HTML

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • MAXVAL bircaman közíró: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

Tandíj: gát vagy ösztönző?

2012.12.12. 21:10 Kóczy László

kordon.jpgA kormány legújabb intézkedései nyomán jóformán eltűnnek a felsőoktatásból az államilag finanszírozott helyek. Így, bár nem tandíjat vezetnek be, a gyakorlatban nagyon kevesen és nagyon korlátozott módon szerezhetnek fizetés nélkül diplomát. Úgy gondolom nevetséges azt mondani, hogy az új rendszerben nem lesz tandíj, de a jelenlegi rendszer is rossz és fenntarthatatlan. Szerintem három dolgot kell figyelembe venni: 1) aki akar, mehessen egyetemre 2) egy támogatott termékből túlfogyasztás jelentkezik 3) nem vagyunk Németország. Röviden: úgy gondolom, hogy kell tandíj, de nem biztos, hogy így. 

Nézzük akkor a fenti három pontot.

1. Szerintem egy demokratikus országban elfogadhatatlan, hogy egy szegény gyerekből ne lehessen diplomás. Több olyan kiemelkedően tehetséges és szorgalmas fiatalt ismerek, akik anyagi hátterüket nézve nem biztos, hogy bele mernek vágni egy egyetemi képzésbe. Ez különösen igaz, ha a szülők nem érzik fontosnak/szükségesnek a diplomát. Egyszer egy TV műsorban egy nagyon szegény iskolát pofoztak ki. Ez az iskola attól volt különleges, hogy egy olyan légkör alakult ki, melyben a hihetetlen szegénységben élő, többségükben cigány gyerekek is mertek távlatokban gondolkodni, élénken emlékszem, hogy az egyik megkérdezett kislány jogász szeretett volna lenni. Lehet jogász ebben a rendszerben? Alig hiszem, hogy a szülők, akik havi pár tízezerből tengődnek, elfogadják,hogy a gyerekük milliós adóssággal fut neki az életnek. A tandíj még egy viszonylag elfogadható diákhitel-rendszer mellett is (a korábbiról nyilatkozom, az újról sok jót nem hallottam..) kizárja az ilyen hátrányos helyzetű fiatalokat. 

2. Köszönhetően annak, hogy az Óbudai Egyetemen tanítok, sokféle hallgatóval találkozom. Van, aki bárhol kiemelkedő lenne, de sajnos a vizsgaidőszakban azzal kell szembesülnöm, hogy a zh-k fele bukás. Vannak olyan hallgatók, akiknek túl sok az egyetem - a középiskolában még úgy, ahogy megállták a helyüket, de ezt már nem bírják. Kitűnő szakmunkások lennének, de ehelyett egyetemen vergődnek. Fiam, ingyen van, próbáld meg. Persze többségüknek most sincs ingyen, de a költségek és a vélt előnyök a jelentkezés mellett szólnak. A gyerek előmeneteléről már nem biztos, hogy értesül a szülő. És a legviccesebb az, hogy nem szól senki, -rövid távon- mindenkinek jó ez így. A szülő gyereke Egyetemre jár, a gyerek Pesten éli világát, az egyetem felmarkolja az állami támogatást, a tanár meg örül, hogy van kit tanítania. Vannak aztán azok a hallgatók is, akik befejezhetnék 4 év alatt is, de mivel (kvázi) ingyen van, miért ne használjuk ki. Ez is túlfogyasztás: amikor egy diploma megszerzése nem 3-4, hanem 6-8 év. Nyugaton az egyetemek színvonalát azzal is jellemzik, hogy mennyi idő kell a diploma megszerzéséhez. Ha túl sok, akkor ott valami nem stimmel. 
A tandíj ezt a problémát orvosolja: ellensúlyozza a diák státusszal járó előnyöket, így kevesebben futnak neki az egyetemnek, aki igen, az meg igyekszik minél hamarabb megszerezni a diplomát. 

3. Ha Németország lennénk, akkor a túlfogyasztás sem lenne gond, úriemberként fizetnénk a számlát. Mi viszont egy igen magas államadóssággal rendelkező ország vagyunk, úri passziókra nincs pénzünk. Tudomásul kell azt is vennünk, hogy a diploma megszerzése elsősorban az egyén érdeke és hiába fizet mindent az állam, ha az egyén fogja magát és elmegy Norvégiába orvosnak. Ha megfizetnénk rendesen, akkor persze nem menne el. Megjegyzem, akkor talán még úgy is visszajönne, ha nem itt szerezte volna a diplomáját és ezzel egy kalap pénzt megspórolna az állam. Az a rendszer, ami a diákra terheli a költségeket, majd az itthon dolgozóknak kedvezményes visszafizetést biztosít, nem hangzik rosszul. Csak valahogy addig is forrásokat kell találnunk a hitel fedezetére, illetve a kedvezményes visszafizetés is költséget jelent - nehogy többe kerüljön az egész, mint az ingyenes oktatás. 

Fogadjuk el tényként, hogy kell tandíj, de úgy vélem hogy meg kell teremteni a tandíjmentesség lehetőségét. Én három megoldást látok. 

A. Fizessenek a gazdagok. Így a szegény gyerek bejuthat ingyen az egyetemre. Még azt is elfogadom, hogy így a hátrányos helyzetűek túlfogyasztják az egyetemet, hiszen ezzel nő az esély a felzárkózásukra. Azt viszont nem szeretném, hogy ha közepes jövedelmű szülők gyermekeként tandíjat kellene fizetnem, míg a minimálbérre bejelentett szomszéd gyerekének nem. Annál is inkább, mert itt úgy nézne ki, hogy aki több adót fizetett be, az kevesebbet kap vissza. 

B. A felsőoktatás mindenkié! Szerintem az volna a legszerencsésebb, ha a lehető legszélesebb körben lehetőség volna a diploma ingyenes megszerzésére. Ugyanakkor a nem egyensúlyi viselkedést szigorúan szankcionálni kellene. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy mindenkinek joga lehetne mondjuk 8 félév alapképzésre, ezen túl viszont keményen kellene perkálni, sőt közben is lennének bizonyos mérföldkövek (pl elért kreditszám szerint), aminek a nem teljesítése kidobná a hallgatót a rendszerből. Ez lényegében a kreditrendszer jelenlegi működésének felszámolását jelentené, de jelentős költségmegtakarítással. 

C. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy tandíjmentesen tanultam Európa legjobb egyetemén. Nem én voltam az egyetlen, mivel az egyetem fontosnak érezte, hogy ne veszítsen el egy tehetséget sem. Rendes dolog, de nem irracionális. Az egyetemnek jó, ha fel tudja venni az igazán tehetséges jelentkezőket, akik később az intézmény hírnevét öregbítik. Megéri ezért cserébe ingyenes oktatást biztosítani, sőt ösztöndíjat is adni. Simán el tudom képzelni, hogy egy jobb egyetem pl az OKTV helyezetteknek tandíjmentességet kínál ezzel csábítva magához a tehetségeket. Ez hasznos lehet mindkét félnek, ha mást nem, egy előkelőbb helyet biztosan hoz az egyetemi rangsorokban. De ez már egy másik történet. 

(A kép illusztráció, egy korábbi tüntetést mutat.)

1 komment

Címkék: oktatás tandíj felsőoktatás cambridge óbudai egyetem ösztönzők

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr994962307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szilvay Gergely 2012.12.13. 13:33:30

Jegyezzük meg, eddig is 10 vagy 12 félévet fizetett az állam, többet nem.