Az egyik vezető hírportál szalagcíme szerint "Egy lakás árába fájna mindenkinek a Brexit", azaz a britek kilépése az Európai Unióból. Ebben a címben keveredik a csúsztatás, a szenzációhajhász ferdítés és a szokásos félreszámolás. Na de akkor mennyibe is kerül nekünk valójában? Avagy: mekkora szelet mard nekünk az EU büdzséből?

Röviden au Origó cikkéről: Megannyi lakást kifizetni csak a Brexit miatt mégiscsak túlzás! Szerencsére mindenki=britek, ráadásul, míg korábban sokan aggódtak a font gyengülése miatt, itt a szerző kb 4000 forintos GBP árfolyammal számol... A viccet félretéve az 1,7 millió forint is nagy pénz, főleg itthon.

A Brexit gazdasági hatásainak teljeskörű elemzésére nem vállalkozom, viszont ejtsünk pár szót a kilépés miatt megváltozó uniós erőviszonyok hatásairól. Az Unió egyik legfőbb döntéshozó szerve az Európai Unió Tanácsa, melyben minden tagállamot egy-egy személy képvisel, s ők súlyozott szavazással hozzák a döntéseket. A legtöbb döntés pénzről (is) szól, aki dönt, az a pénz elköltésébe is beleszól. A Lisszaboni szerződésnek köszönhetően pontosan megjósolható az egyes tagállamok hatalmi befolyása. 

Az ilyen szavazási helyzeteket gyönyörűen lehet játékelmélettel, ún. egyszerű játékokkal modellezni. Minket az érdekel, hogy pl. milyen eséllyel mondhatjuk azt, hogy egy döntés Magyarországon múlott. A Shapley-Shubik index (SSI) (más hatalmi indexekhez hasonlóan) azt mutatja meg, hogy a tortából, ami az unió büdzséjét jelenti, mekkora szeletet kapunk. A mostani pénzeket még Lisszabon előtt osztották, akkor 3,5% volt a befolyásunk, ez kb 4,5 Mrd eurós szeletet jelentene, valójában 5,5 Mrd körül kapunk (nettó), mert a gazdag országok rendesek. Ezt most gyorsan felejtsük is el, ugyanis a jelenleg érvényes szavazási szabályok szerint Magyarország SSI-e 2,21%, ami a jelenlegi kb. 129 Mrd eurós büdzsével számolva 2,84 Mrd eurós tortaszeletet jelent.

Ha a britek kilépnek, kisebb a tülekedés. Magyarország új SSi-e 2,36%, ami - szerény-  növekedés. Ne felejtsük el azonban, hogy a britek nettó befizetők, így a kilépésük után a torta kisebb lesz. A britek kb 11,3 Mrd eurót fizetnek be az EU büdzsébe egy nagy halom kedvezménynek köszönhetően, majd ebből még 7-et vissza is kapnak. Ha csak az előbbit nézzük, 2,77 Mrd, ha az utóbbit is (és ez a korrekt) akkor alig csökken az EU költségvetése és így 2.94 Mrd euróra számíthatunk évente a következő költségvetési ciklusban. Ez fejenként 10 euró pluszbevételt jelent mindenkinek.

A Brexitről is beszélek június 2.-án a BJMT Alkalmazott Matematikai Konferenciáján a Széchenyi Egyetemen. 

Megjegyzés: a Brexit egyéb hatásai várhatóan sokkal nagyobbak lesznek, ezek mértékét és irányát nem vizsgáltam.