logo

HTML

logo

Kóczy játékelmélet blogja

Tudomány, gazdaság, játékelmélet

Friss topikok

  • maxval balcán bircaman: Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az ide... (2018.09.19. 05:36) Ki, hol és hogyan tartózkodik?
  • henceg new era: Brilliáns kifejtés, valóban. (2018.07.13. 11:59) Focielmélet
  • Neruo: "Magyarország egy konzervatív, keresztény ország." Ez egy nem túl alátámasztott kijelentés, de ok... (2018.05.16. 12:12) Megnézni a választókat
  • s: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Faszért hallgatod? (2018.04.05. 15:24) Taktikai szavazás és egyensúly
  • chrisred: @/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit m... (2017.10.05. 05:36) Brutális burjánzás a Bundestagban

Ki, hol és hogyan tartózkodik?

2018.09.18. 15:30 Kóczy László

agree-disagree-abstain.jpgRitka helyzet, hogy a leadott szavazatszámok ismeretében is vita van a szavazás eredményességéről. A Sargentini-jelentés elfogadása kapcsán pont ez a helyzet és ez nem feltétlenül a kormány akadékoskodása, vagy az eltérő szavazási kultúrák miatt van. A szakirodalomban ugyanis kétféle tartózkodást különböztetünk meg: a távolmaradást és a semleges szavazatot. A kettő között különbséget teszünk a szavazatok számolásakor. 

 Tehát kétféleképpen tartózkodhatunk és ez a kétféle tartózkodás valójában mást jelent. 

Felsenthal és Machover (1997) vezette be a ternáris szavazási játékokat, ahol egy szavazó eldöntheti, hogy támogatja a javaslatot, ellenzi, vagy nem foglal állást. A tartózkodás itt egyértelműen egy köztes, semleges szavazatot jelent. Ha a szavazás ternáris, persze a döntés is lehetne az: elfogadásra kerül a javaslat, elutasításra kerül a javaslat, vagy nem születik érdemi döntés és így például később újra visszatérnek rá. 

Braham és Steffen (2002) ezt a modellt nem tartják kielégítőnek, szerintük az igazi tartózkodás valójában távolmaradás: a szavazó eldönti, hogy foglalkozni kíván-e a kérdéssel, vagy sem és csak a pozitív döntés után foglal állást a kérdésben. Ez azt jelenti, hogy egyébként teljesen hidegen hagyja, hogy milyen döntés születik - valójában nem is gondolja végig, hogy mit szeretne. 

Laruelle és Valenciano (2012) kvaternáris szavazásról beszél, ami a két modellt összevonja. A szavazó először eldönti, hogy kíván-e foglalkozni a kérdéssel, majd pozitív döntés esetén állást foglal támogató, semleges, vagy ellenző szavazattal. Ennek megfelelően érthető, ha a távolmaradókat teljesen figyelmen kívül hagyjuk a számolásnál - feltételezve, hogy szándékos a távolmaradás, s nem akadályoztatásról van szó -, míg a ténylegesen leadott tartózkodó szavazatokat semleges, se nem támogató, se nem ellenző szavazatnak tekintjük. 

(A gyakorlatban kicsit bonyolultabb a helyzet, hiszen ha az Országgyűlés szavazási jegyzőkönyveit megnézzük, valójában ötféle kategóriába kerülnek a képviselők: vannak a támogatók, az ellenzők, a tartózkodást szavazók (= semleges szavazat), a gombot nem nyomók (=tudatosan távolmaradók) és a ténylegesen távolmaradók (itt a szándékosság kérdéses).)

A kétféle tartózkodásnak más a hatása. Általában a semleges szavazat "nem"-ként fogható fel, míg a távolmaradás az elfogadást segíti, de bizonyos országokban (pl. Franciaországban) a kétféle tartózkodást összemossák, Laruelle és Valenciano (2012) tárgyal olyan választási helyzeteket is, amikor a távolmaradás érvénytelenné teszi a szavazást, így a leghatékonyabb eszköz a döntés megakadályozására. Ugyanakkor a semleges szavazat is lehet támogató, ha a szavazónak amúgy vétójoga lenne: erre klasszikus példa a Szovjetúnió tartózkodása 1950-ben a koreai ENSZ BT 82. határozatában. 

Mit jelent mindez a Sargentini-jelentés elfogadásával kapcsolatban? Itt négyféleképpen szavaztak a képviselők:

támogató 448
semleges 48
ellenző 197
távolmaradó 57

 Összesen tehát 693 képviselő szavazott és adott le támogató, semleges, vagy ellenző szavazatot, ebből 448, azaz 64,6% volt támogató, ami az irodalomban elfogadott megközelítést tekintve nem teljesíti a kétharmados feltételt. 

Ez lenne a logikus eredmény, ha nem is ez a törvényes. Nem kell Brüsszelbe mennünk egy logikus de nem törvényes vagy törvényes, de nem logikus példáért. Azt hiszem itt már csak az a kérdés, hogy szavazatnak számít-e az, amikor valaki olyan szavazógombot nyom, ami mellett történetesen a "tartózkodom" felirat áll. 

Hivatkozások/irodalom

Braham, M.–Steffen, F. [2002]: Voting Power in Games with Abstentions. Megjelent: Holler, M. J. és szerkesztőtársai. (szerk.): Power and Fairness. Jahrbuch für Neue Politische Ökonomie 20. Mohr Siebeck, Tübingen, 333–348. o.

Felsenthal, D. S.–Machover, M. [1997]: Ternary Voting Games. International Journal of Game Theory, Vol. 26. No. 3. 335–351. o.

Kóczy Á. L.–Pintér M. [2011]: Az ellenzék ereje – általánosított súlyozott szavazási játékok. Közgazdasági Szemle, LVIII. évf. 543–551. o.

Laruelle, A.–Valenciano, F. [2012]: Quaternary Dichotomous Voting Rules. Social Choice and Welfare, Vol. 38. No. 3. 431-454. o.

4 komment

Címkék: fidesz szavazás európai parlament tartózkodás társadalmi döntések elmélete sargentini

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr7514246845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nickelsdorf 2018.09.18. 22:26:47

Józan paraszti ésszel: tartózkodom, tehát ebben a kérdésben nem foglalok állást, a véleményemet megtartom magamnak, magyarul: nem szólok bele, nélkülem intézzétek a dolgaitokat.
Lehetne, de felesleges ezt a kérdést tovább fejtegetni.

élhetetlen 2018.09.19. 00:13:03

Nekem már kicsit sok ez a csaltak szöveg. Úgy tudom, kikérték a jogászok véleményét a szavazás mikéntjéről. Azt csak feltételezem, hogy ezt közölték a szavazókkal is. Miért ne közölték volna. Aki bement, mert kíváncsi volt, de megnyomta a tartózkodom gombot, annak tudnia kellett, hogy ez mit jelent. Nekünk itthon nem kell tudni, elég, amit a kormány mond. Kíváncsi leszek a „nagy per„ végére, már, mikor a kormány beperli az EU-t csalásért, de attól tartok, hogy ez legfeljebb engem érdekel, A 2/3-nak elég, hogy csaltak, és támadják Magyarországot.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.09.19. 05:36:54

Én úgy tudom - a ballib médiákból - hogy a nem szavazók NEM szavazót jelentenek, hiszen pl. az idei magyar választásokon is így jött ki, hogy Zorbán alig 30 %-kal nyert, ami csalás.