logo

HTML

logo

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • maxval balcán bircaman: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

Beszél a pénzünk?

2010.08.18. 14:02 Kóczy László

Mint tudjuk, összevesztünk a Valutaalappal: most, hogy nekünk nincs szükségünk rájuk, vagy ők nem állnak szóba velünk igazából nem is fontos. Ugyanis valahol az egész - egy kicsit - nonszensz. Ugyanis a Valutaalap mi vagyunk - legalábbis részben. A Valuataalapnak, vagy a Világbanknak tagja lenni nem más, mint részvényesének lenni és bár Magyarország részesedése szerény, olyan fél százalék körüli, ez azt is jelenti, hogy beleszólhatunk abba, hogy az IMF, vagy a Világbank mibe szól bele. A kérdés, hogy mennyire.

Azzal kezdeném, hogy a fejtegetés több szempontból is elméleti. Engem nem a szokások, az egyes tagországok együttgondolkodása, szimpátiája stb érdekel, nem is az, hogy valamelyik nagyhatalom milyen remekül képviseli az érdekeinket, mert ugye ezek a dolgok egyszer működnek egyszer nem. Foglalkozzunk azzal, hogy mi mennyire tudjuk képviselni az érdekeinket!

Ehhez első körben át kell tekintenünk az említett intézményekben működő szavazási mechanizmusokat. A Nemzetközi Valuataalapban a szavazati arányok lényegében a kvóták arányában kerültek meghatározásra. Sajnos itt olyan igazán izgalmas dolgok nincsenek. Ahogy az lenni szokott a nagyobb szavazati aránnyal rendelkező tagok a szavazati arányuknál messze magasabb befolyással rendelkeznek, így például az Egyesült Államok 17,5%-nyi szavazatával a döntések több mint negyedét határozza meg (Leech, 2002), míg a kisebb országok, köztük hazánk, kicsit rosszul járnak.

Sokkal érdekesebb a Világbank döntési mechanizmusa. Itt a döntések jelentős részét nem közvetlenül, hanem országcsoportok által választott képviselők révén hozzák. Magyarországot például az úgynevezett Belga országcsoporthoz sorolták mérete, gazdasági fejlettsége alapján. Ennek tagja még Ausztria, Csehország, Szlovákia, Kazahsztán(!), Luxemburg, Szlovénia és Törökország. Az összesen 24 csoportvezető többségi szavazással hozza döntéseit. Hogy döntik el a csoportok, hogy mit mondjon a vezető? 

A csoportok maguk elég vegyes képet mutatnak. Az egyedül politizáló nagyhatalmak mellett van néhány domináns vezetővel rendelkező csoport (például Kanada köré tucatnyi kis atlanti és karibi ország gyűlik), van néhány markáns, de nem domináns vezető és vannak viszonylag kiegyensúlyozott csoportok is. Legrosszabb helyzetben azok vannak (lehetnek?) akik a Kanada-típusú csoportokban vannak, hiszen semmi módon nem tudják rávenni a domináns vezetőt érdekeik képviseletére. Tulajdonképpen egy biankó meghatalmazást adnak a szavazataik leadására. A belga csoport a harmadik kategóriába tartozik, hiszen Belgium a csoporton belül kisebbségben van, a többiek is szóhoz juthatnak - ezt jól illusztrálja, hogy jelenleg az osztrák Huber képviseli a csoportot.

Bár azt hihetnénk, hogy a harmadik-negyedik csoportba tartozni már önmagában elegendő az érdekérvényesítéshez, erről sajnos szó sincs. A hatalmi indexek meglehetősen kiszámíthatatlanul viselkednek, így itt is találunk országokat, akik nem szólnak bele a döntésekbe: Venezuela, Spanyolország és Mexikó nem oszt lapot a többieknek (Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua), de hasonlóan kimarad Afganisztán és Irán is az algériai csoportban.

Magyarországot ilyen sérelem nem éri, a Világbank különböző intézményeiben részvétele és befolyása is nagyjából fél százalék körüli. Érdekes viszont, hogy lényegesen több is lehetne, ha valamely másik csoporthoz tartozna. Így a Mauritius által vezetett kisebb afrikai országokat tömörítő viszonlag kis csoporthoz csatlakozva befolyásunk a mai 3-4-szerese lenne. Még az európai csoportok között is találunk jobbat (bár az államtitkárok biztos nem bánnák a mauritiusi értekezleteket): a skandináv-balti tengelyhez csatlakozva (ha más nem, finnugor alapokon) nemcsak a mi befolyásunk nőne a duplájára, de érdekes módon belépésünkkel olyan érdekes módon rendeződnének át a hatalmi viszonyok, hogy a többség támogatná a belépésünket, tudniilllik "csupán" a csoportvezető Svédország befolyása feleződne meg. Illetve még Izland veszítené el beleszólását a nemzetközi pénzügyekbe, de az elmúlt évekre visszatekintve ez talán nem is olyan nagy baj.

A témáról bővebben a Bolyai János Emlékkonferencián lehet majd hallani a Generációs modellek, hatalmi viszonyok szekcióban. (Szeptember 1. d.u., MTA Felolvasó terem. A konferencián a részvétel regisztrációhoz kötött, bár az egyes előadásokra valószínűleg enélkül is be lehet jutni.) Absztrakt.

Hivatkozás

Leech, D (2002): Voting Power in the Governance of the International Monetary Fund, Annals of Operations Research, 109, 375-397.

Szólj hozzá!

Címkék: előadás konferencia pénzügy imf kazahsztán mta belgium izland alkalmazások finanszírozás világbank pénzügyi válság nemzetközi valutaalap hatalmi index

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr472229483

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.