logo

HTML

logo

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • MAXVAL bircaman közíró: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

GDP: A méret a lényeg?!

2011.07.29. 08:00 Kóczy László

A gazdasági fejlettséget, vagy növekedést sokféleképpen próbálták már magyarázni. Tatu Westling a Helsinki Egyetem doktorandusza egy -finoman szólva is- érdekes megközelítést választott. Szerinte ugyanis a növekedés legjobban az átlagos péniszmérettel magyarázható, ez a méret ugyanis a GDP változékonyságának 15%-át megmagyarázza (részletek alább). A szerző is elismeri, hogy a következtetés kicsit merész, de az eredmények fényében "meglepő, hogy a növekedési irodalom eddig nem érintette a férfi nemiszervet."

Westling cikkében az egyes országok GDP-jének színvonala illetve az 1960 és 1985 közötti  növekedés és az országban jellemző átlagos -erektált- péniszméret közötti összefüggést vizsgálta. Az egy főre jutó GDP színvonala és a pm. fordított U alakú összefüggést mutat: az ideális méret kb. 13,5 cm, míg érdekes módon 16 cm felett a GDP szinte "eltűnik." Ugyanakkor a 12 cm alatti átlagos mérettel rendelkező országok általában fejletlenebbek. A pm. statisztikailag szignifikáns 1% mellett. Ugyanezt a változót az 1960 és 1985 közötti gazdasági növekedésre alkalmazva, már 20%-ban magyarázza az országok közötti különbségeket.

Westling ugyanakkor óva int attól, hogy az eredményekből messzemenő következtetéseket vonjunk le, vagy hogy ennek alapján bárki valamiféle népességpolitikát dolgozzon ki. (Milyet is?) Mindenekelőtt nem mutatható ki ok-okozati összefüggés a két változó között. Bizonyos értelemben a cikk jó példa arra, hogy az ökonometria eszköztárát hogyan lehet teljesen különböző dolgok közötti összefüggéseket vizsgálni, sőt: közöttük szignifikáns kapcsolatot kimutatni. Elgondolkodtató azonban, hogy ez a szoros összefüggés valamilyen közös, pl népegészségügyi, vagy genetikai változóra vezethető vissza. Ennek feltárása további munkát igényel.

Mielőtt bárki azt kezdené vizsgálni, hogy ő, vagy környezete mennyiben járul hozzá a magyar jóléthez, csalódással állapítjuk meg, hogy hazánk nem szerepel a vizsgált 76 ország között.

1 komment

Címkék: statisztika cikk gazdaság gdp helsinki növekedés ökonometria tatu westling

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr633108524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Avatar 2011.09.06. 16:29:53

A globális felmelegedést pedig a karib tengeri kalózok számának csökkenésével lehet magyarázni: www.venganza.org/