HTML

logo

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • maxval balcán bircaman: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

Az őszinteség ára

2010.04.29. 14:05 Kóczy László

A napokban zajlik az érettségi. A név idejémúlt hiszen senki nem gondolja, hogy egy érettségizett fiatal "érett". Több szempontból sem az, de elég arra gondolnunk, hogy egy érettségivel igen nehéz elhelyezkedni. Ma az érettségi célja nem más, mint bekerülni a felsőoktatásba. Nézzük, hogyan is működik a felsőoktatási felvételi.

Nagyjából mindenki ismeri a rendszert, ami az elmúlt évek alatt nem sokat változott: A diákok a jelentkezési lapon megjelölik mely szakokra szeretnének járni, és ha több helyre is felvételt nyernek, a lehetőségek közül melyiket választják. 3 jelentkezésig 9000 forintot, afelett jelentkezésenként 2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni. A meg nem jelölt szakokra nem is lehet felvételt nyerni.

Az összes jelentkezés alapján készül a besorolás, amiből a laikus csak annyit lát, hogy az X iskolába ennyi és ennyi a pothatár és ha ezt eléri, akkor felvették. A diák pedig megnézi a jelentkezési listáját és az első ilyen helyre kerül.

A párosítások elmélete pontosan az ilyen jellegű problémákkal foglalkozik és az egyik érdekes eredmény azt mondja, hogy a hallgató-optimális stabil párosítást eredményező párosítási mechanizmusok esetén (ez így hosszú volt, de a Felvi által használt vonalhúzás lényegében ilyen), a jelentkezők akkor járnak jól, ha a valós preferenciáikat adják meg. Sajnos az őszinteség drága. 10 hely megadása 23000 forint, és van olyan szak, ami csak Budapesten tucatnyi helyen indul.

Az ősziteség helyett a tanuló taktikázik, megpróbálja kevesebb jelentkezéssel megúszni: Mit csinál a jeles tanuló? Beír pár jó helyet, valamelyikre csak felveszik, és elhagyja a többit és így éppen ő maradhat egyetem nélkül egy rossz érettségi után! Mit csinál a közepes tanuló? Nem írja be a legjobb helyeket, hiszen oda úgysem veszik fel. Mit csinál az önbizalomhiányos zseni? Szerénységből beír pár közepes helyet és ott kínlódik, holott a helye a legjobbak között lenne. Mit csinál a beképzelt léhűtő? Blöfföl és a végén még be is jön neki! Sajnos jó stratégia nincs, hiszen ahova az egyik évben kevesen jelentkeztek, oda idén lesz súlyos túljelentkezés. Egy megoldás lenne: eltörölni a negyedik és további jelentkezések díját.

A kérdést bővebben kifejtem az alábbi cikkekben (A Közgazdasági Szemle cikkei ingyenes regisztráció után érhetők el)
Kóczy Á. László (2009):Központi felvételi rendszerek. Taktikázás és stabilitás. Közgazdasági Szemle, LVI. évfolyam, májusi szám, 422-442.
Kóczy Á. László (2010): A magyarországi felvételi rendszerek sajátosságai. Közgazdasági Szemle, LVII. évfolyam februári szám, 142-164.
Kóczy Á. László (2008-10) Felvételi rendszerek optimalizálása. Több tanulmány.

Szólj hozzá!

Címkék: felsőoktatás egyetem felvételi érettségi játékelmélet párosítások ösztönzők társadalmi döntések elmélete

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr731961951

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.