Zárt ajtók mögött az esetleges ukrán csatlakozás révén növekvő amerikai befolyásra figyelmezetett Orbán Viktor a Telex cikke szerint: Az ukrán csatlakozás révén a Baltikumtól Lengyelországon és Ukrajnán át akár Romániáig tartó, az Egyesült Államokhoz húzó blokk jönne létre, ami uniós befolyásában vetekedne Franciaországgal, mondta állítólag a miniszterelnök, de az elemzők gyorsan kiszámolták, hogy nem jön ki a matek. A blog olvasói pontosan tudják, hogy az uniós döntéshozás ennél összetettebb és kérdés, hogy az országok Shapley-Shubik indexei hogyan alakulnak. Megnéztük.

Míg az Európai Parlament rendszerint a poltikai pártok álláspontja mentén szavaz, a másik uniós döntéshozó szervben, az Európai Unió Tanácsában a kormányzat egy-egy képviselője szavaz, viszont a szavazatok összesítésénél figyelembe veszik az országok lakosságát és a döntés csak akkor eredményes, ha a tagországok 55%-a támogatja azt és a támogatók lefedik az Unió lakosságának 65%-át. Ez egy kettős minősített többségi súlyozott - a lényeg, hogy súlyozott - szavazási helyzet. 

Súlyozott szavazási helyzetekben az egyes döntéshozók befolyása jellemzően nem arányos a szavazási súlyokkal. Például az 55-45 arányú tulajdonosok között a döntéseket 100%-ban az első fél határozza meg, míg 2-3-4 arányú szavazatok és egyszerű többség esetében az eltérő súlyokhoz egyforma befolyás tartozik. A Shapley-Shubik index megmutatja, hogy - random álláspontok esetén - mekkora az esélye, hogy pont az adott döntéshozó lesz a mérleg nyelve. 

Háttérbe szorul-e Franciaország az unió keleti peremével szemben? Egy új ország belépése általában csökkenti a korábbi tagok befolyását, de a változás mértéke eltérő lehet. A nagyobb tagállamok befolyása 7-10%-os arányban csökken, míg, érdekes, de nem váratlan módon a legkisebb országoké akár 6-9%-kal nő.

Franciaország befolyása a jelenlegi 13,6%-ról 12,3-12,7%-ra (arányában 6,8-9,7%-kal) csökken. A Baltikum, Lengyelország és Ukrajna befolyása összesen a jelenlegi, még Ukrajnát nem tartalmazó 9,86%-ról 13,6-16%-ra nő, tehát biztosan meghaladja Franciaországét. Ha a csoporthoz hozzávesszük Romániát is, akkor már az ukrán bővítés nélkül is 13,7%, ez azonban a kedvezőtlen kelet-európai demográfiai folyamatok miatt nem maradna így sokáig, Ukrajnával együtt azonban 17,3-19,7% tartományba nőne, ami magasabb, mint Németország 16,3-16,9%-os, vagy Franciaország és a BeNeLux összesen 19,15-19,7% értéke. Elmondható tehát, hogy valóban drámaian nőne az övezet befolyása, gyakorlatilag minden 10. helyett már minden 6. döntés a szóban forgó övezet országain múlna. 

És mi lenne Magyarországgal? Közepes méretű országként a változás minimálisan érinti, befolyása 2,28%-ról 2,2-2,25%-ra csökkenne. A V4-ek befolyása a jelenlegi 13%-ról 12,5-12,6%-ra csökkenne. Érdekes módon a csökkenés ellenére megelőzné a többet veszítő Franciaországot.