Gáz és geopolitika
2019. március 29. írta: Kóczy László

Gáz és geopolitika

gas-map2019.jpgAz orosz-ukrán gázkonfliktus óta tudjuk, hogy az orosz gáz nem csak energiaforrás, de stratégiai eszköz is. Az EU energiaéhsége és Oroszország energiaexport-bevételektől való függése egy szankciókon, gazdasági és katonai konfliktusokon átívelő együttműködést eredményezett. Az Északi Áramlat gázvezeték nemrég elindult bővítése ugyanakkor nem csak Oroszország mozgásterét növeli, de széleskörűen átrajzolja a geopolitikai viszonyokat. Magyarország nem tartozik a nyertesek közé. 

A földgáz univerzális energiaforrás, a fűtés és áramtermelés mellett az ipar is jelentősen támaszkodik rá. Magyarország, ahogyan az egész Európai Unió is nettó importőr, a legnagyobb beszállító pedig Oroszország. Az európai import mintegy 40%-a származik egy, a Krím-félsziget elcsatolása és más incidensek miatt uniós gazdasági szankciók alatt álló országból. Bár az EU-orosz kapcsolatok nem mondhatóak éppen felhőtlennek, ez nem akadályozza meg abban egyik felet sem, hogy nagy haszonnal kecsegtető üzleteket üssenek nyélbe. Az Európai Unió ugyanis legalább annyira rá van utalva az orosz gázra, mint az orosz gazdaság az európai piacokra.

A földgáz szállításáról nagy kapacitású, országokon átívelő gázvezetékek gondoskodnak - a cseppfolyósított földgáz (LNG) ennél sokkal drágább. Ugyanakkor a hálózatfejlesztés egy költséges, geopolitikai csatározásoktól sem mentes folyamat. A média időnként beszámol arról melyik nagyobb projekt hol tart, de olvasó legyen a talpán, aki számon tudja tartani, hogy és Északi- és Déli Áramlat, illetve a Nabucco vezetékek közül melyik épül meg és milyen hatással lesz a magyar gazdaságra. Az utóbbi két projekt egyébként már hivatalosan is bedőlt, az Oroszország és Németország között húzódó Északi Áramlatot viszont 2011-ben átadták és már építik a kapacitást duplázó második ütemét.Tulajdonképpen miért? 

Kérdés, hogy az Északi Áramlat kibővítése milyen hatással lesz a magyar gázellátás biztonságára? Támogatnia kell-e megépítését a magyar külpolitikának, vagy éppen ellenkezőleg, foggal-körömmel elleneznie? Mielőtt javaslatot tennénk arra, milyen módszerrel érdemes a problémát megvizsgálni, vessünk egy pillantást a piaci környezetre.

A projekt támogatói azzal érvelnek, hogy az EU belső termelése évről-évre csökken, miközben a fogyasztott mennyiség nem változik. A hagyományos, Ukrajnán át vezető tranzitút egyrészt drága, másrészt az ukrán vezetékek elöregedtek és felújítási költségük –legalábbis az orosz fél álláspontja szerint – meghaladja az Északi Áramlat második ütemének beruházási költségeit. A korszerűbb vezetéken keresztül ráadásul olcsóbba szállítás, tehát mérséklődhetne a gáz ára.

A ellenzői szerint, hogy ellentétes az EU forrás-diverzifikációs céljaival. Az Energia Unió stratégiája egyik sarokkövének tartott ellátásbiztonság nem növekedne, hiszen Oroszország így is az EU legnagyobb beszállítója és a gázszállítás így túlságosan a Balti-tengeri útvonalra koncentrálódna. A keleti tagállamok ugyanakkor attól félnek, hogy így szükségtelenné válna az ukrán útvonal, ezzel pedig nem csak a jelentős bevételt jelentő tranzitdíjtól esnének el, de hosszabb útvonalon és ezért drágábban jutnának gázhoz.

Még pikánsabbá teszi a helyzetet, hogy az Északi Áramlat második ütemének 9 milliárd euróra rúgó beruházási költségeit, az oroszok mellett többek között német, francia és holland-angol cégek finanszírozzák. Az Unión belül pedig pont ezek az országok húznák a legnagyobb hasznot az Északi Áramlat megépítéséből. Önmagában persze nem meglepő, hogy az egyes országok leginkább a saját hasznukat nézik, viszont ez nincs igazán összhangban az Energia Unió jelszavaival: A Biztonság, Szolidaritás és Bizalom üres frázisok-e csupán? Az Unió valóban minden tagországának előnyös alkut kíván megkötni, vagy csupán néhány kiváltságosnak kedvez?

Az Északi Áramlat kibővítése egyik oldalról gazdasági szükségszerűség, egy valós piaci igényre adott logikus válasz, másik oldalról pedig az orosz geopolitika folytatása más eszközökkel. Melyik megközelítés az igaz? Hogyan hat minden Magyarországa?

 map_v9_colour_ch.png

A kérdés vizsgálatához Sziklai Balázzsal és Csercsik Dáviddal közösen írt dolgozatunkban egy egyszerű modellt építettünk: A gázszállítások megfogalmazhatóak lineáris programozási feladatként, a piaci befolyás mértékét pedig kooperatív játékelméleti eszközökkel, nevezetesen a Shapley-értékkel mérjük. A Shapley érték megmutatja, hogy egy-egy ország mennyire részesül a hálózat adta előnyökből, legyen szó közvetlen, vagy olcsó tranzitútvonalakról, vagy éppen a területén átfolyó gázszállításokról. Önmagában az értékekről nem tudjuk megmondani, hogy ezek az értékek alacsonyak, vagy magasak, de megvizsgáltuk, hogy a hálózat várható változásai milyen módon hatnak ezekre a bevételekre, vagy megtakarításokra. 

Három esetet vizsgáltunk. Egy elhúzódó orosz-ukrán konfliktus, vagy akár az ukrán vezeték bezárása (ez az ukrán szcenárió) katasztrofális lenne Közép- és Dél-Kelet-Európa (KDKE) számára, de Oroszország is sokat bukna ezzel. Az Északi Áramlat bővítésével a legtöbbet Németország nyerné, hiszen olcsóbb útvonalon jutna gázhoz - s a megtakarítás egy részét Oroszország megtarthatná. Ez a Nord Stream szcenárió. Az Északi Áramlat bővítése után az orosz gázexport fokozatosan északra tolódhat és az ukrán vezeték az elöregedése miatt bezárásra kerül. Ez a szcenárió Oroszország számára minimális veszteséget jelent, az olcsó orosz gázt Németország fogja osztani nyugatra és most már keletre is, miközben a KDKE-i országok, különösen Ukrajna és a hazánkat is tartalmazó régió 50-80%-os veszteségekre számíthat. 

A számítások visszaigazolták tehát, hogy minden ország az önös érdekeire van leginkább tekintettel. Hiába jelent sok ország számára komoly geopolitikai kockázatot az Északi Áramlat megépítése, a beruházásban érdekelt országok pedig elegen vannak egy elítélő határozat vétójához az EU Tanácsában. Így az Európai Bizottságnak az a javaslata is elbukott a Tanács jogi osztályán, hogy az ilyen offshore gázvezetékekre is terjesszék ki a Harmadik Energia Csomag hatályát.

 

A bejegyzés Sziklai Balázs írásának felhasználásával készült. 

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr5314726863

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2023.05.12. 08:19:58

Így utólag végigolvasva ezt a cikket, azt kell mondjam, hogy kellően alaposan körbájárták a témát és kisült az, hogy márpedig itt vér fog folyni.
Sajnos be is jött.

Nostradamus fasorban sincs.
süti beállítások módosítása