logo

HTML

logo

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • maxval balcán bircaman: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

Hogyan működik? RePEc

2010.07.30. 08:52 Kóczy László

Az elméleti kutatásokra jellemző, hogy olyan kérdésekre válaszol, amit fel sem tettünk. Mi értelme a RePEc-ről beszélni, hiszen aki hallott róla, az tudja, mi az, aki pedig nem, azt valószínűleg nem is érinti. Pedig a RePEc a kezdő kutató legjobb barátja lehet, főleg, ha a kutató egy, a tudomány területén egyelőre fejlődő országban dolgozik.

Egy jobb észak amerikai, vagy európai egyetemen a hallgató előbb olvas, aztán ír, azaz, már ismeri a terület alapjait, mielőtt kutatással szeretne foglalkozni. A komolyabb helyeken pedig a doktori képzésnek része az az alapozás, ami legalább valami kiindulópontot jelent a későbbi kutatásokhoz. Mit tegyen az, akinek ez az alapozás hiányzik?

A már említett jobb egyetemeken hetente akár több meghívott előadó is segít abban, hogy a kezdő kutató képben legyen a legfrissebb kutatásokat illetően. Mit tegyen az, akinek az intézménye nem tud (bár bizonyára akar) ennyi vendéget fogadni?

A szerencsésebb fiatal kutatók már doktorandusz korukban járják a világot és eredményeik minden fontos „játékoshoz” eljutnak. Mit tegyen az, aki azt sem tudja, hova forduljon, hogy eredményeit népszerűsítse? Mit tegyen az, aki azt sem tudja érdekel-e egyáltalán valakit a munkája?

Nos, az ilyeneknek találták ki a RePEc-et. A Research Papers in Economics a világ egyik legnagyobb bibliográfiai adatbázisa. Közel egymillió a közgazdaságtudomány és rokon területeihez tartozó cikket tartalmaz és ezek négyötöde letölthető, bár, ha pontosak akarunk lenni, nem a RePEc-ről, hanem valamelyik tag-archívumból. A fájlcserélőkhöz hasonlóan ugyanis a RePEc csak metaadatokat tartalmaz, azaz a dokumentumok címét, szerzőit, kivonatát, stb. és természetesen elérhetőségét. Aki tehát az „igazit” akarja, az megkaphatja, de egy külső linken keresztül. Sajnos a letöltés néha fizetős, de a RePEc maga ingyenes.

Amikor egy új intézmény csatlakozik a hálózathoz, elküldi a RePEc adminisztrátorának azt a webhelyet, ahová az adatok kerülnek. A RePEc pókjai naponta végiglátogatják ezeket a webhelyeket új fájlok után kutatva és ha találnak valamit az pár nap alatt bekerül az adatbázisba. Mára az összes jelentős kiadó anyaga, tehát az összes jelentősebb folyóirat anyaga elérhető (a letöltésért itt sajnos fizetni kell), de emellett elérhető több százezer még publikálatlan műhelytanulmány is (itt már nem kell fizetni), s gyakran a később megjelent cikkek nyers változatai is elérhetők. Az állomány kereshető, így igazán nincs mentség arra, ha valaki nem ismeri az irodalmat!

Ehhez kapcsolódik a RAS-Repec Author Service, ahol az ingyenes regisztráció után a kutató összegyűjtheti a munkáját egy saját oldalon és a továbbiakban nyomon követheti a cikkei iránti érdeklődést mind a hivatkozások, mind a letöltések tekintetében. Ezekről ugyanis a RAS havonta értesítést küld minden regisztráltnak. Ha ez nem lenne elég az új cikkekkel a facebookos barátainknak is dicsekedhetünk a RePEc Facebook app segítségével.

A RAS regisztráció során az egyik feladat a foglalkoztató megadása, így természetes, hogy külön adatbázis, az EDIRC gyűjti össze az egy intézményben dolgozókat, illetve az intézet által közzétett munkákat.

Mondanom sem kell ennyi adat mellett nehéz elkerülni a különféle rangsorokat. Ezek azért akkor is tanulságosak, ha hozzátesszük, hogy természetesen ezekből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Íme a magyar intézmények és közgazdászok rangsora a RePEc szerint!

Végül a RePEc van olyan „okos,” hogy figyeli az újdonságokat és az önkéntesek kis, de annál lelkesebb csapatának köszönhetően heti rendszerességgel megjelenik pár tucat szakterületi válogatás, így a játékelmélt iránt érdeklődőknek szinte kötelező feliratkozni a NEP-GTH, a társadalmi döntések elmélete iránt érdeklődőknek pedig a NEP-CDM levelezőlistákra (hangsúlyozom, heti 1 emairől van szó), de ugyanígy megvan a legtöbb területnek a saját válogatása. Így egyenesen házhoz jönnek az újdonságok.

További info: RePEc blog.

 

A Hogyan működik? posztsorozatban a kutatói élet kívülállók számára talán misztikus aspektusaival foglalkozom remélve, hogy ezzel az újabb kutatógenerációt is segítem.

Szólj hozzá!

Címkék: weboldal kutatás web irodalom facebook rangsor játékelmélet publikáció hogyan működik? társadalmi döntések elmélete műhelytanulmány repec közgazdaságtudomány

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr362162504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.