Orbán Viktort "minden lépése során egyetlen cél vezérli: a politikai siker" írja Török Gábor legfrissebb elemzésében. Gátlástalan törtető, mondhatják kritikusai, TG egy profi politikust lát. Egy racionális játékost, tehetjük hozzá, hiszen a poszt -a játék szó említése nélkül- nagyon szemléletesen mutatja be a hasznossági, vagy kifizetés függvény erejét.
Egy profit, akinek egyetlen célja minél több szavazat megszerzése és ehhez minden lehetőséget meg kell ragadnia szükség esetén a környezet tetszése szerinti átalakításával. Egy sporthasonlattal élve (szintén TG-tól)
Ahogy a csatártól is elvárják, hogy a kézzel maga elé tett labdát – ha a bíró nem vette észre - rúgja be, a kínálkozó lehetőséget a politikusnak is ki kell használnia, sőt, tennie is kell azért, hogy ilyen alkalmak adódjanak.(Nota bene: ha arra számítana, hogy a szavazóit zavarná a "kezezés", biztosan nem tenné - a politikában ugyanis a gólokat a szurkolók szavazzák meg!)
Egy játék (mint matematikai objektum) játékosokból, szabályokból (lépési lehetőségekből) és kifizetés, vagy hasznossági függvényből (általánosabban: preferencia-relációból, de ezt most hagyjuk) áll. Utóbbi egy számba sűríti a játékosoknak az egyes kimenetekkel kapcsolatos összes kifizetését, jutalmát, érzését. Ha dolgozni megyek, mehetek busszal, ez mondjuk 5, mehetek kocsival, ami ugye kényelmesebb, viszont drágább, a dugó miatt lassabb, ráadásul környezettudatos polgárként rossz a lelkiismeretem, tehát ez csak 2, ha még balesetet is szenvedek, az -3. A kifizetés függhet attól is, hogy mások mit csinálnak (ez a politikában sincs másként), így ha mindenki más a buszt választja, akkor az autó mégis 8 (na bumm, ennyit a környezettudatosságról). Vagy: egy társasjátékban természetesen nyerni akarok, de ha a gyerekeimmel játszom, mégis magasabb a hasznosságom, ha ők nyernek. A hasznosságfüggvény ezeket mind megengedi, bár az egyszerűség kedvéért kifizetésfüggvénynek szoktuk nevezni, ami úgy hangzik, mintha minden csak a pénzről szólna.
Török Gábor szerint Orbán Viktor profi politikusi kifizetésfüggvénye rendkívül egyszerű, egyezik a megszerzett szavazatok számával. Szóval a meccs végén lehet szidni a mérkőzésvezetőt, vagy az alkotmánybírót - esetleg az elnököt, - de csak a 68:32 számít.
Sokat segít, ha ismerjük a játékostárs/ellenfél kifizetésfüggvényét, hiszen így ismerjük a célt, ami vezérli, döntéseinkben figyelembe tudjuk venni várható döntéseit is. Ez csak néhány esetben (pl. konstans összegű játékokban) jelenti azt, hogy feladatunk az ellenfél akadályozása célja elérésében, de a politika - jellemzően - éppen egy ilyen terület. A legtöbb párt nyerni szeretne a választásokon, de elképzelhető, hogy egy ideológiai, vagy programpárt egy más párt nyerése esetén is elégedett, ha így is rend lesz, vagy más lesz a politika, ugyanakkor marad ideje a családjára.
Bár Orbán "titkára" fény derült politikai ellenfelei nincsenek könnyű helyzetben. A politikai játékok ugyanis erősen sztochasztikus környezetben játszódnak és egyáltalán nem világos, hogy egy-egy párt valamely lépése, vagy az együttesen kialakult helyzet mire vezet.