logo

HTML

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • MAXVAL bircaman közíró: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

Jó érzés kívül-belül

2013.09.20. 08:00 Kóczy László

jo_erzes2.jpg

Olvasom a plakáton, hogy a srácnak jó érzés, hogy az egyetem, ahova jár kívül-belül megújul. Az egyetemet, ahova én járok szintén kifestették kívül-belül; szebb, mint új korában. Ez jó, de azon töprengek, vajon pár száz liter festéktől változik-e valami az egyetemen, illetve, hogy vajon a világban másutt is így erősítenek az egyetemek.

Ha az egyetem egy rakás tégla, egy műemlék épület, akkor a srácnak egyértelműen igaza van. Nem teljes marhaság ezt gondolni, hiszen a tapasztalatom szerint a hallgatók nagy része csak akkor jár be melegedni, ha hidegebbre fordul az idő, az oktatók pedig már évek óta hobbiból tanítanak, fizetést csak jelképesen kapnak. Tulajdonképpen csak azért gondolom, hogy egy egyetem nem egy rakás tégla, mert pár hónapja egy workshop miatt Oxfordban voltam (ez egy közép-angliai felsőoktatási intézmény, olyasmi, mint Cambridge) és a workshop egy nehezen megközelíthető, barátságtalan padlástérben volt, a kollégiumi szobánkhoz tartozó fürdőszobát pedig szerintem legalább 50 éve még ki sem festették, mégis valahogy Oxfordot a sikeresebb egyetemek között szokás emlegetni. Emlékszem arra is, hogy egy Cambridge-i matek doktorandusz barátom nyolcadmagával osztozkodott egy kopott, félszuterén irodán. Az ember hajlamos tehát arra a következtetésre jutni, hogy egy egyetem nem attól, vagy nem csak attól jó, hogy rákennek pár száz liter festéket.

Nálunk egy időben divat volt informatikára költeni; persze, jó volt kétévente az új számítógép, meg néha nem is tudtuk hova tegyük a sok laptopot. Úgy látszik akkor ezt támogatta az állam, de ezek az idők elmúltak, most az egyetemen egy 7 éves PC-n dolgozom, úgy értem, dolgoznék, már ha éppen nem fagyna le. Ha a sajátom lenne, már rég nyugdíjaznám szegényt. Újat az egyetemen nem kapok, eszközbeszerzési stop van. Gondolom, mert a politikus nem tud uralkodni magán és szórja a pénzt. Egy eszközparki megújulás - persze ésszel - nem lett volna rossz, de, be kell vallanom, Oxfordban is elég gyatra eszközökön dolgoznak, még csak erre sem költenek. 

Az egészben az a zavaró, hogy Oxford nem megszorítások miatt spórol a festékkel, meg a számítógépekkel. Oxford kifejezetten gazdagnak számít, igaz a pénz nagy része volt diákoktól, vagy cégeiktől jön - erre Magyarországon kevés példát látni, pedig ennyi diák mellett évi 1000 forinttal is csodákat lehetne tenni. Szóval nekem úgy tűnik, hogy Oxfordban módszeresen másra költik a pénzüket. 

Knowledge_is_great.jpgHát akkor mire költenek? Nos, ott a pénzt tudásra, emberekre költik. Ugyanis az egyetem -szerintem- nem egy épület, hanem az oktatók és hallgatók csoportja. Nem pénzszórásra kell gondolni, hanem megfelelő ösztönzőkkel kialakított biztos karrierre, folyamatos és kellő megbecsülésre - ha úgy vesszük, oktatói/kutatói életpályára, illetve kiterjedt hallgatói ösztöndíjrendszerre. Ott egy oktató/kutató nem nagy lábon, de magát és családját biztonságban érezve élhet, egy tehetséges fiatal számára pedig megvan a lehetőség, hogy a legjobb egyetemek egyikén tanuljon. Ott a megújulás innovációt jelent, nem restaurálást.

Itthon kezdetnek már az is jó lehet, ha az állam az egyetemeket, karokat nem kisgyerekként kezeli, hanem rájuk mer bízni némi zsebpénzt is. Most, ha az év végén marad pénz, egy intézmény gyorsan elveri a maradékot, hogy (1) ne kelljen visszaadni, hátha kell majd egyszer ez vagy az (2) mert, ha visszaadja, jövőre kevesebbet kap. Hollandiában ezzel szemben a tanszékemnek saját folyószámlája volt, nagyobb volt a felelőssége, de tudott tervezni is. Ahol pedig lehet tervezni, ott frissíteni lehet az oktatói gárdát is. Nem fiatalabbra, hanem többre, de elsősorban alkalmasabbra. Sajnos az utóbbi években, talán évtizedekben fokozatosan elveszett az egyetemi oktatói állások anyagi és társadalmi megbecsülése (konkrétan például a hallgatók részéről), így aki igazán alkalmas lett volna, gyakran elment nyugatra, vagy az "iparban" helyezkedett el. Ma a megszorításoknak "köszönhetően" ehhez hozzájönnek az emelkedő óraszámok, az egy oktatóra eső hallgatók számának folyamatos, meredek emelkedése. 

Azt nevezném belső megújulásnak, ha egy egyetemi oktatónak nem kellene 2-3 állást vállalnia, hogy értelmiségi mivoltának megfelelően tudjon élni, megjelenni, kikapcsolódni. Ha az egyetemeken megjelennének külföldről odacsábított, magyarul még csak törve oktató tanárok, mert Magyarország számukra vonzó ország lenne. Vagy ha egy tehetséges fiatalnak nem kellene folyton magyarázkodnia, amiért itthon maradt, s a hazaszereteten kívül lenne érve a hazai egyetemi karrier mellett. 

3 komment

Címkék: oktatás közélet tudomány felsőoktatás egyetem tudás nyugat finanszírozás egyesült királyság oxford kutatók cambridge

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr595523262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Neruo 2013.09.20. 12:54:41

Szerintem van annak létjogosultsága, hogy ha már a "kultúrát", és strukturális dolgokat nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni, akkor legalább az infrastruktúra legyen jó.

Sokan csak azért szívesen eljönnek Budapestre, mert szép. Ha a konferencia egy jó infrastruktúrájú (kívül-belül kifestett) épületben van, és ez szimpatikus, akkor könnyebb azt mondani a külföldről odacsábítandó magyarul még egyáltalán nem tudó oktatónak, hogy nézd, ez lesz az irodád (Gellért-hegy a háttérben, kilátás a Dunára, stb.), kapsz egy jó kis gépet, gyere fél évre, de csak ennyit tudunk fizetni.

Amúgy nem csak "tudásra" költenek (pedag... khm, oktatói életpályamodellel), azt gondolom a mindenféle modern fizikai meg kémiai kísérletes kütyük rengetegbe kerülnek, és a fenntartásuk is hatalmas összeg. Ez vajon a "tudás", vagy a "festék" kategóriában van?

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2013.09.20. 13:17:49

@Neruo: Az eszközigényes tudományok finanszírozása nem egyszerű dolog. Pálinkás szokta mondani, hogy mennyire elöregedett az akadémiai kutatóhálózat eszközparkja, amin nem is csodálkozom, hiszen ötmilliós OTKÁkból nem lehet részecskegyorsítót építeni, de még egy kisebb orvosi labort sem.

Én is nagyon örülök annak, ha a konferencia-résztvevők ájuldoznak a szép épületektől (l. tavaly a SING8 résztvevői a Corvinuson), de nem látom a tudományos politikát, ami az egyetemi kiválóságot a tudás, a humán tőke szintjén támogatná, vagy akár figyelembe venné.

Persze nem csak az állam a hibás. Ha az öregdiákok, a cégek pénzforrást jelentenének, akkor az egyetemeknek érdekében állna brandet építeni, kiválóságra törekedni. Csak itthon folyton kutyulják az egyetemeket, alig van olyan cégvezető, aki olyan egyetemen végzett, ami ma is létezik.

adamb18b25 2013.10.08. 10:08:00

"Az angoloknak előbb el kellene tölteni 150 évet japán igában, majd 40 évet francia megszállás alatt. Emellett meg kellene élniük, hogy idegen katonák megizéljék a királynőjüket, Skócia bejelentse területi igényét Londonra, Írország pedig közölje, hogy Cromwell és Churchill az ő szülötte. Ha mindez megtörténne velük, akkor nagyjából már megértenénk egymást."
Moldova György: a rövid élet titka, részlet