HTML

logo

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • MAXVAL bircaman közíró: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

Választókörzetek igazságosan?

2012.11.14. 23:49 Kóczy László

illinois-4th-district-map-gerrymandering.jpgA napokban jelent meg -Biró Péterrel és Sziklai Balázzsal közösen jegyzett - cikkünk a fenti címmel a Közgazdasági Szemlében (a letöltéshez regisztráció szükséges) és ma az Index és az Origo is foglalkozott vele. A cikk sem túl hosszú, de röviden összefoglalom, hogy miről szól és miről nem.

Az új választási törvény talán fő célja, hogy a korábban drámaian különböző méretű választókörzeteket felszámolva végre hasonló befolyása legyen minden magyar állampolgárnak. A választási törvény néhány kézenfekvő, vagy praktikus szabály rögzítése mellett meg is határozza, hogy hogy nézzenek ki az új körzetek. 

Az Index szerint az új körzetek a jobboldalnak kedveznek. Tanulmányunk nem foglalkozik az egyes körzetek kialakításával, de tény, hogy az átrendezés előtt Budapesten és Pest megyében voltak a legnagyobb körzetek, vidéken a legkisebbek, tehát az egyenlősdi a kisebb, rétegpártoknak kedvez, míg a hagyományosan vidéken erősebb Fidesznek nem. Tény az is, hogy az előző körzetkiosztással is nyert már kétharmadot a jobb- és a baloldal is, magyarul a körzetek kialakításának legfeljebb kicsi és tranziens hatása lesz. 

Amivel mi foglalkozunk az a körzetek megyék közti kiosztása. Hány körzet legyen Tolna, vagy Vas megyében, meg hasonlók. Feltesszük, hogy a megyén belül a választókat igazságosan osztjuk szét a körzetek között, bár ez sem működik feltétlen. És ez nem csak azon múlik, hogy a szavazók száma osztható-e a körzetek számával...

Nagyobb baj, hogy már a megyék közötti kiosztás is macerás. Tolna megyében mindenképpen túllépjük a 15%-os eltérésküszöböt: Ha két körzet van, akkor felfelé, ha három, akkor lefelé. 

Az Index cikke "Lehetetlen a szabályos választás 2014-ben" tehát tehát igaz, valóban olyan törvényt csinált magának az állam, amit nem tud betartani. Már megint rossz törvényt csinált a kormány? Igen... de hozzá kell tenni, hogy az új megyék közötti kiosztás sokkal igazságosabb, mint a korábbi volt, ráadásul a korábbi önkényes kiosztás helyett pozitív alapelveket fogalmaznak meg, ráadásul az EU-s Velencei Bizottság ajánlása alapján. Szóval az EU béna? Nos... tervezünk egy cikket, ami egy kicsit alaposabban kivesézi a VB ajánlását, de cikkben is bemutatunk pár furcsa tulajdonságot. Ez az ára az egyenlősdinek.

És az amerikaiak? A demokrácia (szerintük) őshazájában a körzetek egyenlőségét törvényben rögzítették, de a gyakorlatban a mienknél sokkal nagyobb méretbeli eltérések is vannak, tehát az Újvilágban sokkal nagyobb a választók közötti egyenlőtlenség a körzetek kialakítása ügyében pedig elég megnézni Illinois 4. választókörzetét a fenti képen. 

Ezeket tekintetbe véve már nem is olyan rossz az új rendszer. Persze lehetne javítani; meg is fogalmaztunk pár javaslatot: egy világos algoritmussal elkerülhető a későbbi manipuláció, kicsit több képviselő, vagy nagyobb közigazgatási egységek esetén pedig a törvényi határérték (könnyebben) betartható lenne. 

3 komment

Címkék: cikk választás kiosztás társadalmi döntések elmélete biró péter Közgazdasági Szemle sziklai balázs

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr74907729

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Beri Svarc 2012.11.15. 16:42:46

És mindezen gerrymanderingre nem (igazán) volna szükség egy tisztán listás választás esetén.
Tudom, hogy a megbízás nem arra szólt, hogy a legigazságosabb választási rendszert találjuk meg, hanem csak arra, hogy a konkrét egyéni képviselős rendszer igazságosságát vizsgálja.
De én azért föltenném az adekvát kérdéseket az egyéni képviselős rendszerrel kapcsolatban: 1) valóban igazságos-e ez a rendszer? 2) biztosítja-e az érdekek arányos képviseletét? 3) ez a rendszer biztosítja-e a legmegfelelőbb képviseletet?

Nagyjából minden kérdésre egész egyértelmű nemmel lehet válaszolni, az alábbiak miatt:
0) megvizsgálandó, hogy a parlamenti képviselet mi alapján történik, mi alapján születnek döntések a parlamentben: a nyugati, parlamentáris berendezkedés alapvetően a pártokra alapul (nem tökéletes, de egyrészt ez van; másrészt nincs igazán jobb). A magyarországnyi országok parlamentjeiben relatíve kevés az olyan döntések aránya, ahol a képviseltek érdekei, véleménye területi alapon volna meghatározható. Az ilyen ügyek jellemzően kormányzati szinten szoktak eldőlni, oda meg nem az országgyűlési képviselő a legmegfelelőbb szereplő. Ez a fajta kijárós ügymenet az elfelejteni célszerű múlt legrosszabb gyakorlata szokott volt lenni.
1) Igazságos-e egy olyan rendszer, ahol egy választót olyan képviselő képvisel, akit az esetek többségében a választókerület választóinak kisebbsége választott meg? (70%-os részvétel melletti 60%-os győzelem a választók 42%-át jelenti - s ezek elég jó számok) - szerintem nem.
2) lehet-e az érdekek arányos képviseletének mondani azt, amikor a parlamentben a képviselőket legalább valamennyire köti a frakciófegyelem? van-e Magyarországon olyan vk., ahol a választók szociológiai, politikai szempontból egységesnek tekinthetőek? Ugyanaz-e a politikai érdeke az egy vk.-ben élő nyugdíjasnak, férfinak, nőnek, kétkezi munkásnak, értelmiséginek stb.? Hova tűnik azoknak az érdekképviselete, akik országosan jelentenének mondjuk 10%-ot, de egyenletesen vannak "elosztva" az országban, s így az egyéni vk-ekben sehol nem tudnak megjelenni számottevő mértékben? Jó lenne-e ráerőltetni az országra a kétpártrendszert? Kivitelezhető volna-e?
3) A fentiek alapján nem volna-e igazságosabb egy tisztán listás választás (elég sok helyen működik, s ahol van egyéni képviselő, ott általában vagy történelmi hagyományok és/vagy országnagyság az oka)? Egy tisztán listás választás esetén nem volna gond a frakciófegyelemmel. S egy ilyen választásnál is biztosítható, hogy a választónak személyes kapcsolata legyen a képviselőjével (a pártok és képviselők jól felfogott érdeke pl.).
Meghát vegyük észre, hogy az, hogy egy képviselőnek kötelessége a választókerületében élők képviselete (a választók "alanyi joga" ez), a gyakorlatban semmi kézzelfoghatót nem jelent (a képviselő nem csak engem egy személyben képvisel, hanem az egész vk.-t, s neki mérlegelnie kell, hogy az én kérésem az valóban közügy-e?). Tehát a valóságban úgysem fogja az én partikuláris érdekemet képviselni. Amit egy párt például megtehet: ráfeküdhet egy-egy témára, képviselhet egyes részérdekeket. Elvégre a 'párt' (a 'rész') szó is ebből ered.

Szokott még egy ellenérv kerülni a tisztán listás választás ellen: sok apró pártot eredményez, és ez pedig kormányozhatatlanná teszi az országot. A fidesz 2/3-os bénázása nélkül is belátható, hogy ez egy öblös nagy hazugság (merthogy a jelenlegi kormányzás sok mindennek nevezhető, csak igazán jónak nem). A nemzetközi példák sem ezt mutatják (jól elműködnek a sok kis pártjukkal az ilyen országok).

ceterum censeo: tisztán listás választást!

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2012.11.15. 21:32:54

@Beri Svarc: A cikkünk nem erről szólt, de ha már szóba került, szerintem az egyéni körzetek előnye, hogy mindenkinek van egy "saját" képviselője, aki fogadóórát tart és ha nem hallgatja meg a helyi panaszokat, legközelebb nem választják meg. Hogy ez működik-e, nem tudom. A különböző rétegcsoportok képviselete megoldható a listás pártokon keresztül de persze az igazán kis csoportok nem kapnak érdekképviseletet. Megoldást a nagy pártok betiltása lenne a trösztellenes törvényekhez hasonlóan, vagy legalább korlátozhatnánk az egy párt által megszerezhető mandátumok számát. Ebben az esetben a nagy pártoknak/ideológiáknak regionális, vagy a különböző társadalmi csoportoknak megfelelő részpártokra kellene bomlaniuk, amik legalább végiggondolnák a megfelelő kérdéseket.

Beri Svarc 2012.11.15. 23:17:01

@Kóczy László: Na én is azt írtam, hogy vili, hogy nem erről szólt a cikk.
Én igazából ezekre reagáltam: "Nagyobb baj, hogy már a megyék közötti kiosztás is macerás.", "Már megint rossz törvényt csinált a kormány? Igen... de", "Ezeket tekintetbe véve már nem is olyan rossz az új rendszer.", "betartható lenne". Csupa feltételes mód, csupa 'ahhoz képest'. Kiált a konklúzióért, azért, hogy mindezen problémák nem jelentkeznének egy tisztán listás választás esetén. Persze volna gond azzal is, nincs hibátlan rendszer. Csakhát a világ éppen arról szól, hogy az előnyöket, hátrányokat súlyozva illendő/célszerű figyelembe venni.

S például éppen arról próbáltam értekezni, hogy a "fogadóórát tartó 'saját' képviselő" egy ordas nagy kamu. Sóhivatal. Mondj nekem egy olyan szituációt, amire nincs/nem elképzelhető egy tucatnyi hatékonyabb eszköz, mint a "saját képviselő" és az ő fogadóórája. Ott volnának például a pártok, amik viszont tényleg tarthatnának fogadóórát: ahová aztán elmehetnék a bajommal (t.f.h.: én egy meleg vagyok, a választókerületi képviselőm meg kdnp-s, vagy jobbikos. Életszerű, hogy fölkeresem a közérdekű problémámmal a fogadóórán? Életszerűbb-e, ha fölkeresem annak a pártnak a területi irodáját, akik fölvállaltan képviselik az olyasfajta kisebbségek ügyeit, mint amilyen én vagyok? - költői kérdések voltak).

A vegyes rendszerben mindenképpen torzul a képviselet, még a korábbi, kompenzációs módszerekkel is, nemhogy a mostani győztest túlkompenzáló javaslattal (amiről eleddig olvasni lehetett - és ami az új választási rendszer egyik legnagyobb arcátlansága, nem pedig a regisztráció).

A nagy pártok betiltása is szép kis ötlet, listás választás mellett még talán kivitelezhető is volna; de egy egyéni körzetes megoldás esetén - hát nehezen tudom elképzelni. De meghát éppen pont a nagypártosodási irányba mutatnak szeretett kormányunk görcsölései.
Egyszóval tudjuk be ezt az elképzelésedet egy naív, butuska terelési ötletnek. Nincs azzal gond, ha az ember kicsit elnéző Orbán Viktorral szemben, de azért egy ilyen kaliberű embertől, mint te, ez a gumicsont egy kicsit színvonaltalan. Nem mellesleg egy tisztán listás választás esetén, ha belegondolunk, nem kellene félnünk, hogy nem volna elég kis párt ahhoz, hogy ellensúlyozza a nagyok túlhatalmát.

Illetve az is tény, hogy a jelenlegi vegyes választási rendszer melletti alapvető érv éppenhogy nem az igazságosság, hanem egy vélelmezett biztos kormányozhatóság biztosítása. Ami, lássuk be, nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket (s nem csak az elmúlt 2 évre gondolok). S én egy újabb 20 évet nem szeretnék rááldozni az életemből egy ilyen társadalmi kísérletre (hogy hátha addigra meghozza a gyümölcsét a 'kemény kéz' és a 'kétharmados' hatalom) - főleg, hogy a világban nem igazán lehet túl sok jó példáját látni a populista diktatórikus megoldásoknak (talán csak Chile - mondjuk az diktatórikus volt, de legalább kevésbé populista), az USA kvázi kétpártrendszerét viszont nem lehet egy lapon emlegetni a honi lehetőségekkel.