logo

HTML

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • MAXVAL bircaman közíró: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

Verseny vagy szabályozás?

2013.04.24. 08:06 Kóczy László

heating275.jpgA chicagoi iskola szerint a kormányzatnak szükségtelen beavatkoznia a piacokon, hiszen az esetleges anomáliákat a piac rövid idő alatt rendezi. Az energiaszolgáltatók versenye ritka jó példája az olyan árversenynek ahol az elmélet szerint az egyensúlyi ár mellett a résztvevők nem termelnek profitot. A kormány közben extra profitról beszél és erőszakkal töri le az árakat. Néhány gondolat a témában. 

A kisszámú versengő vállalat árversenyét Bertrand versenynek is nevezzük. Itt a résztvevők egyszerre mondanak egy-egy árat és a fogyasztók a legalacsonyabb áron vásárolnak. Egyensúlyban mindenki legjobb választ ad a többiek áraira. Természetesen a legjobb válasz a másik alá menni egy hajszállal - egészen addig, ahol már a további árcsökkentés veszteséges lenne. A modell pár alapvető feltevésen alapszik: Minden vállalat ugyanazt a terméket árulja (villany-villany, gáz-gáz), nincsenek kapacitáskorlátok, azaz a legolcsóbban kínáló vállalat minden fogyasztót ki tud szolgálni - ez lokálisan nem lesz korlát, és a résztvevők csak egyszer találkoznak - utóbbi némileg sérül. S az utóbbi feltevés sérülése annyiban lehet érdekes, hogy a felek a hosszabb távú közös profit érdekében együttműködhetnek. Együttműködést, kartellezést nincs okunk feltételezni, de kétségtelen, hogy a magyar piac "fejletlen". Mit értek ez alatt?

Sokat kellett keresnem, mire találtam egy oldalt, ami összehasonlítja a magyar gázforgalmazókat. Az egyik ilyen oldal 4 cég árait veti össze, majd tájékoztat, hogy bárkitől is vesszük a gázt a helyi szolgáltató tarifái érvényesek.  A rögzített ár önmagában nem akadálya a versenynek -elég az Egyesült Államok valamikor rögzített repülő-tarifáira gondolni: bár árverseny nem volt a társaságok egymást licitálták túl a szolgáltatásokban.

Egy másik oldal a kereskedők legjobb ajánlatait gyűjtik össze, de lakossági ajánlata sem a villanyáram, sem a gázkereskedőknek nincs.

Összehasonlításképpen a holland piac nem sokkal a magyar előtt nyitott és a kezdetektől fogva hatalmas verseny indult a fogyasztókért. A frissen leszerződött ügyfeleknek ajándékokkal, kedvezményekkel kedveskedtek a cégek, beindult egy gyors termékdifferenciálás is. Például megjelentek a zöld áramot kínáló cégek (csak megújuló forrásból), más cégek digitális, interneten is folyamatosan nyomon követhető órákat ígérnek, illetve megjelent a hosszabb távra (2, 3, vagy akár 5 évre)  garantált tarifa is. A korábbi holland lakcímünkre végzett kalkuláció például 36 ajánlatot dob ki kb 10 különböző cégtől. Ott, hasonlóan az itteni gfb hajszához folyamatosan jönnek a reklámok: plakátokon, médiában, emailben, stb., hogy lépjünk át egy olcsóbb szolgáltatóhoz. Mi például eredetileg a területileg illetékes szolgáltatónál voltunk, de 4 év alatt kétszer váltottunk, jelentős kedvezményeket elérve. Érdekesség, hogy közben a kazánt továbbra is az első cégtől béreltük, ugyanis ott a szolgáltatási portfólió része a kazánkölcsönzés, természetesen teljes körű szervízellátással. Mondanom sem kell, mindenkinek a legkorszerűbb kondenzációs kazánja van. 

Ezek jópofa részletek, de a lényeg, hogy miközben Hollandiában élénk verseny van az energiaszolgáltatók között, Magyarországon szó sincs róla, még a meglevő cégek sem versenyez(het?)nek. A verseny magasabb szolgáltatási minőséget, vagy alacsonyabb árat eredményezhetne. Az alacsonyabb áraknak megvannak a kockázatai is. Ilyen a szükségesnél magasabb fogyasztás (bár szerintem a kereslet majdnem teljesen rugalmatlan), másrészt az alacsony profitból eredően a rövidtávú hatékonyság, amivel - az elmaradt fejlesztések révén- hosszabb távon hatékonyságvesztés járhat. A kormány ugyanezt verseny nélkül is kikényszeríti, de miért is nincs verseny?

Valószínűleg részben ugyanazért, amiért az OTP még mindig messze a legnagyobb bank: az emberek még nem értik a piacgazdaságot. Másrészt a területi felosztás, a hatósági ár nem éppen melegágya a versenynek, És nem utolsósorban azért, mert az energiaszolgáltatók elleni kirohanások, a kiszámíthatatlan adóztatás és sok minden más, ami több iparággal kapcsolatban is elhangozhatna, nem éppen vonzó a potenciális piaci szereplők számára, így új belépőtől nem kell tartani. Ha új belépőtől nem kell félni, akkor a már említett rugalmatlan kereslet miatt (ez azt jelenti, hogy az ártól nem nagyon függ, hogy mennyit fűtünk) a kis piaci erőfölény is jelentős áremelkedéssel járhat. 

Az áremelkedés nem biztos, hogy rossz, hiszen a magasabb ár mellett kisebb a fogyasztás, nagyobb az energiahatékonyság irányába mutató beruházási hajlandóság. (A szegénységet pedig nem olcsósággal kell kezelni.) Bár a fogyasztók szempontjából jó az árcsökkentés és a kvázi-monopóliumoknak ez egy nagyon hatékony szabályozása, a piac nyitása, vonzóbbá tétele után az új belépők révén intenzívebb verseny ugyanezt eredményezné, csak talán kevésbé unortodox módon. 

Disclaimer: A szerző nem piacelméleti szakértő, bár 10 éve oktat IO tárgyakat. 

4 komment

Címkék: közélet piac szabályozás energia árverseny Bertrand

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr55137069

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csóka Endre 2013.04.24. 10:25:51

,,Együttműködést, kartellezést nincs okunk feltételezni" - az együttműködés és a kartellezés szerintem nem ugyanaz. Kartellezésnek szerintem azt nevezzük, amikor a felek összebeszélnek az árazásukról. Együttműködni enélkül is lehet. Ilyen például az a jelenség is (úgy általában), amikor azért nem csökkent árat senki, mert fél, hogy árcsökkentési hullámot indít el az egész szektorban.
Lehet tehát, hogy kartellezést nincs okunk feltételezni, de együttműködés minden bizonnyal létezik. Nem hiszem, hogy a szolgáltatók úgy viselkednének, mint egy egykörös játékban.

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2013.04.25. 09:29:52

@Csóka Endre: Persze, hogy nem. A kartellezés az együttműködésnek egy bizonyos fajtája.
Valószínű, hogy nem úgy viselkednek, mint egy egykörös játszmában, de szerintem sokat ront a helyzeten, hogy nincs igazi verseny.

szobor · http://godot-ra.blog.hu/ 2013.04.25. 10:44:15

@Csóka Endre: A kartell ennel egy tagabb fogalom, pl. a "tacit collusion" is ide tartozik, amikor a versenyzoi ar feletti dinamikus egyensulyi pont letezik. Ez ugyanugy illegalis az europai versenyjog szerint, csak bizonyitani nehezebb, hiszen a felek kozt nincsen nyilt kommunikacio. Mondjuk nem hiszem, hogy a magyar energiapiacon errol lenne szo, ez szimplan egy szabalyzoi kudarc.

Csóka Endre 2013.04.25. 12:31:11

Nem a cikk fő mondanivalójába kötöttem bele, hanem csak az említett mondatba.