Számítottunk rá, hogy a 2025-ös év mozgalmas lesz, de nem ennyire. Bár nem szoktam éves összefoglalót tartani, a blogot eredetileg azért (is) indítottam, hogy a gyakran ismételt kérdésekre választ adjak. Mostanában pedig a legtöbben azt kérdezik, hogy mi van most a KTI-vel.
A KTI köszöni jól van. Kb, mint Magyarország lehetett 1242 végén. Talán ez túlzás, de azért történt egy, s más, ami miatt ... mondjuk kapom a kérdéseket. 2025: a jó a rossz és a csúf.
Kezdjük a jó dolgokkal! A KTI továbbra is Magyarország és a régió vezető tudományos közgazdaságtudományi műhelye. Ha valakit precíz adatokon alapuló, szakmailag megalapozott elemzések, vagy korszerű módszertanra épülő modellek érdekelnek, akkor továbbra is hozzánk fordul. Ennek ékes példája a december elején megjelent Munkaerőpiaci Tükör, az ahhoz kapcsolódó széleskörű érdeklődés, a népszerű módszertani képzéseink és persze a rengeteg jó publikáció.
A Krausz Ferenc nevével fémjelzett, nemzetközi bírálókkal működő új NKFIH pályázatokon kiemelkedően sikeres a KTI, tavaly öt, idén hat nyertes pályázatunk volt. Bár az új pályázatokból béreket csak korlátozottan fizethetünk (az NKFIH szerint "a kutatói béreket már rendezték"), a rengeteg kutatási forrás létkérdés a KTI (és a KRTK) számára.
A rossz. Június 17-én éppen egy konferenciára igyekeztem; becsekkoltam a szállodába és gyorsan ránéztem az emailjeimre, mielőtt sörözni indultam volna a kollégákkal. Bár ne tettem volna. Egy email szerint a HUN-REN elnöke tájékoztatta 4 humán- és társadalomtudományi kutatóintézet (köztük a KRTK) vezetőjét hogy augusztus 1-jétől az ELTE szervezeti egysége leszünk. Attól a pillanattól fogva ez az email alakította az este és az elkövetkező hetek jelentős részét. A HUN-REN átalakulását éveken át szervezték és még most sincs kész; nekünk másfél hónapunk volt egy komplett adminisztratív átállásra, SAP bevezetéssel, stb. Finanszírozás? HR? Pályázatok folytonossága? Majd megoldódik! Az átszervezés célja? Értelme? Kezdeményezője? Máig homályos.
Pár dolog viszont tisztázódott. Ha vannak is nehézségek, az ELTE korrekt partner, oda tartozni egylőre semmivel sem rosszabb, mint az MTA-hoz, vagy pláne HUN-REN-hez. Másrészt a Gulyás Balázs és nemzetközi tanácsadó testülete által a kutatás színvonalának fenntartásához javasolt 50%-os béremelés és a 20 éves finanszírozás helyett kaptunk 10%-ot és a 2026-os költségvetés még számol velünk.
A HUN-REN-ben gyakorlatilag 2023 óta folyó átalakulás során az volt a mondás, hogy addig nem emelnek béreket, amíg ki nem alakul a megfelelő indikátorrendszer. Ez logikusnak hangzott, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy azt nem akadályozta az indikátorrendszer hiánya, hogy a KRTK finanszírozását két lépésben - valamilyen titkos képlet alapján - kb 15%-kal nominálisan csökkentsék. Több kolléga elbocsátása, illetve korai nyugdíjazása révén tudtunk pár milió forintot megspórolni és a felszínen maradni. A sajtóhíreket olvasva továbbra is indokolatlannak tűnnek a bevezetett megszorítások.

Kép: Gulyás Balázs és Jakab Roland előadása 2025-ös átalakulás minimálprogramjáról a HUN-REN Stratégiai Workshopján. 2024. szeptember 25.
A csúf. Már nem bírjuk a folyamatos átalakulást.
Először 2012-ben szervezték át a kutatóintézet-hálózatot, ekkor jött létre a KRTK. 2019-ben valaki kitalálta, hogy a tudományos kutatóintézetek nincsenek jó helyen az Akadémiánál. Kár, hogy helyette nem volt jobb ötlete, így a magyar kutatási potenciál egyik tartóoszlopa azóta folyamatosan sodródik. Az ELKH (élt 2019-2022) idején teljesen ötletszerű, de alapvetően ritka volt a felülről jövő szakmai beavatkozás. Az MKH (2022-2023) majd (2023 óta) HUN-REN teljesen más szemléletett hozott. A miniszterelnök által közvetlenül kinevezett szupervezető Gulyás Balázs kiváló szakmai hátteréhez tapasztalatához nem fér kétség, azonban jelenleg azt lehet látni, hogy, ahogy mondai szokták, a vezetőt bedarálja az intézmény. (Sajnos itt még az intézmény saját magát is bedarálja, legalábbis a kezdetekben felvett, igazán profi csapat azóta lelépett. Lehetséges, hogy az intézetek helyett inkább a menedzsment szintjén volna szükséges az átvilágítás.) A rövidebb póráz szorosabb, mikormenedzsment szintű szakmai felügyeletet, a kutatási tervek formális engedélyeztetését, rengeteg adminisztratív terhet, beszámolót jelentett, érthetetlen, a multidiszciplinaritást tiltó, nagy presztizsű pályázatokon nyertes projekteket kritizáló visszajelzéseket kaptunk - teljesen szembemenve az elnök által kijelölt iránnyal.
| Időszak | Elnevezés | Prágai versenytársunk elnevezése |
| 2011 előtt | MTA Közgazdaságtudományi Intézet | Cseh Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet |
| 2012-2019 | MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet | Cseh Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet |
| 2019-2023 | KRTK Közgazdaságtudományi Intézet | Cseh Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet |
| 2023-2025 | HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézet | Cseh Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet |
| 2025 óta | ELTE KRTK Közgazdaságtudományi Intézet | Cseh Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet |
A fenti táblázat azt mutatja, hogyan változott az intézet elnevezése az elmúlt másfél évtizedben - összehasonlításképpen mellette egy régiós versenytársunk elnevezése követhető az idő múlásával. Mivel "Közgazdaságtudományi Intézet / Institute of Economics" van/lehet/lehetne több is, egy kívülálló számára korántsem egyértelmű, hogy ezek között az intézetek között van bármiféle kapcsolat. Pl. a Scopust teljesen összezavarják ezek a változások, így ezzel együtt minden olyan kutatót/pályázatértékelő-testületet, aki a Scopus adataira támaszkodik. A sok Így lehetséges az, hogy egy banális névváltoztatás elmaradt pályázati sikereket, el nem fogadott publikációkat jelent az Intézet számára. Mindenesetre az ELTE egy jó brand, az odatartozást legalább könnyű kommunikálni.
Mi lesz 2026-ban? 1243-ban IV. Béla végül nem újabb intézményi reformot hirdetett, hanem hagyta, hogy az ország újraépüljön. Mi sem kérünk többet. Nem várat, nem privilégiumot, nem kiváltságot – csak időt, stabilitást és békét. A kutatáshoz. Mert abban, ha hagyják, még mindig jók vagyunk.
A szerző a KTI igazgatója
