszenvet kelt a zsűriben és gyakran kerül sokkal hátrébb, mint amit összességében a projekt minősége indokolna ezért különösen rossz ötletnek tartom az ilyen költségvetést.

5. Rossz gyakorlatok

Végül néhány példa, amivel egy akár ígéretes pályázatot is el lehet rontani.

  • A kutatási terv nem több, mint ötletelés, hogy mit lehetne csinálni, de nem szól arról, hogy hogyan. Ha a pályázó amúgy sem termékeny kutató félő, hogy a töprengéssel telik majd el az egész projekt. 
  • A résztvevők "furcsák", nem érti a zsűri, hogy ki, mit fog csinálni. 
  • Több laptop, mint kutató. Drága, ingyenes alternatívával helyettesíthető szoftver. 
  • Zsíros kifizetések normál kutatási feladatokért.
  • Aránytalanul sok, vagy drága utazás. 
  • Pocsék angolság. 

6. Jó sablon

Egy tipikus sikeres kutatói pályázat 3-5 főt foglalkoztat, van köztük tapasztalt kutató és fiatal palánta is. Utóbbinak lehet, hogy az állását is a projekt finanszírozza. Jól körülírt, aktualizált kutatási tervük van, mely leírja a B/C tervet is, ha az eredeti irány nem jön össze. Értik a kockázatokat és kezelik is őket. Eredményeiket nemzetközi fórumokon előadják és publikálják, de mindenki örül, ha segít valami akut, hazai problémának a kezelésében. 

+1. Érdemes-e pályázni?

A kutatási pályázatok zsűrije (legalábbis a KJS zsűri) nagyon korrekt, alapos munkát végez, de tényleg. Nincsenek leosztott pályázatok, kiemelt, vagy lenézett kutatóhelyek, pályázók. Senki senkire sem pikkel. A pályázatokat titkosan kijelölt, külső bírálók értékelik, a zsűri csak ezen bírálatok alapján értékel, rangsorol. A zsűri komoly erőfeszítést tesz arra, hogy a pályázók számára érthető és indokolt legyen a döntés -- bármi is legyen az. Így akkor is megfontolandó a pályázás, ha esetleg a terv még nem tökéletes: az észrevételek alapján jövőre újra, nagyobb eséllyel lehet pályázni. A pályázati folyamatról, az értékelés tapasztalatairól egyébként mindenképpen érdemes megnézni Pálinkás József szerdai előadását.

Csak halkan mondom, hogy már csak azért is érdemes, mert a pályázati keretösszeget bizonyos mértékig a pályázatok mennyiségéhez, a teljes pályázott összeghez igazítják. Ha többen pályáznak, többen is nyernek.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás pályázat pálinkás józsef hogyan működik? pályázati felhívás nkfih

A bejegyzés trackback címe:

http://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr778814838

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.