HTML

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • maxval balcán bircaman: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

Svájcba sajtot

2010.09.27. 12:21 Kóczy László

Már minden magára adó intézmény elmondta, hogy hogy kellene megmenteni a devizahiteleseket. A korai javaslatokban még szerepelt a devizahitel forintosításának lehetősége is. Nem jó ötlet, mondták, hiszen így a szegény devizahitelesek realizálják az árfolyamveszteséget, pedig szerintem más okból veszélyes.

Nem teljesen értem a devizahitelesek iránti össznépi sajnálatot. Minden devizahitel egy kis hazaárulás. Hogy miért? Az ország adóssága nem csak az államadóság, hanem az állampolgárok, cégek, stb külföldi pénznemekben felvett hitele is. A tartozásokra kamatot fizetünk, méghozzá olyan kamatot, amit előbb a hitelező féltől vásárolunk meg. Ez olyan, mint mikor a sajtos ementáliban kéri a neki járó kamatokat. Jobbik esetben vehetünk tőle, csak kérdés, hogy mennyiért? Igen, itt kezdődnek a problémák. Mert ha ő határozza meg a sajt árát, akkor a hitel feltételeit úgy változtatja, ahogy neki tetszik.

Szerencsére nem csak az adós az egyetlen vásárló, ezért, ha a sajtos nagyon drágán akarná adni a kamat megváltására szánt sajtjait, megkérhetünk valaki mást, hogy adja el nekünk a saját részre vásárolt ementálit és majd azt adjuk a hitelezőnek. Ha elég nagy a világ korrekt áron hozzájuthatunk a svájci sajthoz vagy éppen a frankhoz, de attól még a tartozást olyan eszközben fizetjük, amink nincs.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ország (pontosabban a bankjaink) folyamatosan svájci frankot vásárolnak, s közben szórják ki a világba a jó öreg forintot. Ha ezt nagyban csinálják - és sajnos igen - akkor ez egy folyamatos forintgyengüléshez vezet, amit csak fokozódó exporttal lehet ellensúlyozni (sajnos már eddig is sok mindent ellensúlyoz). Így tehát, aki devizahitelt vesz fel, forintgyengítésre rendezkedik be.

Tény, hogy az azonnali hatás éppen ellenkező: a bank kölcsön ad x milliónyi svájci frankot, ezért forintot vesz és azt odaadja az ügyfélnek. Amíg a hitelfelvételek volumene nagyobb, mint a törlesztéeksé, addig a forint erősödik. Ez azonban csak egy igen gyorsan (exponenciális ütemben) növő hitelállomány esetén marad fenn. Lassulás esetén a folyamat megfordul és egy egyre erősödő nyomás nehezedik a forintra.

Szerencsére van egy Nemzeti Bankunk, ami ilyenkor enyhítheti a nyomást például a kamatláb emelésével, mint ezt láthattuk úgy 11 hónappal ezelőtt. A forint kamatlába a devizahiteleseket nem érdekli, a húzással a bank őket megmenti. Sajnos a forinthitelesek számára (róluk ritkán beszélünk, pedig vannak) a kamatemelés olyan tehernövekedést jelent, amiről nem igazán volt szó, hiszen az Eurozónához való konvergencia fokozatosan csökkenő kamatlábakat feltételez. Mivel ők a devizahitelesek miatt kerülnek nehéz helyzetbe, talán őket kellene elsősorban megmenteni.

Erről egyelőre nincs szó, viszont felmerült, hogy a devizahitelesek válthassák át a hitelüket forint alapúra. Ezzel lehetőséget adnánk a bűnbánatra és a váltás a későbbi kamatok, illetve az azok megfizetéséhez szükséges deviza előteremtésének terhét leveszi vállunkról. Ez elsőre jól is hangozhatna. Az elterjedt kritika az, hogy ha most, ilyen magas árfolyamszintek mellett kerül a hitel átváltásra, akkor az árfolyamveszteséget realizálja az adós, azaz ha később erősödik a forint, az már nem fogja a hitel összegét csökkenteni. Mivel most sokan úgy vélik, hogy a devizaárfolyamok elég magasan vannak, az idő nem ideális az átváltásra.

De vegyünk egy másik szempontot is: Már megjelentek olyan választási plakátok, melyek azt sugallják, hogy egyes pártok győzelme ilyen euró és olyan (a jelenleginél lényegesen magasabb) frankárfolyamot jelenthet. Tegyük fel, hogy a plakátokat kiragasztó párt szimpatizánsai ezt el is hiszik és ezért inkább most váltják át (ingyen) a devizahitelüket forinthitellé (l. a témában Kiss, Rodríguez-Lara és Rosa-García, 2009). Bár nem tudjuk melyik párt tette ki a plakátokat, ha ezek a szimpatizánsok elég sokan vannak, a hirtelen hitelvisszavásárlással járó forinteladás gyengítheti a forintot. Ezzel elindul egy lavina, a bankrohamnak egy sajátos fajtája, ahol mindenki szeretné a forint gyengülése előtt átváltani a hitelét, de ez csak a leggyorsabbaknak sikerül. Az adósok egymást taposva próbálnak minél hamarabb váltani, ezzel is gyorsítva a folyamatot. Bár nem vagyok pénzügyes, megkockáztatom, hogy egy ilyen folyamat akár a forint bedöntésével is járhat.

Szerencsére erre nem kell számítani, egyrészt mert a váltás ingyenessége kikerült a javaslatokból, másrészt mert Magyarországon az emberek nem értenek a pénzügyekhez és így kevesen reagálnak a mégoly szélsőséges árfolyamingadozásokra is. Így aztán marad még vagy 20 évig, vagy a magyar euróig a erős nyomás a forinton.

Hivatkozások
Kiss, Hubert János, Ismael Rodríguez-Lara, Alfonso Rosa-García (2009)
Do social networks prevent bank runs? IVIE AD Working Papers, WP-AD 2009-25

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság árfolyam bank hitel forint kamat devizahitel bank roham

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr252323274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.