HTML

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • Prof. Mózes: @Sprickoló Tömegek: Igen vannak nagy események, mint a meteorok becsapódása, áramlások megfordulás... (2017.06.20. 20:47) Trump potyázik?
  • Neruo: Helyes link (de érdemes ám a fenti linkre is kattintani :) ): bconnelly.net/2013/10/creating-colo... (2017.05.30. 23:38) Így írj sikeres TDK dolgozatot!
  • Kóczy László: @Prof. Mózes: Jajj, ne, most hogy fogok dolgozni? (2017.01.04. 10:59) Áldott Karácsonyt és Boldog Új Évet!
  • Prof. Mózes: Ez tényleg így van Magyarországon? Nem alkotmány ellenes? És minden más országban is így van? Seho... (2017.01.03. 23:39) Kavics a zűrben
  • ppppalika: @Kóczy László: :DDDDDD (2016.10.02. 10:56) Fekete, fehér, igen, nem

Így írj sikeres TDK dolgozatot!

2017.04.20. 15:30 Kóczy László

winner.jpgA TDK magyar jellegzetesség, szinte páratlan lehetőség, hogy egy egyetemi hallgató megmutassa, hogy több, mint a szürke átlag. Feltétlen ajánlom hallgatóimnak a TDK-zást, hiszen egy jól megírt TDK szinte egy-az-egyeben mehet szakdolgozatnak csak közben a konzulens hozzáállása más egy kötelező és egy szorgalmi feladatot teljesítő hallgatóval szemben. Egy jó és egy rossz TDK dolgozatot megírni majdnem ugyanannyi munka. Nézzük, mi a titka a jó dolgozatnak!

A titok két lépésből áll:

  1. Keressünk a környezetünkben egy (nemzetközi szinten) rendszeresen publikáló, a (nemzetközi) szakirodalmat jól ismerő oktatót és kérjük meg, hogy legyen a TDK-konzulensünk!
  2. Kövessük tanácsait!

 

U.i.: Szerintem a lényeget elmondtam, de akit érdekel az indoklásom, pár szóban kifejtem. Jó pár dolgozat ment már át a kezemen bírálóként, zsűritagként; ismerem a (viszonylag egységes) értékelési rendszert. Gyakran vagyok nehéz helyzetben, amikor a pályázó láthatóan "mellélőtt". Mit értékeljek: a befektetett rengeteg energiát, vagy az eredményt? Csapjam be azzal, hogy "good job" (v.ö. Whiplash), vagy vegyem el a kedvét örökre a kutatástól? Rendkívül bosszantónak találom, amikor a tudós-diák erőfeszítéseit értelmetlen dolgokra fecséreljük, vagy egyszerűen az eredményt zavaró és a pontozás szempontjából kritikus apróságok elrontják. Tipikus hibák:

  • trehány, helyesírási hibáktól hemzsegő dolgozat (megjegyzem, egyetlen hiba is baj, ha a bíráló ott kezd beleolvasni!) - ha a szerző túl unalmasnak gondolta még egyszer átolvasni, az már rég rossz!
  • átgondolatlan táblázatok, benne pl. keveredő nyelvek - odavonzzák a szemet, s baj, ha az első benyomás rossz.
  • össze-vissza, gyakran átvett ábrák - legyenek az ábrák harmonikusak, a szükséges mértékben figyelemfelkeltőek. A szövegtől eltérő nyelvű feliratok, a pixelesedés, egy vízjel mind az igénytelenséget mutatják. Egy kis (vagy sok) munkával a legtöbb ábrát meg lehet csinálni a Wordben SmartArt segítségével, de a komolyabb ábrákhoz a GLE-t, térképekhez az Open Jump-ot javasolom. Megjegyzés: az ábra nem helyettesíti a magyarázatot. 
  • kevés, régi, nem kellően tudományos és/vagy nemzetközi hivatkozás, szokatlan hivatkozási formátum, hiányos, igénytelen hivatkozásjegyzék, a jegyzék és a hivatkozások nincsenek szinkronban. - Aki sok nemzetközi folyóiratcikket olvasott, az láthatta, hogy ott hogy megy a hivatkozás. Ha a dolgozatban szokatlan módon mennek a hivatkozások, abból látszik, hogy a szerző (és a dolgozatot vélhetőleg legalább egyszer átolvasó konzulens) nem sok tudományos cikket olvasott. 
  • aránytalan szerkezet - az eredmények hiányát a terjedelmes bevezető nem pótolja, ha vannak eredmények, akkor pedig elvonja róluk a figyelmet. 

mikkentyu.jpg

  • Mikiegér módszertan/eredmények - bocsánat, de a Facebook barátaink körében készített felmérésből ne írjunk TDK-t! Ez egyszerűen tudománytalan. Egy szakdolgozatnál a bíráló sajnálatból elnézi ezeket a dolgokat, de az ilyesmi TDK-n értékelhetetlen... illetve ha ilyen adatból dolgozunk nagyon komolyan korrigálni kellene, ezt pedig senki nem teszi meg. Ugyanez a helyzet a mikkentyűből kijövő eredményekkel. Pusztán az. hogy ráeresztünk egy statisztikai szoftvert egy számhalmazra még nem elemzés, pláne nem tudomány. Főleg, ha az eredmény egy kördiagrammal összefoglalható. Általában nehezen tudok elképzelni kördiagrammokat az eredmények között. 
  • téma, amit a szerző is un - egy rossz előadással még a legütősebb dolgozatot is el lehet rontani, rossz témáról pedig nehéz lelkesedéssel beszélni. Erről már írtam pár éve

U.u.i.: Szakdolgozat, diplomamunka esetén hasonlóak a szempontok, de ott nem elvárás a tudományosság. Ennek megfelelően a nemzetközi, tudományos irodalom ismerete előny, de nem feltétel, ezért a témavezető, kozulens kiválasztása kevésbé kritikus, fontosabb lehet pl. hogy az illető mennyire elérhető, mennyire ér rá. 

3 komment

Címkék: tdk hogyan működik?

A bejegyzés trackback címe:

http://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr8612439463

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Neruo 2017.05.30. 23:10:54

A mikiegér statisztika mellé érdemesnek tartom megemlíteni, hogy véleményem szerint szép és informatív ábrák emelik az olvasó szubjektív komfortját, és szubjektív bizalmát!

Egy-egy igazán átgondolt és körülírt diagram nagyban csökkentheti a bíráló frusztrációját.

Hasznos, praktikus iromány a témában (ingyenesen letölthetö): www.aeaweb.org/articles?id=10.1257/jep.28.1.209

Neruo 2017.05.30. 23:34:24

u.i.: Tapasztalatom szerint nics sok olyan szoftver, amely alapból elfogadható, igényes ábrákat készít. Amivel eddig találkoztam az a Mathematica (fizetös), és a gretl (ingyenes). Utóbbinak az alapábrái teljesen elfogadhatóak.

Továbbá ritkán szokás belegondolni abba (pedig érdemes!), hogy az olvasó színtévesztö lehet. Egy színtévesztö-barát palettával (bconnelly.net/2013/10/creating-colorblind-friendly-figures/) megkönnyíthetjük mindenki életét.

Neruo 2017.05.30. 23:38:18

Helyes link (de érdemes ám a fenti linkre is kattintani :) ):

bconnelly.net/2013/10/creating-colorblind-friendly-figures/