HTML

logo

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • MAXVAL bircaman közíró: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

Kisajátítás vagy piaci fegyelem?

2014.10.16. 15:51 Kóczy László

hypoaa.jpg"Ez kisajátítás" - Alkotmánybírósághoz fordul az MKB volt tulajdonosa címmel jelent meg egy tegnapi cikk, mely szerint egy német bank (Bayerische Landesbank) elvesztette az osztrák Hypo Alpe-Adria Bank felé fennálló 800 millió eurós követelését, miután az csődbe ment. A csőd oka az volt, hogy az osztrák bank kockázatos hitelekbe fektette a forrásait a jugoszláv utódállamokban és azok bedőltek. A német bank arra hivatkozott, hogy állami garancia védte a befektetését. Kiss Hubert János írása.

Elsőre jogosnak is tűnhet a német bank felháborodása, azonban az éremnek van egy másik oldala is. Egy banknak megvan a kellő szakértelme, hogy megítélje, hogy egy befektetés elég jó-e. Így kérdéses, hogy miért volt szükség egyáltalán az állami garanciára. Ha a befektetés garantált, akkor a befektetőnek nem érdeke, hogy ellenőrizze a pénzét használó bankot, hogy mit is kezd azzal. De ha a befektetőnek nem érdeke, akkor kié? Ezt valószínűleg az osztrák bank is megérezte és kontroll hiányában nem kellő körültekintéssel járt el és vesztette el a pénzt.
A válság során bekövetkezett számos csőd hívta fel a figyelmet arra, hogy nem működik kellőképpen a piaci fegyelem. Az egyik ok éppen az volt, hogy nagyon széleskörűek lettek a különféle garanciák és biztosítások (ilyen a betétbiztosítás is), és ezek mellett a befektetők (legyenek azok bankok, vagy egyéb természetes vagy jogi személyek) nincsenek arra ösztönözve, hogy ellenőrizzék, hogy kinek adják a pénzüket és az mihez kezd vele. A csőd után aztán a garancia kínálója állja cechet. Ez szinte kivétel nélkül az állam volt, így végül az adófizetőkön csattant az ostor. Az utóbbi évek egyik (üdvös) fejleménye, hogy a csődök során elszenvedett veszteségeket minél inkább azokra hárítják, akiknek érdeke és tudása is meglett volna, hogy ellenőrizzék a befektetéseket. Ha egy bank körültekintően választja ki, hogy kinek ad pénzt, mibe fektet be, akkor a túl kockázatos, rosszul előkészített projektekbe fektető hitelfelvevők nem jutnak forráshoz.
Milyen hatása lesz, ha erősödik a piaci fegyelem és a befektetők veszíthetnek a befektetéseiken?
Lehet, hogy csökken a befektetések volumene. Egyrészt, a befektetőknek munkásabb lesz a jó hitelfelvevők megtalálása, másrészt a veszteség lehetősége miatt is csökkenhet a befektetési hajlam. Azonban a megvalósuló befektetések valószínűleg jobb színvonalúak lesznek, így kisebbek lesznek a várható veszteségek, ami nem az adófizetőket terheli.

 

Szólj hozzá!

Címkék: ausztria bank mkb bankcsőd bayerische landesbank kiss hubert jános hypo alpe adria

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr936798757

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.