logo

HTML

logo

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • MAXVAL bircaman közíró: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

Kelleni, vagy nem kelleni

2013.06.19. 08:00 Kóczy László

no_bolcsesz.jpg"A mai világban a természettudományok és a műszaki tudományok értéktermelők. A humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak." - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár. Egy kicsit erős az állítás, erősek voltak rá a reakciók is. Vélemény a témáról. 

A közgazdászok bölcsészek? A mikroökonómia egzakt modellekre épül, amik verifikálhatók, legalább annyira, mint egy fizikai, vagy orvosi modell. A makroökonómiában több a filozófia (hibásan, nem erről kell szólnia), a menedzsment pedig olyan a közgazdaságtannak, mint mérnökség a fizikának. Szóval szerintem nem, de itthon ezt sokak vitatnák és elnézve sok közgazdászt lehet, hogy igazuk is van. 

Játékelmélet-kutatóként pláne kívülállón vagyok, hiszen matematikai modellekkel dolgozom, igaz az emberi viselkedést próbálom modellezni bizonyos gazdasági helyzetekben. Ezt pedig a bölcsészek, mondjuk filozófusok szokták. (Kár, hogy nem állatokat modellezek, mert akkor biológus lennék, mennyivel előkelőbb!) Nem tudom a matematika hova tartozik Klinghammer államtitkár úr szerint, hiszen gyönyörködteti az embert, ugyanakkor az "érték" alapvetően matematikai fogalom. Elképzelhető, hogy az államtitkár úr nem valamiféle absztrakt értékre gondolt, hanem pénzre, akkor viszont a közgazdászokat nem kellene bántani. No de félre a tréfát!

Kezdhetjük azzal, hogy nem éppen elegáns a bölcsészeket így elintézni, hiszen minden tudomány a filozófiából és a matematikából nőtt ki (a kettő talán nem is különbözött annyira); a keresztény Európa első egyetemei is teológia és filozófia oktatással indítottak; évszázadok teltek el, mire az első további szakok megjelentek. De megjelentek és nagyon gyorsan átformálták a tudományt. A mérnökök, orvosok hamarosan olyan termékeket, szolgáltatásokat kezdtek előállítani, amik közvetlenül használhatók, aminek piaci értéke van. Egy mérnöki, orvosi diploma (elvileg) nagyon komoly lexikális tudást, speciális látásmódot és gyakorlati ismereteket takar. Nincs olyan bölcsész, aki "mellesleg" jó orvos, viszont van sok olyan természettudós, aki mellesleg nagyon olvasott, tájékozott, művelt ember. Mondják, hogy a nyelveket fiatalon érdemes tanulni: valahogy a matematikával is így van. Nem nehéz egy szoftosabb tudomány felé mozdulni, fordított irányban a váltás szinte lehetetlen. Ráadásul most történetesen rengeteg jól képzett természettudósra (+orvosra, stb.) lenne szükség. 

feed_four.jpg

Sajnos akik bölcsésznek tanulnak, egy potenciálisan gyönyörködtető zsákutcát választanak. Aki ide akart jönni, remekül érzi magát, de váltani nehéz. Talán Klinghammer megfogalmazása túlságosan sarkos, de a (jellemzően nem természettudományos hátterű) politikai, közéleti elit - várt - felhördülése (pl. itt) a valóságon nem változtat. Vannak olyan pályák, amit bejárva akár miniszterelnök is válhat az emberből, de valószínűbb, hogy munkanélküli lesz, ráadásul bármit is választ most, úgysem azon a területen helyezkedik el. És vannak területek, ahol a hosszú és kemény egyetemi évek után biztos megélhetés vár az emberre. Szoktam is mondani a gyerekeimnek: nem kötelező szeretni a matekot, de ha megtanulják, nem élnek szegénységben (azért ezt is el lehet szúrni, l. ábra!). 

Mi a tanulság? Szerintem senki nem vitatja, hogy szükség van kiváló bölcsészekre. Kiváló bölcsészeink akkor lesznek, ha lesz sok bölcsész hallgató. De szerencsés lenne tájékoztatni a fiatalokat a kockázatokról és mellékhatásokról. Van, aki azért megy kommunikáció szakra, s nem informatikusnak, mert a diploma a lényeg, amúgy ugye mindegy mit választ, s a kommunikáció szak mégis könnyebb. Nos, nem. Nem mindegy. 

2 komment

Címkék: felsőoktatás matematika bölcsész természettudomány közgazdaságtudomány klinghammer istván

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr745363673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Laza Bálint · http://media20.blog.hu 2013.06.19. 11:48:23

Az utolsó bekezdés megalapozatlan: lehet, hogy az arányok mások, de kommunikáció szakosként is könnyedén el lehet helyezkedni, legalábbis én még nem láttam ezt cáfoló statisztikákat.

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2013.06.19. 15:29:01

@Laza Bálint: Statisztikákat én sem láttam, de a környezetemben a bölcsészek jellemzően nevetséges bérért dolgoznak mindenféle fura állásokban, míg egyszerűen nem ismerek olyan hard science-ben képzett embert, aki nem tud elhelyezkedni.