Brutális burjánzás a Bundestagban
2017. szeptember 25. írta: Kóczy László

Brutális burjánzás a Bundestagban

bundestag.jpgAz Angela Merkel bukással felérő győzelmével zárult német szövetségi választások egyik érdekessége, hogy az új német parlament az elvi 598 helyett 709 tagú lesz. Honnan jön a plusz 111 képviselő és miért?

Azt szokták mondani, hogy a magyar választási rendszert a német mintájára alakították ki, de a hasonlóság meglehetősen felületes. Mindkét országban van egy egyéni és egy listás szavazata minden választónak, azonban a szavazatok felhasználása teljesen más. Magyarországon a két szavazatot együtt használjuk, Németországban a kettő inkább kiegészíti egymást: az első szavazat az egyéni képviselők megválasztását szolgálja, míg a második a teljes Bundestag pártarányait hivatott meghatározni. A teljes Bundestagba beletartoznak az egyéni képviselők is, így nem nehéz belátni, hogy a két szavazattal számolt szavazás eredményét nem mindig lehet összehozni. Legalábbis a parlement létszámának megtartása mellett. Az elv ugyanis az, hogy az ilyen, vagy olyan alapon megszerzett képviselői helyek "járnak". 

A képviselőhelyek kiosztása nem egyszerű. Első körben (egy úgynevezett szétosztási módszerrel) meghatározzák az egyes tartományokra jutó parlamenti helyek számát, majd a tartományon belül leadott szavazatok szerint ezeket a helyeket szétosztják a pártok között. Az egyes pártokra jutó mandátumokat szövetségi szinten összesítik és a párt mandátumainak száma nem lehet kisebb sem ennél, sem a megszerzett egyéni mandátumok számánál. Amikor egy párt több egyéni körzetet szerez meg, mint amit az összesített listás eredmény alapján várnánk, azt mondjuk, hogy túllógó helyeket kap. 

Mét nem vagyunk készen, hiszen a választás alapvetően arányos*, s amikor az egyik párt túllógó helyeket kap, sérül az arányosság. Ilyenkor a többi párt kiegyensúlyozó mandátumokat kap. A német választási rendszernek ezek megszokott velejárói, de az ilyen méretű korrekció eddig példátlan. 

Ilyenkor mindig érdekes megnézni, hogy a hazai választási adatokra alkalmazva milyen eredményt kapunk**. A 2014-es országgyűlési választások során a Fidesz és szövetségese szinte minden egyéni körzetet megnyert. Az így kapott 96 képviselő már több, mint ahány hely (93) összesen járna az 5% feletti pártokra leadott szavazatok között elért aránya (46,74%) alapján, ezért egyáltalán nem kap további listás mandátumokat. 

párt egyéni
mandátum
listás
szavazat
listás
%
arányos
helyek
túllógó
helyek
kiegyenlítő
helyek
összes
mandátum
Fidesz+ 96 2264780 46,7 93 3 0 96
MSZP+ 10 1290806 26,6 53 0 2 55
Jobbik 0 1020476 21,1 42 0 2 44
LMP 0 269414 5,6 11 0 2 13
Összes 106 4845476 100,0 199 3 6 208

Ezek a túllógó szavazatok ugyanakkor felborítják a listás szavazatok alapján járó egyensúlyt, s ezért a többi párt 2-2 további mandátumot kap, es ez adja ki a végső mandátumkiosztást. 

hude.jpg

Jól látszik, hogy a Magyar Országgyűlésben is szükség lenne az arányossághoz kiegészítő helyekre, bár sokkal kevesebbre, mint Németországban. Persze az is látszik, hogy mennyivel könnyebb itthon nagyot nyerni - az ábrát látva biztos sokaknak lesznek álmatlan éjszakái (így vagy úgy).

* A parlamenti küszöb alatti eredményt szerző pártok eredménye ebbe nem számít bele.
** Pontos szétosztások helyett kerekítéseket alkalmaztam, illetve német tartományi összesítést nem alkalmaztam megyei szinten - úgy vettem, hogy az ország egyetlen tartományból áll.

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr4512895072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2017.09.26. 17:53:14

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Ez a "még egy ilyen győzelem és nem marad több képviselőm" fajta győzelem.

Ekrü 2017.09.26. 18:14:44

Na jó.Tehát akkor tök mindegy ,hogy az emberek hogy szavaznak ,a lényeg,hogy mindegyik párt kivéve aki nyert (mert őt ezért megbüntetik),kapjon ajándék szavazatokat azért mert a választók nem akarták őket.Ezek után mi értelme van az egyéni mandátumoknak ,ha végezetül csak a pártlista alapján elért százalék számít? Meg egyáltalán ,miért is kéne ajándékba mandátumokat adni azoknak a pártoknak akik elbukták a választást?Ha egy párt egyéniben csak 10 helyet tudott nyerni ,akkor az azért van,mert csak ennyien akarták őket.Akkor már nehogy a szavazók akarata ellen ,a fejük felett kezdjék el kiosztani a helyeket.

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2017.09.26. 18:27:49

@Ekrü: Ezek jó kérdések. Szerintem a lényeg, hogy azok a képviselők alkossák az X%-os frakciót, akikre a választók szavaznak. Így nem biztos, hogy a lista előkelő helyére rakott, de amúgy nem szimpi politikus bejut - még akkor sem, ha a párt nagyot nyer.
A helyeket világos szabály és a listák szerint osztják.

chrisred 2017.09.26. 19:44:57

@Ekrü: Az egyéni mandátumok pont arra jók, hogy a pártlistákon felül olyanok kerüljenek be, akiknek a személyét a szavazók kiválasztották, ugyanakkor ne csak azért legyenek képviselők, mert egy népszerű pártban építenek karriert. Az arányosság pont úgy alakul ki, hogy a duplikációkat, vagyis a kétszeres pártszavazást kizárják.

Le Orme 2 2017.09.26. 20:01:41

A túllógó helyek kompenzálása nem szükségszerű, sőt, elég furcsa, igazságtalannak is mondható, mert bünteti az egyéni körzetekben jól szereplő pártokat.
Másrészt a csak egyéni körzetű rendszerekben, pártlisták nélkül ez a kompenzáció fel sem vetődhet.

chrisred 2017.09.26. 20:27:13

@Le Orme 2: Ez a vegyes rendszer lényege, az egyik lapon pártokra, a másikon személyekre lehet szavazni. A magyar egy vegyesnek álcázott rendszer, mert valójában mindkét alkalommal pártra szavaznak. 94-ben, amikor először lett nyilvánvaló a 90-es naivitás után, hogy a szavazók meg sem nézik a neveket a szavazólapon, csak a pártcímert mellette, támadt az ötletem, hogy csak azt az egyéni képviselőre adott szavazatot kellene érvényesnek tekinteni, ami nem a pártlistán leadott szavazattal megegyező párt indulójára adtak. Persze akkoriban a második forduló előtti visszalépések a pártok közti mutyik színterévé tették az egyéni körzeteket.

Le Orme 2 2017.09.26. 21:35:00

@chrisred: "A magyar egy vegyesnek álcázott rendszer, mert valójában mindkét alkalommal pártra szavaznak."
Ugyan. Az egyéni körzetek jelöltjeinek elsöprő többsége mindenhol pártot képvisel.
A német rendszer pedig az egyéniben túl jól szereplő pártokat bünteti, egyéni szavazatok nélkül juttat a rosszabbaknak plusz mandátumokat. Ezt a rendszert előnyben részesíteni indokolatlan amatőrizmus.

chrisred 2017.09.29. 05:45:48

@Le Orme 2: "Az egyéni körzetek jelöltjeinek elsöprő többsége mindenhol pártot képvisel."

Egy igazi demokráciában a választókat képviseli.

Le Orme 2 2017.09.29. 12:04:50

@chrisred: Demagóg duma. A pártlistások is a választóikat is képviselik.
Az meg nem demokrácia kérdése, hogy konkrétan egy ember mit képvisel, mert végső soron saját magát. Demeter Márta akkor is átülhet az LMP frakciójába az MSZP-ből, ha egyéniből vagy listán jutott be, végső soron saját magát képviseli.

chrisred 2017.09.30. 07:44:31

@Le Orme 2: Most már végképpe belezavarodtál: az egyéni jelöltek a pártjukat képviselik, a listásak meg a választóikat? Hogy is van ez?
Amúgy meg de, az igazi demokráciákban nincsenek demetermárták.

2017.10.02. 20:27:42

@chrisred: Egy igazi demokráciában a parlamenti képviselőt nem "kijáróembernek" képzelik.
Merthogy egy igazi demokráciában a politika egy összetett dolog; és az országos politikában ill. a kormányzásban elképesztően kevés dolog van, amiben az én érdekeim alapvetően megegyeznének a 30 km-es szomszédságomban lakó 80 ezer honfitársaméval. Vannak közös érdekeink, de igazából nagyon kevés.
Az igazi demokráciákban a politika: igenis pártpolitika (mégha ennek a kifejezésnek, ebben az országban többszörösen is rossz felhangjai vannak). Merthogy a politika az érdekek összehangolásáról szól; meg a világnézetről. És azok sokkal bonyolultabban rétegzett dolgok, mint ami a lakóhelyből adódna.
Erre lettek kitalálva a pártok. A név is a "rész" szóból ered, mondván a részek képviselete adja ki az egészet.

És egy társadalom meg sokszínű; tele sokféle érdekekkel, világnézetekkel. Illendő tehát ezeket a nézeteket, érdekeket igazságosan képviselni. De mivel abszolút igazság nincs, így megelégedhetünk az arányossággal és/vagy az igazságosságra való törekvéssel.

Ezzel szemben Magyarországon a kormányozhatóságra (mint mindennél előbbrevalóra) való hivatkozással szándékosan torz és elég durván igazságtalan választási rendszerünk van. Igazából az volt a Fideszes módosítás előtt is, de egy kicsivel szolidabban.
A mai választási rendszer célja egyértelműen a Fidesz leválthatatlanságának biztosítása.

2017.10.02. 20:35:48

@chrisred: Az igazi demokráciákban igenis vannak demetermárták. Ugyanis az egyenlő és szabad mandátum elve (ami a Demeter Márta tevékenységét lehetővé teszi) elég alapvető demokratikus jogelv.

De egyébként is, egy kifejezetten racionális alapelv: biztosítja, hogy a képviselőket a pártvezetés ne tudja a lelkiismeretükkel ellenkező dolgok megszavazására kényszeríteni.

chrisred 2017.10.03. 05:39:03

@/ms: Az első felével egyetértek, és nem állítottam soha az ellenkezőjét. Kivéve talán abban a részben, ahol a pártpolitikáról esik szó. Szerintem az igazi demokráciákban a politika: érdekpolitika, a pártoknak csak abban az esetben van helyük, ha valós társadalmi csoportok valódi érdekeit képviselik és próbáljál összehangolni a más érdekcsoportok másféle érdekeivel. Ha egy politikai erő folyamatosan lavírozik és játszadozik ezekkel az érdekekkel, akkor nem a demokratikus rendben meghatározott feladatát látja el. Aki mindenkit képviselni akar, valójában nem képvisel senkit, csak saját magát.

chrisred 2017.10.03. 05:42:53

@/ms: Lehet, hogy elvetettem a sulykot, valóban bárhol és bármikor elképzelhető, hogy egy megválasztott képviselő piaci áruként kezelje a mandátumát, ez valószínűleg a képviseleti demokrácia egyik jellegzetes rendszerhibája. De nálunk 27 éves hagyománya van.

chrisred 2017.10.04. 05:25:37

@/ms: Tehát szerinted a pártok lennének azok a felsőbb hatalom?

chrisred 2017.10.04. 05:28:08

@/ms: "De megfontolandó, hogy ez még, ha így is van, akkor is sokkal jobb, mintha a pártok tekintenének úgy a mandátumaikra, mint jogos tulajdonukra."

Pedig pont erre céloztam, a korábbi választási rendszerben megszokott visszaléptetési mutyi lényegében ezt jelentette. Igaz, nem a mandátumot, hanem csak a jelöltséget tekintették saját tulajdonuknak, de hát jelöltség hiányában mandátum sem lehet.

chrisred 2017.10.05. 05:36:55

@/ms: Visszakanyarodtunk nagyjából ahhoz a verzióhoz, amit az elején állítottam, csak egy kicsit más megfogalmazásban. A képviseleti demokráciában a pártrendszer nem lényeg, hanem egyfajta megoldási módszer, ami vagy működik, vagy nem. Ha nem, akkor jobbat kell keresni. Most visszakérdezhetnék, hogy ki az a felsőbb hatalom, ami eldönti, hogy mikor szükséges a pártokat mint eszközt felhasználni, és mikor nem. Nincs ilyen, még a választói akarat sem, mert az sem mindenható, nem láthat előre jövőbeli eseményeket. Felesleges az eszközök felhasználására vonatkozó dogmákat felállítani, mert lehet, hogy valamikor előnyösebb tovább keresni az elveszett kulcsot, mint kalapáccsal és feszítővassal nekiesni a zárt ajtónak.
süti beállítások módosítása