Hurrá! Vége a kampánynak, remélhetőleg mindenki a munkára koncentrál ezentúl és a kampány hevében megkezdett beruházások befejeződnek, a jelöltek által szőtt álmok mind megvalósulnak. A többség örülhet a többség győzelmének, leginkább az vessen magára, aki otthon maradt. Továbbra is Budapestről jelentkezem - hagyományosan itt a legizgalmasabb a választás, hiszen nyolcmillió ember akarhat bármit - a nagy dolgok Pesten dőlnek el.

Úgy tűnik most városállamunk sem megy teljesen szembe az országgal, bár továbbra is jellemző, hogy míg országosan 1 megyei jogú városban nem nyert a Fidesz-KDNP, Budapesten három megyei jogú városokkal versengő méretű kerület is akadt. Tarlós a várakozásoknak megfelelően... tarolt és a fővárosi közgyűlésben áhított többség is megvan. Kérdés: mire elég ez a többség?

Mivel a döntések zömét egyszerű többséggel hozzák, ha egy pártszövetség rendelkezik a képviselői helyek többségével, akkor az egyben azt is jelenti, hogy önmagában képes döntéseket hozni. Ez igaz, kérdés, hogy ezt az abszolút többséget képes-e relatív többséggé szelidíteni. A döntések ugyanis nem úgy keletkeznek, hogy megnézik melyik párt támogatja, nem a pártok, hanem a képviselők szavaznak. A képviselő pedig lehet link, lusta, elfoglalt, de akár beteg is. Ilyenkor nem megy el szavazni és jóllehet utána jól megbüntetik, ha nem adja le szavazatát, a pártok súlya jelentősen változhat. Így ha két fideszes hiányzik, már nincs meg a többség, ha három, akkor már az ellenzék kerülhet fölénybe. Persze csak addig, amíg az ellenzékeik nem hiányoznak. Feltéve, hogy a hiányzás okai egymástól függetlenek, egy általános súlyozott szavazási játékot vezetünk be.

Legújabb, Pintér Miklóssal közösen jegyzett műhelytanulmányunkban ugyanezt a Fidesz-kormány kétharmadára vizsgáltuk (erről majd máskor), de ugyanez a modell természetesen alkalmazható a most felálló fővárosi kögyűlésre is. A parlamentben azt figyeltük meg, hogy jellemzően a képviselőknek kb. 10%-a hiányzik. Ha ugyanez a valószínűség igaz a fővárosi közgyűlésre is, akkor Tarlósék csak az esetek 78%-ában rendelkeznek többséggel. Mivel az ellenzéki pártok erősen megosztottak, tartós együttműködésük aligha várható ezért ezekben az esetekben nem ellenzéki rendeleteket várhatunk, sokkal inkább olyan helyzeteket, ahol a Fidesznek engedményeket kell tennie az ellenzéki képviselők megnyerésére. Ennek megfelelően a frakció tényleges befolyása jóval nagyobb:

Érdekes, hogy a három ellenzéki párt súlya közel egyforma, csak igen magas hiányzásnál jelentkezik a szocialisták marginális előnye. Ennek oka egyszerű: kisebb hiányzás mellett a Fidesznek jellemzően nem több, mint 1-2-3 kieső képvislő pótlására van csak szüksége, ezt pedig a kis pártok is tudják szállítani, az ellenzéki többségi koalícióban pedig szimmetrikus a pártok szerepe. Csak ha a hiányzások aránya igen (talán valószínűtlenül) magas, akkor fordulhat elő, hogy 3 szavazat már nem elég, vagy két kispárt kell, vagy az MSZP-re van szükség. Így mondhatjuk, hogy egy ötödik kezdeményezés is bejutott a kögyűlésbe, hiszen két farok csóválja a kutyát.