HTML

logo

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • MAXVAL bircaman közíró: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

Hogyan dönt az NKFIH a pályázatokról?

2016.06.15. 13:29 Kóczy László

teszlek.pngA magyar kutatók számára a legfőbb pályázati forrást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal alapkutatási pályázatai (leánykori nevén: OTKA kutatási pályázatok) jelentik. Bár a keret nem túl nagy, a kb 20%-os eséllyel elnyerhető kis- és közepes méretű (3-50 milliós) pályázatok a kutatók fő kutatási forrását jelentik. Nem árt tehát, ha értjük, hogyan és minek alapján születnek a döntések. Itt az első kérdésről lesz szó.

Beadás, besorolás

A pályázat NKFIH-s élete a beadással kezdődik. Már a pályázat írása során kap egy számot, majd bekerül a rendszerbe. Valamiféle előszűrésen esik át, hogy formailag megfelel-e a feltételeknek, követelményeknek. Előfordulhat némi birkózás az interdiszciplináris pályázatok kapcsán: melyik terület az elsődleges, egyáltalán kell-e az interdiszciplináris elbírálás, stb. stb. 

Összeférhetetlenségek megállapítása

A pályázatokat szakterületenként külön zsűri bírálja, a közgáz pályázatok a KJS=Közgazdaságtan, Jövőkutatás és Statisztika zsűrihez kerülnek. A zsűri tagjai átnézik a pályázókat és megjelölik a velük összefrhetetleneket. Így a velük szerzőtársi, alá-, vagy fölérendelti, illetve közvetlen kollegiális viszonyban levő pályázók anyagának értékelésében nem vehetnek részt. Ez egy időnként meglehetősen körülményes eljárást igényel (a tagok ki-be járnak a bizottsági ülésről), de jól működik. Az összeférhetetlenségeket rögzíti a rendszer.

Referensek kiválasztása

A következő feladat, hogy minden pályázathoz kijelölésre kerül a zsűri két tagja, mint referens. Innentől fogva nekik különös figyelmet kell az általuk referált pályázatokra fordítaniuk, rögtön a következő lépésben. A következő ugyanis a bírálók felkérése.

A bírálatok

A bírálók személyére minden zsűritag javaslatot tehet - a referenseknek ez szinte kötelessége - illetve a pályázó is javaslatait (a kizárásáit kötelezően) figyelembe veszik. Kifejezett cél minden pályázathoz legalább egy külföldi bírálót felkérni. Ma már fizet az NKFIH a (külföldi?) bírálóknak, ennek ellenére a bírálatra való elfogadás aránya alacsony, gyakran 8-10 felkérésre is szükség van ahhoz, hogy a minimálisan szükséges 2, rendszerint legalább 3 bírálat beérkezzen. (Sajnos ez a bírálatra való felkérés elfogadása után sem garantált). Fontos tudni, hogy a javaslatokat látják a (nem összeférhetetlen) zsűritagok, de arra semmilyen ráhatásuk nincs, hogy az NKFIH végül melyik bírálót kéri fel. 

A bírálók több szempont szerint értékelik a pályázatokat. Külön értékelik és pontozzák (0-10 pont) a következőket

  • kutatási terv
  • a vezető kutató kvalitásai
  • a további szenior kutatók kvalitásai
  • összbenyomás.

Ezen kívül szövegesen értékelik a költségvetést.

A referátumok

Miután beérkeznek a bírálatok, a referensek feladata, hogy összesítsék/értékeljék a bírálatokat, feloldják az esetleges ellentmondásokat. 

  • a bíráló dícséri a pályázatot, majd ad rá 5 pontot (vagy fordítva)
  • az egyik bíráló magas, a másik alacsony pontot ad (3 és 9 pont is előfordult)
  • a bíráló egyszerűen csak pontoz, de nem indokol
  • a bíráló elfogultnak látszik (bármely irányba).

Ennek alapján készítenek egy rövid összegzést és javaslatot tesznek a dolgozat zsűri-pontszámára és támogatandó/lehetséges/nem támogatandó kategóriába sorolják. 

A rangsoroló ülés

A pályázatokat a bírálók által adott átlag(össz)pontszám szerint sorba rendezik és a "harmadolási szabályt" alkalmazzák, ami lényegében azt jelenti, hogy a leggyengébbre értékelt, mindkét referáló szerint "nem támogatandő" dolgozatokat a zsűri nem tárgyalja részletesen, a többit a tetejéről indulva értékel. 

  • a referálók előadják a referátumot
  • a zsűri ezt megvitatja
  • kialakul egy kompromisszumos, a bírálatokon és referátumokon alapuló, de azoktól elvben független pontszám és támogatási javaslat
  • a zsűri külön kitér a költségvetésre, s ha ez indokolt, konkrét javaslatot tesz a büdzsé csökkentésére
  • esetenként további feltételeket szabhat (pl. a pályázatban ígért publikációk színvonalát illetően) a támogatás odaítéléséhez

A zsűri által adott pontszámok alapján kialakul egy vázlatos sorrend. Fontos megjegyezni, hogy ez a sorrend csak körülbelül tükrözi az egyes zsűritagok saját értékelését. Egy-egy pályázat megvitatására ugyanis 5-10 perc jut, azon nem folyhat parttalan vita, hogy egy pályázat pontszáma 8.2, vagy 8.3, így a "konszenzus" után még előfordulhat, hogy atöbbség máshogy értékeli két pályázat sorrendjét. Ekkor következik a titkos szavazás, amikor a zsűri tagjai tetszés szerint rangsorolják a számukra nem összeférhetetlen pályázatokat. A "végső" sorrend az szavazók által megadott százalékos helyezések átlaga alapján kerül meghatározásra. Az esetleges holtversenyben levő pályázatokról külön szavazás van, amíg az összes holtverseny meg nem szűnik.

A kollégium

A zsűri által meghatározott rangsor továbbkerül a több tudományterületet is felölelő kollégiumhoz, ami a közgazdaságtudomány esetén például a Társadalom és Bölcsészettudományi Kollégium. Itt a lista egy újabb zsűri elé kerül, aminek elvben joga van a sorrend megváltoztatására, de elemondásuk szerint ezzel nem szoktak élni. Szükségesek további formalitások, de ekkor a támogatás kérdése lényegében eldőlt. 

Szerződés

A pályázók értesítést kapnak, ha feltételeket is, azokat először el kell fogadniuk. Némi papírmunka és aztán neki lehet állni a kutatásnak..

 

8 komment

Címkék: pályázat hogyan működik? nkfih

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr168811318

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szép új világ... 2016.06.16. 05:59:31

Ha ez ilyen szep lenne. A mi peldank:

AZ NKFIH eloszor befogadja, majd formai hibara hivatkozva elutasitja a palyazat befogadasat egy olyan mondatot feltetelkent odab..va, amely nem volt feltetel a kiiras szerint, es masik palyazatnal nem is jeleztek problemat ugyanezen "hibara".

A beadott kifogason tobb mint egy honapja kotlanak, mikozben a biralat folyik (igy az egyszeri vicc esete lesz a vegen, amikor kiderul, hogy nem letezo feltetel teljesiteset vartak el: "jarni jar, csak nem jut").

Reklamalo telefonjainkra es leveleinkre arrogans ugyintezok, pokhendi referensek valaszolnak (vagy epp nem).

Szomoru, ami tortenik.

bringás bosszantó 2016.06.16. 07:14:35

A szempontok:

1. Benyújtó személye.
2. Rokonsági fok orbán geci viktorral
3. Rokonsági fok a pénzt kifizető szervezet vezetőjével
4. Rokonsági fok a helyi fideSSmaffia vezetőjével
5. Rokonsági fok az országos fideSSmaffiával
6. Zsebbe visszacsúsztatott összeg nagysága
7. fideSSmaffiának befizetendő összeg nagysága
8. Talán a legfontosabb, ördög előtt aláírt szerződés min. 500 panelproli megtérítésére a pénzből orbángeciviktor hívőnek.

Lehet pályázni elvtársak

Lajszlo 2016.06.16. 08:46:19

Saját tapasztalat: a bírálat szakmai része korrekt és támogató (gyaníthatóank külföldi, a területhez értő bírálótól). Utána pedig következik pár agyament kifogás, nyilván magyar oldalról, mert olyasmiket kifogásolnak, ami egy tudományterülethez értőnek eszébe sem jutna. Végezetül persze az utóbbiak miatt elutasítják a pályázatot. A kiküldött bírálatban nem lehet elkülöníteni, hogy mit mondtak a szakmai bírálók, és mit tett hozzá a zsűri (pedig igencsak tanulságos lenne).

amantius 2016.06.16. 12:51:14

Az OTKA rendszerben még kiadták a külön bírálatokat is. Rendkívül káros, hogy a Hivatal ezt már nem teszi meg.

Neruo 2016.06.17. 23:32:39

Általában mi az oka a bírálói felkérés visszautasításának? A 20-30 százalékos arány ebben a tekintetben elég alacsony.

Továbbá, a potenciális bírálók milyen aminisztrációs feltétellel kell rendelkezniük? (PhD? Habilitáció/HDR/doktori témavezetöi jog?) Ja, és ki számít külföldi bírálónak?

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2016.06.18. 00:16:26

@Neruo: 1. Szerintem időhiány, érdektelenség (rossz téma)
2. PhD a feltétel, szerintem az a külföldi, akinek nincs hazai affiliációja.

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2016.06.18. 00:20:43

@Lajszlo: Én is éreztem igazságtalannak OTKA döntést, de tanulni kell belőle, előre gondolkodva újra beadni.
Az is igaz, hogy sok a jó pályázat, egy részét pénzhiány miatt el kell utasítani és ilyenkor arra kérik a zsűrit, hogy ne csak dícsérje az elutasított pályázatot, hanem próbálja segíteni a pályázót egy jobb pályázat beadásában. Ez néha erőltetett...

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2016.06.18. 00:21:45

@amantius: A zsűritagoknak azt mondják, h a pályázók megkapják a bírálatokat is, igaz pontszámok nélkül.