Szombat esténként lázban ég az ország: az elkövetkező évek sztárjait keressük. Miközben a kereskedelmi tévécsatornák öldöklő versenyt folytatnak a nézőkért, a háttérben egy csendes, de legalább ennyire fontos vetélkedő folyik: Sok száz fiatal kutató dolgozik élete első projektjén - a TDK-n majd eldől milyen eredménnyel. Mi a siker titka?

Egy TDK dolgozat elkészítése nem sokban különbözik egy tudományos cikkétől. Talán a lehetőségek mások: míg egy nemzetközi folyóiratban publikálható cikk megírása hosszú évekbe tellhet, addig egy TDK dolgozatot pár hét, jobb esetben hónap alatt kell elkészíteni. Nagy dolgokra tehát nincs lehetőség, de tapasztalatom szerint erre nincs is szükség a jó szerepléshez. A lényeg: a cikk legyen érdekes, logikus és őszinte.

Sterken azt írja, hogy új ötletekhez tíz módon juthatunk: Ha olvasunk, olvasunk, olvasunk, ..., olvasunk. Sok ötletet nyerhetünk a napi sajtó olvasásásból is: valami furcsa? Érdekes? Remek téma: tessék megmagyarázni! Ha elméleti kérdésekkel akarunk foglalkozni, ne feledjük: A tankönyvek a tudomány húsz évvel ezelőtti helyzetét mutatják. Ha valaki friss dolgokat szeretne olvasni a vezető folyóiratok kell fordulnia. Nyilván könnyebb magyarul olvasni, de sajnos a magyar lapok nem tartoznak a világ élvonalához. Keressük meg tehát a kapcsolódó kulcsszavakat angolul és irány a Google Tudós vagy a RePEc. Egy-egy jó cikk ablak az egész irodalomra, hiszen a Google Tudós segítségével a hivatkozó és a hivatkozott irodalmat is könnyen megtaláljuk.

Elsősorban nem a témaválasztáson múlik a TDK eredmény, de törekedjünk arra, hogy témánk számíthasson általános érdeklődésre. Egy Magyarországon ismeretlen élelmiszeripari cég itthon ismeretlen termékének bevezetése nem igazán hozza lázba a zsűrit. Mennyivel érdekesebb például egy hungarikum kinti bevezetéséről írni! De még jobb, ha az eredmények a vizsgált terméken, a modellek a vizsgált alkalmazáson túlmutatnak. Egy elméleti cikk esetében a probléma fordított: hiába az elméleti eredmény, ha a probléma nem megfogható. Még az elméleti zsűriben sem igazi elmélészek ülnek, és feltehetik a kérdést: Mire jó egy értéket egy furcsa játékhalmazon karakterizálni, vagy egy nyugdíjas megoldáskoncepció epszilonnyi tulajdonságát tologatni?

Egy igazán jó TDK tehát egy érdekes problémát vizsgál, elegyíti az elméleti és empírikus módszereket. Tekintve, hogy a témának eredetinek kell lennie, nincs sok értelme annak, hogy konkrét tippeket adjak, de ha valaki nem veti meg az elméletet, már a korábbi blogbejegyzések rengeteg ötletet adhattak.

(Folyt köv.: Legközelebb a dolgozat felépítéséről lesz szó. Addig pedig: ki tudja leleplezni a kép és a cikk közötti asszociációs kapcsolatot?)