logo

HTML

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • MAXVAL bircaman közíró: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

Kié a migráns?

2015.09.16. 00:19 Kóczy László

dam.jpgKire tartoznak a Szerbiából Magyarországra áramló migránsok? A szerb álláspont szerint csak az maradhat Szerbiában, aki nem jutott Magyarországra, onnan - kiutasítás esetén is - Magyarország feladata a migránsok ellátása. Egy axiomatikus megközelítés (féle) következik. 

A migráns válság játékelméleti szempontból az úgynevezett folyómegosztási problémára (Ambec, Sprumont, 2002)hasonlít: Adott egy folyó, mondjuk a Nílus, aminek a mentén több ország helyezkedik el. A víz a folyó érdekes részén már csak egy forrásból táplálkozik, így a folyó alsóbb folyásán elhelyezkedő, ún. torkolatközeli országok annyi vízzel gazdálkodhatnak, amennyit a felsőbb folyáson elhelyezkedő forrásközeli országok meghagynak nekik. Ha feltételezzük, hogy az országok hasznossága függ a felhasznált víz mennyiségétől, a feladatban megjelennek az externáliák, méghozzá egy nagyon speciális formában, hiszen csak a forrásközeli országok döntései hatnak a torkolatközeliekre és nem fordítva. A probléma akkor igazán érdekes, ha feltételezzük, hogy a termelési függvény konkáv, azaz a rendelkezésre álló víz egyre csökkenő mértékben növeli a hasznosságot. Ekkor ugyanis lehet értelme az országok között olyan koalícióknak, ahol pénzbeli transzferek révén valamely ország lemond a víz egy részéről es átadja azt koalíciós partnerének.

Szándékosan nem neveztem meg, ki kinek fizet, ugyanis nem világos, hogy kié a víz. Van den Brink szerzőtársaival (2012, 2013) többféle elosztási szabályt is karakterizál, a karakteriáció alapját pedig - néhány technikai feltételezés mellett - a víz tulajdonjoga adja. Ilyen elosztási szabály lehet az, hogy mindenki annyi vizet tart meg magának, amennyit csak akar, vagy ennek a fordítottja: senkinek sincs joga a vízhez, mindent tovább kell adni (és végül a torkolati ország fogyaszthatja el). Egy változat szerint mindenki annyi vizet tart meg, amennyit csak akar, de ha eladja a vízhez való jogát, azzal nem juthat nagyobb haszonhoz, mintha elfogyasztotta volna (azaz a kedvező üzlet mellett a víz egy részét tovább kell engednie). Végül a Territorial Integration of all Basin States (TIBS) szabály szerint a vizet közösen kell kezelni, stb.

A víz fontosságát nem kell magyarázni, de a jóból is megárt a sok. Ambec és Ehlers (2008) kiterjesztették a modellt, megengedik, hogy az országok igénye telítődjön, ennél nagyobb vízmennyiség esetén a hasznosság már csökkenjen. A túl sok víz például árvizekhez vezethet. Alcade-Unzu, Gómez-Rúa és Molis szinte még ropogós cikkükben (2015) már egy kifejezetten szennyezett folyót vizsgálnak és a tisztítás költségeinek elemzésére a forrásközeli országok felelősségét emlegetik. Ezek a modellek már többnyire megengednek elágazásokat, több forrást és deltatorkolatot is, lényegében egy irányított aciklikus gráfot (ún. DAG-ot).

A migránsok vonulása felfogható egy ilyen folyómegosztási problémaként, a forrás a Közel- és Közép-Kelet, illetve Észak-Afrika, a cél pedig Németország, Svédország és egyéb jóléti országok. A folyómegosztási problémával szemben itt a telítődés szintje meglehetősen alacsony a migránsok számához képest onnantól pedig az országok szabadulni akarnak a feleslegtől. A folyómegosztási problémához hasonló elosztási elvek ugyanakkor itt is megadhatók, de jelentős különbség, hogy az érkező migránsok száma endogén, az alkalmazott elv visszahathat rájuk.

Ilyen elv lehet, hogy egy országnak senkit sem kell befogadnia, a migránsokat továbbküldheti: lényegében ezt teszi Görögország, Szerbia és átmenetileg Magyarország és Ausztria is, amikor a beérkezőket busszal, vonattal, vagy bárhogy egyenesen a következő határra szállítja. Itt Magyarországnak azt kell mérlegelnie, hogy mi a költségesebb, a migránsok utaztatása, vagy a határok védelme - a torkolatközeli országoknak pedig azt kell mérlegelniük, hogy hogyan vegyék rá a forrásközeli országokat a szigorúbb határvédelemre - az Egyesült Királyság politikája a pozitív ösztönzőre példa, az osztrák határ lezárása pedig a negatívra.

Ilyen elv lehet egy TIBS szerű elv, mely a migránsokat közös feladatként kezeli, elhelyezésük közös feladat. A kvótarendszer valami ilyesmi lenne, de nem lenne rossz itt is gondolni a forrásközeli országok ösztönzőire: kis országként Magyarországra, vagy Görögországra kevés migráns jutna, miközben a határ védelme láthatólag jelentős erőfeszítést igényel(ne).

Az ösztönzők szempontjából a legjobb elv, ha nem lehet migránsokat továbbküldeni. Ha jól értem, a Dublini Egyezmény ezt az elvet rögzíti: A beérkező migránsokat az első adandó alkalommal regisztrálni kell és amíg menekültekké nem válnak, az adott országban kell maradniuk, ha továbbmennének, visszatoloncolhatók. Ez nyilván kényelmes helyzetbe hozza a torkolatközeli vagy célországokat, hiszen rajtuk semmi nyomás nincs, tehetnek látványos gesztusokat, miközben a forrásközeli országokra a pofozógép szerepe hárul kerítésépítéssel, rossz sajtóval, stb.

Egyezmények ide, vagy oda, amíg egy ország ötletszerűen lezárhatja belső Schengeni határait, de facto, a harmadik elv van érvényben. Ekkor egy országnak az az érdeke, hogy csak a saját telítődési szintjéig fogadjon migránsokat. A továbbutazás egyelőre kizárt, Ausztriában "megtelt minden ágy", így érthető, hogy Magyarország áttért a határok szigorú biztosítására. Sokak szerint ez nemkívánatos. Szerencsés volna ugyanakkor ha ezek a nyilatkozó politikusok a populista szavak helyett a megoldáson törnék a fejüket. Ja, a kibicnek semmi se drága.

Hivatkozások

Alcalde-Unzu, J., Gómez-Rúa, M., & Molis, E. (2015). Sharing the costs of cleaning a river: the Upstream Responsibility rule. Games and Economic Behavior, 90, 134–150. http://doi.org/10.1016/j.geb.2015.02.008

Ambec, S., & Ehlers, L. (2008). Sharing a river among satiable agents. Games and Economic Behavior, 64, 35–50. http://doi.org/10.1016/j.geb.2007.09.005

Ambec, S., & Sprumont, Y. (2002). Sharing a River. Journal of Economic Theory, 107(2), 453–462. http://doi.org/10.1006/jeth.2001.2949

Van den Brink, R., van der Laan, G., & Moes, N. (2012). Fair agreements for sharing international rivers with multiple springs and externalities. Journal of Environmental Economics and Management, 63(3), 388–403. http://doi.org/10.1016/j.jeem.2011.11.003

Van den Brink, R., Estévez-Fernández, A., van der Laan, G., & Moes, N. (2013). Independence of downstream and upstream benefits in river water allocation problems. Social Choice and Welfare, 173–194. http://doi.org/10.1007/s00355-013-0771-x

18 komment

Címkék: magyarország ausztria görögország schengen víz drótkerítés nílus migránsok folyómegosztási játék schengeni övezet migráns válság tibs dublini egyezmény schengeni határok

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr837789658

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Péter Biró 2015.09.16. 09:38:51

A leírt játékelméleti modell valóban jól közelíti a jelenséget, de egy fontos hiányosságra hadd hívjam fel a figyelmet. A menekülteket szerintem nem szabad homogén 'jószágoknak' tekinteni, mert egyrészt nem homogénok, másrészt meg preferenciákkal rendelkező aktív résztvevők. Hadd fejtsem ezt ki bővebben...

1. Sokféle helyről érkeznek, sokféle vallásúak, és teljesen különféle képzettségűek. Egy meghatározott részük valóban a háború súlytotta területről érkezik (így szinte automatikusan befogadásra kerül sok országban). Vannak köztük pl. keresztények is. Illetve a képzettségüket tekintve egy példaként említhető, hogy nem csak a CEU-n, de a Corvinus angol nyelvű képzésein is komoly érdeklődés volt abból a térségből származó diákok részéről. (Gondoljunk csak bele, ha itt tanul valaki, aki megengedheti magának, az nekünk is jó, neki is jó, és talán a háború is véget ér mire végez.)

2. A fenti ponthoz kapcsolódik, de kiemelendő, hogy a menekültek preferenciái is nagyban különbözhetnek, nem feltétlenül mindenki Németországba vágyik, vagy, ha oda is vágyik, azért el tud fogadni más helyet is.

Mi lehet akkor egy jobb modell, megoldási javaslat a jelenlegi krízisben? Ahol sokszor emberhez méltatlan körülmények közé kerülnek a többségükben elfáradt, megtört, és ezért sokszor mindenre elszánt emberek (sosem fogom elfelejteni, amikor két hete a KTI ablakából kitekintve elvonult előttem gyalog 1000 menekült az autópálya felé tartva). Most megint afelé tartunk, hogy talán csak azok kapnak menedéket, akik kockáztatnak és csempészekre bízzák magukat (ez senkinek se jó, kivéve persze a csempészeket).

Al Roth (Nobel díjas közgazdász), akinek amúgy a felesége egy Egyiptomból USA-ba menekült családban nőtt fel, azt javasolja, hogy a kérdés modellezhető lenne egy párosítási problémaként, ahol mind a menekültkérők profiljai, mind a preferenciáik, illetve az országok befogadóképessége figyelembe lenne véve. Lásd egy rövid írását erről itt:
marketdesigner.blogspot.hu/2015/09/migrants-arent-widgets-refugee.html
Aminek a címe is pontosan kifejezi a megjegyzésem lényegét.

Ez a felvetés olyannyira nem irreális, hogy a következő Matching in Practice workshopon is ez lesz a központi kerekasztalbeszélgetés témája:
www.matching-in-practice.eu/event/10th-workshop-matching-in-practice/

Üdv,
Péter

Medgar 2015.09.16. 09:46:27

Az elmélet több helyen is sántít. A folyó elmélet helyet inkább árvíz vagy dagály elmélet lenne a megfelelő, ahol az árvíz előbb az alacsonyabban fekvő országokat fenyegeti, csak ezután a többieket. A kérdés az, hogy kialakul-e kooperáció, vagy a védettebb országok saját gátat építenek.

A kvóta rendszer ugyanígy elbukik a játékelmélet alapján ugyanis a szabályok szerint a befogadó országok nem építhetnek tározót a vállat vízmennyiségnek, az pedig a gravitációs középpont felé fog folyni.

Az angolokat meg ne dicsérjük, nekik csupán Calais-nál kellett kerítést építeniük, amit az elsők között meg is tettek.

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2015.09.16. 11:05:26

@Medgar: Nevezhetjük árvíznek is, de a kérdés az, hogy ezesetben a mi felelősségünk-e, hogy az osztrákokhoz csak annyi víz menjen, amennyit kérnek.

A britek a közvetlenül a háborús zónák mellett kialakított menekülttáborokat támogatják (tervezik támogatni/ígérik, h támogatják). Magyarul fizetnek a forrásközeli országnak, hogy kevesebb migránst küldjön tovább.

Medgar 2015.09.16. 11:14:03

@Kóczy László: Akkor ez egy feloldhatatlan paradoxon. Tovább nem engedhetjük őket, de nekünk be kell fogadni mindenkit.

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2015.09.16. 11:21:30

@Péter Biró: Szerintem probléma nem a hasznosságfüggvény felfelé ívelő részén van. A CEU-ra eddig és ezután is jöhetnek szír diákok (vö: még a legfeszültebb időszakban is tele voltak a nyugati egyetemek iráni doktoranduszokkal), de szerintem ők nem menekültként akarnak itt tartózkodni. A kérdés az, hogy mi van a telítettség után. Pl. mikor Ausztria azt mondja, h megtelt minden ágy. Kire tartoznak azok, akiknek már nem jut ágy? Kinek kell gondoskodnia róluk, kinek kell esetleg kiutasítania őket? Bár egyetértek azzal, hogy a migránsok preferenciáit figyelembe kell venni, szerintem ennek egy közös kvótarendszer esetén lenne létjogosultsága, amit pl Szlovákia meg akar vétózni. Nem tudom mi a kormány aktuális álláspontja ("talán"?), de szegény uniós országként "vidéki kórház" lennénk, a legkevésbé preferált migránsokat kapnánk, ami aligha lenne jó nekünk.

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2015.09.16. 11:26:29

@Medgar: Ki is utasíthatjuk őket, illetve megtagadhatjuk a belépésüket. Jelenleg éppen ez történik: aki Szerbiából jön, azt visszaküldik/kiutasítják hivatkozva arra, hogy Szerbia biztonságos ország.

Medgar 2015.09.16. 11:31:40

@Kóczy László: Igen, de a játékelmélet szempontjából hol érhetjük el az optimumot?
A résztvevők nem kooperatívan cselekszenek, csupán egyéni érdekből, ráadásul nem is a hosszútávú érdekeiket szem előtt tartva. Lásd Merkel vagy az osztrákok. Orbán és Mo, a leg kiszámíthatóbb játékos.

Medgar 2015.09.16. 11:32:09

legkiszámíthatóbb

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2015.09.16. 11:40:58

@Medgar: Ez a poszt inkább arról szól, hogy világos elvek kellenének. Nem a magyar politikát akarom véleményezni, de az elvhűség nem mindig a legjobb válasz egy folyamatosan változó környezetben - ha pusztán az adott problémát nézzük. De érdekes kérdés, hogy például Szerbiának mi lesz a válasza a magyar kerítésre. Jelenleg másfelé terelik a migránsokat, de vajon ők építenek-e kerítést? Vajon az osztrákok egyszer megköszönik-e, hogy kerítést építettünk? Vajon Magyarország hogyan segíti majd Szerbiát?

Medgar 2015.09.16. 11:43:28

@Kóczy László: Igazad van. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy Orbán taktikája (stratégiája?) bevált. A magállamok szembesülve a valódi problémákkal 180 fokos fordulatot vettek.

Medgar 2015.09.16. 11:44:07

@Kóczy László: Vajon Magyarország hogyan segíti majd Szerbiát? Ez szerintem nem Mo., hanem az Unió feladata lenne.

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2015.09.16. 11:50:40

@Medgar: Az unió feladata? Csak annyit mondok, h ha ugyanebből a pénzből Szerbiában építettünk volna kerítést, akkor nem röszkei képekkel lenne tele a nyugati sajtó, Magyarország pedig a pofozógép helyett a jótékonykodó szerepében tetszeleghetne.

Medgar 2015.09.16. 12:19:00

@Kóczy László: Szerbiának miért lenne érdeke a kerítés?

Medgar 2015.09.16. 12:21:10

@Kóczy László: Mo.-t pedig csak szerette volna a nyugati sajtó a pofozógép, de inkább szerepébe kényszeríteni, sajnos vagy hál istennek a kommentelhető cikkeben pont az ellenkező vélemények jelentek meg túlnyomó többségben.

Medgar 2015.09.16. 12:28:31

@Medgar: bocs lemaradt a pofozózsák

tralalala 2015.09.16. 13:22:04

Tényleg jó poszt, ahogy az első HSZ is mondta, én is csak annyit tennék hozzá, hogy a migránsok nem "folyó", van nekik saját akaratuk és viselkedésük.

Ha azt látják, hogy itt "mindenkit befogadnak", akkor egyre többen jönnek.

Ha egy kvóta Mátészalkára osztja be őket, akkor pedig továbbmennek Németországba.

porthosz 2015.09.16. 13:29:22

Én egyvalamibe belekötnék. A példa kvázi megváltoztathatlan tényként kezeli hogy a folyó kezdeténél esik az eső (van utánpotlás) és hogy annak törvényszerüen el kell hagynia területet, le kell folynia.

Azonban mi emberekről beszélünk, amiből következik hogy nem szükségszerü a túlnépesedés (lásd európa fogyó lakossága) mint ahogy az sem hogy azoknak el kell hagyni a szülőföldjüket.

Ha maradunk ennél a folyós példánál, akkor valahogy úgy indul az egész, hogy valaki egy "időjárás alakító" géppel szándékosan árvizet csinál a gyüjtőterületen és igy a patakból áradást.

És akkor a modellbe már talán érdemes lenne belevenni azt is hogy mi lenne ha valaki p.csán rugná azt aki az áradást okozza.

paráznabillegető 2015.09.16. 14:46:15

a migráns azé, aki befogadja.
ilyen egyszerű.