Vasárnap népszavazás és a szokásos igen/nem helyett egyes politikai szereplők a szavazástól távolmaradásra buzdítanak. Úgy mondok véleményt, ha befogom a szám? Nos, úgy tűnik, igen, bizonyos értelemben a kézenfelvő szavazási szabályok furcsák.
Mi a probléma? A kérdés az, hogy meghatározhatunk-e valamiféle sorrendet a különböző döntési lehetőségek között. Elvileg a dolog a következőképpen néz ki:
- Otthon marad, aki szerint a kérdés nem fontos, számára teljesen mindegy, hogy a többiek mit döntenek.
- Szavaz, aki szerint ebben a kérdésben szükség van egy döntésre.
- Igennel szavaz, aki támogatja a javaslatot
- Nemmel, aki ellenzi
- Tartózkodik, aki egyetért azzal, hogy döntés szülessen, de nincs véleménye. Jó... itthon nem lehet igazából tartózkodni, legfeljebb érvénytelen szavazatot lehet leadni, de az lényegében ugyanaz.
Laruelle és Valenciano (2012) többféle szavazási szabályt is elemeztek. Álláspontjuk szerint az a logikus, ha az igen és a nem a legmarkánsabb álláspontok, a nem szavazás semleges, s a tartózkodás is valahol ennek a környékén van. A tartózkodás, vagy érvénytelen szavazás többnyire "nem" szavazatnak számít, hiszen akadályozza a javaslattevőt a javaslat elfogadtatásában - kvázi, mint egy gyáva nem -; a "migráns-népszavazás" esetében viszont, ahol a közélemény-kutatások szerint a "nem" lesz többségben, egy kevésbé egyenes "igen"-nek számít. Talán a legismertebb ilyen példa a Szovjetúnió ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjaként a koreai ENSZ beavatkozás kapcsán való tartózkodása, hiszen egy "nem" szavazattal, - vétójogát gyakorolva - megakadályozhatta volna a támogató döntést.
A magyarországi népszavazási szabályok ennél összetettebbek. A szavazás érvényes, ha a szavazásra jogosultak több, mint fele részt vesz és eredményes, ha a szavazók több mint fele azonos módon szavaz. Tegyük fel, hogy az emberek 45%-a nem érzi fontosnak a döntést, 30% támogatja, 15% fontosnak érzi, de egyik válasszal sem tud azonosulni, 10% pedig ellenzi. A szavazás ezek mellett a számok mellett érvényes és eredményes: 55% szavaz, a szavazók 54,5%-a támogatta a javaslatot. Tegyük fel most, hogy a nemmel szavazók egy elvileg kevésbé markáns döntést hoznak és nem mennek el szavazni. Ekkor csak 45% szavaz, a szavazók 2/3-a támogatja a javaslatot. A szavazás érvénytelen, tehát eredménytelen. A példa jól illusztrálja, hogy a szabály nem monoton (pontosabban nem NH-monoton Laruelle és Valenciano terminológiája szerint), azaz egy kevésbé markáns megnyilvánulással határozottabban lehet a szavazás kimenetelét befolyásolni.
Éppen ezért tartják a tudományban jobbnak az olyan szabályokat, ahol nem a részvétel számít, hanem a leadott szavazatok száma: a szavazás akkor érvényes, ha valamelyik lehetőség legalább 25%-ot kap - persze kérdés, hogy szükséges-e egyáltalán bármilyen korlátot szabni, vagy egy kisebb érdekcsoport is sikerrel járhat, ha céljukat senki nem ellenzi.
És ami a vasárnapi népszavazást illeti? A kérdés nyakatekert, sikerült vele jópár újságírót, bloggert megkavarni (a nyakatekert mondatokban kevésbé jártas szavazópolgárokra nem is merek gondolni). "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Mit jelentenek a különböző válaszok:
- Igen: Magyarország közterület, ide az Unió azt rak le, akit akar. Ebbe ne szóljon bele a Magyar Országgyűlés, Brüsszelben ezt (is) jobban tudják.
- Nem: Azt akarom, hogy ezt csak a Magyar Országgyűlés bólintása esetén tehessék meg.
- Érvénytelen szavazat: a várhatóan többségi nemet gyengíti, tehát olyan, mint egy gyenge igen.
- Otthon maradás: Várhatóan igenebb, mint az igen.
Migránsokról konkrétan nincs szó a javaslatban, lehet, hogy a kormány százezer migránst is befogadna, ha szépen kérik, csak nem szereti, ha fentről diktálnak, vagy az is lehet, hogy válogatni szeretne a letelepedők között.
Alapvető kérdés, hogy van-e annak jeletősége, hogy ha egy nép így, vagy úgy akarja. Sajnos ehhez nem/sem értek, de talán nincs. Játékelméleti szempontból ugyanakkor van értelme váratlan helyzetekre is kidolgozni a stratégiánkat és így annak is van értelme, hogy egy ilyen helyzetre kész válasszal szolgáljunk.
Messze nem hibátlan az EU, de örülök, hogy tagok vagyunk. Bizonyos kérdésekben támogatandónak gondolom a növekvő integrációt legyen szó versenyről, adóharmonizációról, eltörölt roamingdíjakról. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben, és ilyen például a migráns kérdés kezelése az Unió politikája -szerintem- marginális csoportok véleményét tükrözi.Ezért ha a leírt helyzetben, ebben az esetleges világállapotban határozottan azt szeretném, ha a befogadásról itthon döntenénk, tehát vasárnap nemmel fogok szavazni.
Hivatkozás
Laruelle, A. és Valenciano, F. (2012) Quaternary dichotomous voting rules. Soc Choice Welf (2012) 38: 431. doi:10.1007/s00355-011-0538-1