Minden idők egyik legizgalmasabb Forma-1 futamát láthattuk ma délután, ahol az optimista bolondként megmosolygott Vettel végül megszerezte a világbajnoki címet. Az igazság az, hogy legalább ennyire mondhatjuk, hogy a magasan esélyes Alonso, pontosabban a Ferrari veszítette el köszönhetően felületesen kezelt stratégiájuknak.

A Forma-1 persze a sebességről, az űrtechnikáról, meg hasonlókról szól, de hogy még izgalmasabb legyen, minden évben van, ami miatt taktikázni is kell. Jelenleg például minden versenyen kétféle gumit is használniuk kell a versenyzőknek. Már az is érdekes, hogy melyik legyen előbb, melyik utóbb. de a nagy játék mégis a kerékcsere.

Ahogy megy a futam, nagyjából a közepére már elszakad az élboly. Az élboly tagjai rendszerint a gyors gumival kezdenek és a lassabb, tartósat teszik fel később. Tehát ebben nincs különbség. A szokásos stratégia szerint a versenyzők megvárják, míg a mögöttük haladó kiáll cserélni, mennek még 1-2 kört a gyors gumival és így biztosan elé sikerül visszajönni a csere után is.

Úgy tűnik tehát, hogy itt is igaz az az elv, hogy a vezető az üldöző stratégiáját másolja. És ez általában igaz is, hiszen rendszerint minimálisak az autók közötti különbségek. Ma ez nem jött be. Alonso azt figyelte, hogy a mögötte haladó Webber mikor cserél  és rögtön követte. Hiba volt. Amögé a Petrov mögé tudott csak visszajönni, aki a verseny elején futott pár biztonsági autós kör alatt már letudta a kerékcseréjét és aki így az elvesztegetett időtt is szépen be tudta hozni. Tehát egy olyan üldöző előzte meg, akire nem figyelt.

Persze világos, hogy Alonso nem tudja minden üldöző stratégiáját másolni, így valahol esélytelen a védekezésben., Ebben az esetben valószínűleg jobban járt volna, ha csak később cserél: Webber valószínűleg ugyanúgy beakadt volna Petrov mögé, a későbbi csere ideére növelhette volna velük szemben az előnyét és így talán nem vesztett volna helyet a boxban.

Érdekes, hogy általában a legtöbb autó ugyanazt a stratégiát folytatja, s ha valaki kicsit előbb, vagy utóbb vált kereket, akkor "szegény próbálkozik." Holott a Forma-1 pontrendszere támogatja a kockázatvállalást, egy első és egy ötödik hely többet ér, mint két harmadik. Egy csapatban két autó van, tehát várható értékben jobban is járhatnának ha más taktikát folytatna, máskor cserélne a két versenyző. Arról nem is beszélve, hogy teljesen összezavarnák az előttük haladókat.