Egy tavaszi pályázat kapcsán szembesültem azzal -az eddig is sejtett- ténnyel, hogy egy cikkre érkezett hivatkozások számába nem számítanak bele a cikk különböző korábbi, például ingyenesen elérhető változataira kapott hivatkozások. Tekintettel arra, hogy - kis túlzással - a közgazdaság-tudományi folyóiratok nem friss publikációkat közölnek, hanem az évek óta közkézen forgó kéziratok "kanonizált" változatait, nyilvánvalóan hátrányosan érint a szabályozás. Ugyanakkor az, hogy még idén is jelent meg olyan írás, ami pl egy 2007-es cikknek 1999-ben megjelent working paper változatára hivatkozik sajnos részben az én hibám is.
Nagyjából ugyanekkor kaptam egy körlevelet az OTKA-tól, melyben az eredmények open access közzétételére buzdít. A két problémára ugyanaz a megoldás: a tavaszi nagytakarítás.
Nem igényel bizonyítást a tény, hogy az ismertség még a tudomány berkein belül is hozhat sikereket. Egy Nobel díjas akkor is publikálhat top folyóiratokban, ha a cikkben eredmény nem igazán található (higgyük el, hogy történt ilyen, a hivatkozást most mellőzném). Egy kezdő PhD hallgató totálisan ismeretlenként, ráadásul egy nyilvánvalóan egzotikus, kelet európai névvel nem csak az ismeretlenséggel, hanem az előítéletekkel is meg kell küzdenie. Az utóbbin csak utólag lehet segíteni. Nos, ami az előbbit illeti, kezdő doktoranduszként úgy gondoltam, hogy a legjobb megoldás, ha írásaimmal teleszórom a netet, hogy ha valakit esetleg az én témám érdekelne, munkám még véletlenül se kerülje el a figyelmét.
A dolog annyiban működött, hogy már egész korán, egész jó helyen is kaptam hivatkozásokat. Másrészről mai fejjel már látom, hogy a kezdeti írásaim milyen kezdetleges, stilisztikai, esetenként matematikai hibákkal tűzdelt cikkek voltak. Érettebb kutatóként már nem vagyok annyira büszke rájuk. Sajnos az alapos szórásnak köszönhetően nem kis munka lesz a korai változatok eltüntetése. Annál is inkább, mert az alaptétel továbbra is igaz: ha egy eredmény könnyen hozzáférhető, többen hivatkoznak rá.
Szerencsére a legtöbb helyen lehetőség van a cikkeket frissebb változatra cserélni. Mivel a legtöbb cikk időközben megjelent, a legfrissebb változat kopirájtos, ráadásul a mostanában sokat támadott Elseviernél. A nyilvános hozzáférés biztosítása ugyanakkor nem csak a megjelent cikk -itt illegális- közzétételét jelentheti. Még nem találkoztam olyan kiadóval, amely kifogásolta volna a hozzájuk beadott cikk publikálását a neten, de pl a Games and Economic Behavior megengedi az AAM, azaz author's accepted manuscript, tehát az elfogadott kézirat közzétételét is. Ez már csak a tördelésben, formázásban különbözik a megjelent változattól. A közzétételnek feltétele, hogy feltüntetjük, hogy a cikk itt-és-itt meg is jelent. Ez tulajdonképpen elemi érdekünk, hiszen a frissítés célja nem csak az ifjúkori bohó próbálkozások eltüntetése, hanem a fájlra akadó olvasó figyelmének a publikált cikkre való ráirányítása. Az ilyen közzététellel egyrészt eljut a cikk teljes tartalma a folyóirathoz előfizetéssel nem rendelkező olvasóhoz, másrészt az is, hogy igazából a cikkre illene hivatkoznia.
A probléma könnyebbik része a különböző tudományos közösségi oldalakon szereplő, gyakran webes halászattal összeszedett bibliográfiák tisztítása. Itt is el kell tüntetni a korábbi, azóta javított változatokat.
Reméljük, hogy a munka nem lesz eredménytelen és lassan kikopnak az ős-változatok az irodalmi listákból. Mellesleg a tudomány is jobban jár a javított, letisztult cikkekre mutató hivatkozásokkal.