HTML

logo

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • maxval balcán bircaman: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

A rest kétszer fárad a pénztárhoz

2011.01.10. 10:55 Kóczy László

Kedvesen, épp karácsony előtt két nappal jelentette be a kormány, hogy a tanulmányaikat elhúzó főiskolások/egyetemisták magasabb tandíjat fognak fizetni. A szóban forgó összeg nem kis pénz, évi 3000 euró, az ország pedig Hollandia.

Nem, ilyesmi nálunk nem fordulhat elő, hiszen Magyarországon az a cél, hogy mindenki diplomás legyen. Persze, aki azt hiszi, hogy egy mai diploma ér majd annyit, mint egy húsz évvel ezelőtti (vagy egy nyugaton megszerzett), az még nem beszélgetett egyetemistával. A mai magyar felsőoktatást a hallgatói létszámok alapján finanszírozzák, így az a lényeg, hogy az egyetem minél több hallgatót és minél tovább magánál tartson. Az Oktatási Minisztérium (anno) egyes egyetemek támogatásánál kikötötte, hogy évről évre csökkenteni kell a lemorzsolódást. Ki morzsolódik le? Nem végeztem tudományos felmérést a témában, de nyilván az, aki kínlódik, nem halad. Az ösztönző hatására többeket engednek át, olyanokat is, akik egyáltalán nem egyetemre valók. Pedig egy kisebb, lehetőleg korai pofon talán elgondolkodtatná a hallgatót (vagy szüleit), hogy a sikeres felvételi ellenére mégis érdemesebb lenne valami "rendes" szakma után nézni, különben végtelen tortúra, megalázkodás és totális önbizalom-vesztés vár a delikvensre.

Az ösztözők elsősorban nem rájuk, hanem a "herékre" fognak hatni. Azokra a hallgatókra, akiknek a képességeik megvannak, de egyetemi hétköznapjaik haverok-buli-Fanta alapon telnek. Sajnos, amíg nincs igazi munkapiac, addig ezen nehéz is lesz változtatni: Bár nem vagyok HR-es, időnként kezembe kerülnek önéletrajzok és nekem mindig az önéletrajzban levő lyukak szúrnak szemet. Miért tartott az egyetem/PhD 8 évig? Ez sosem egy jó jel. Az ilyen kolléga a határidős munkát is kétszer annyi idő alatt fogja elvégezni.

Ha erre figyelnének a munkaadók, az egyetemek számára is megjelenne egy átváltás a rövid és a hosszú képzés között. Hogy visszakanyarodjak Hollandiához, az egyetemek/szakok közötti rangsorok meghatározásának már eddig is fontos eleme volt, hogy mennyi idő alatt lehet a képzéseiket elvégezni. Ha feltesszük, hogy egy egyetem csak olyan hallgatókat vesz fel, akiket tud tanítani, és a hallgatók nem akarják a karrierjüket egy rossz CV-vel kezdeni, akkor innen már csak az egyetemen múlik, hogy mennyi idő alatt juttatja el a hallgatót a diplomáig. A gyors, tulajdonképpen hatékony képzés a tenni akaró, ambiciózus, másrészt tehetséges jelentkezőket vonzza meg- és felerősítve az egyetemek közötti különbségeket.

2 komment

Címkék: oktatás felsőoktatás egyetem büntetés hollandia felvételi rangsor finanszírozás ösztönzők

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr172573623

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoltanvarju · http://szamitogepesnyelveszet.blogspot.com/ 2011.01.10. 16:33:53

Azért a mai magyar rögvalósághoz hozzá tartozik az hogy az alapképzésbe (de anno az osztatlan képzésbe is) irreálisan sok anyagot/tárgyat zsúfoltak bele. Vicc hogy pár kredites tárgyakkal kell bíbelődni magas óraszám mellett. Egy magyar hallgató a leckekönyve alapján zseni, hiszen elvégzett egy halom hangzatos nevű tárgyat, sok értelmiség modullal (vagy közismereti tárggyal) megspékelve.

A lemorzsolódás pedig nem csak azért történik mert valaki hülye. Sokan váltanak szakot, vagy éppen élnek a lehetőséggel és külföldre távoznak még végzés előtt. Az sem ritka hogy az elavult képzési szerkezet miatt valaki akár előröl kezdi az egyetemet a Lajtától nyugatra. Van úgy hogy az aki bent maradt és időben elvégzett mindent, az az aki jó szakember, csak éppen elavult anyagot sajátított el, míg "lustának" tűnő társa mindent megtett hogy átfogó és alapos ismereteket szerezzen.

Mi van azzal akit az interdiszciplináris területek érdekelnek? Mivel kilőttük a kétszakos képzést, várható hogy a motivált diákok vagy az alapképzést toldják meg, vagy a mesterképzést és még diplomákat is fognak halmozni. Persze ez csak egy szűk réteg, de bizony akadnak ilyen emberek is.

Talán nem kellene a haverok-buli-fanta sztereotípiát erősíteni a hallgatókról. Nyilván sokan kényszerből mennek egyetemre, sokan ott találják ki hogy mit akarnak majd csinálni az életben és bizony azok a fránya gyerekek bulizni is szoktak. Az egyetem a legtöbb hallgató számára szocializációs közeg első sorban.

Azt azonban miért nem kérdezi meg senki hogy kinek a hibája hogy rossz felkészültségű tanárok tanítják őket a általános iskola első osztályától kezdve, akik szintén azokból az egyetemekből kerültek ki ahova most járnak a fiatalok. És le merem fogadni hogy az oktatói kar nagy része azóta nem cserélődött le! Honnét tanulnák meg hogy hogyan kell hatékonyan tanulni, ha a tanáraik erre képtelenek? Miért nincs tisztességes propedeutikai óra a legtöbb felsőoktatási intézményben? Hol vannak a tanácsadók aik segítenek ha valakinek tanulási problémái vannak?

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2011.01.13. 00:26:29

@zoltanvarju: A magyar felsőoktatás sok sebből vérzik. Egyetértek, hogy egy magyar hallgatónak jóval nagyobb mennyiségű anyaggal, nagyobb óraszámmal kell megküzdenie, mint nyugati társainak, de sajnos a középiskola-szerű képzés egyik oka, hogy a hallgatók döntő többsége képtelen a fegyelmezett önálló munkára. Sajnos személyesen tapasztaltam, hogy Maastrichtban az egyik erősnek mondott magyar egyetemről érkezett diákok közül kevesen tudták felvenni az ottani tempót - annak ellenére, hogy kevés óra volt.
Nem akarok sztereotípiákat erősíteni, de egyrészt az egyetemi évek valóban a leglazábbak közé tartoznak, másrészt annak ellenére, hogy a magyar hallgatók ösztöndíjat kapnak, kevesen tekintik a tanulást elsődleges feladatuknak, tképpen munkájuknak. Természetesen vannak kivételek, de sokan a jogok/kötelességek tekintetében fordítva ülnek a lovon. Ez a hír róluk szól.