Hitel, vagy nem?
2010. szeptember 20. írta: Kóczy László

Hitel, vagy nem?

Továbbra sincs IMF hitel. A kormány azt mondja, hogy nem is lesz, mert nem is kell; a kritikus azt mondja, hogy nem is lesz, mert az IMF nem adna. Most akkor jó, vagy rossz üzenet, hogy nincs hitel?

Asszimetrikus információs helyzetekben a jelzéseknek komoly szerepe van. Az IMF hitel egy ilyen jelzés a befektetők felé. Ha van hitel, az azt jelenti, hogy a Nemzetközi Valutaalap munkatársai megvizsgálták az ország állapotát, bizonyos feltételeket szabtak, ezeket mi vígan és dalolva teljesítettük. Aki a feltételeket nem tudja teljesíteni, vagy csak aránytalan erőfeszítések árán, az nem kér, vagy nem kap hitelt. Mivel a befektetők számára vonzó országok könnyedén teljesítik az IMF feltételeit, egy ilyen, jó gazdaságú országnak feltélten érdeke, hogy kérjen és kapjon hitelt, hiszen ezzel egyértelműen jelzi, hogy ő nem tartozik a hitelképtelen országok közé. Úgy tűnik tehát, hogy a kritikusoknak van igaza, mi így egy rossz gazdaságú országnak mutatjuk magunkat.

Sokan mondják, hogy az egyetem csak a papír miatt kell. A diploma igazol bizonyos képességeket; akinek ezek nincsenek meg, annak túl nagy teher a megszerzése. Hm.. Bill Gates mindenképpen bajban van, hiszen diploma nélkül szóba sem állnak majd vele a következő állásinterjún. Nos, nem hiszem, hogy Gates úr jár állásinterjúkra, de ha igen, nem hiszem, hogy az iskolái szóba kerülnek. Bár úgy gondolom képes lenne könnyedén diplomát szerezni, az ő helyzetében ez elég feleslegesnek tűnik.

Néha nemhogy felesleges a jelzés, de a hiánya, az egész probléma elvetése az üzenet. A következő Dixit és Nalebuff, 2008 példája (255. o.):

A menyasszony megkéri a vőlegényt, hogy írjon alá egy házassági szerződést (ami garantálja, hogy válás esetén a nő vagyona megmarad): ha a férfi őszintén és nem a pénzéért szereti, könnyedén aláírja. Ugyanez egy hozományvadász számára már kellemetlen. Tehát, ha aláírja, szerelme őszinte, ha nem, jobb elfelejteni.

A vőlegény válasza: Tudom, hogy az igaz szerelmet meg tudod különböztetni a hozományvadásztól, csak a kérdőjeles esetek zavarnak össze. Néha nem tudsz különbséget tenni az igaz szerelem és egy kérdőjel, vagy egy kérdőjel és egy hozományvadász között; ezért kéred, hogy írjam alá a szerződést. Viszont ha aláírom, azzal elismerem, hogy fontosnak érzem jelezni, hogy nem vagyok hozományvadász. Azaz, hogy én egy kérdőjel vagyok. Megkönnyítem tehát a helyzetedet azzal, hogy nem írom alá és ebből látod, hogy igaz szerelem vagyok és nem egy kérdőjel.

Hasonló gondolat állhat a kormány kommunikációja mögött. A házassági szerződés itt az IMF hitel. Egy erős gazdaságot minden befektető meg tud különböztetni egy gyengétől - a baj a kérdőjelekkel van. Az IMF kölcsön igazolná, hogy Magyarország nem egy ingatag lábakon álló gazdaság, de azt is, hogy fontosnak érzi a kérdés tisztázását. Vagyis egy kérdőjel. Ha a kormány nem tárgyal az IMF-fel, azzal üzeni, hogy Magyarország állapota vitán felül áll.

Remélem a befektetők is követik az érvelést.

Hivatkozás

Dixit & Nalebuff (2008) The Art of Strategy. W.W. Norton, New York, London.

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr612308985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

oistvan 2010.09.26. 09:57:09

ez egyúttal azt (is?) jelenti, hogy
-a befektető a befektetés előtt megnézi mit mond a nemzetközi valutaalap.
-a véleményét mértékadónak kezeli
- az imf léte számára döntő

más jelzés nem is létezik.!?

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2010.09.26. 10:26:10

@oistvan: Ez nyilván nem igaz, de épp elég, ha az IMF véleménye IS része a befektető döntésének.
süti beállítások módosítása