Az Európai Parlamenti választásokban tarolt a Brexit párt, így a brit kilépés már-már elkerülhetetlennek tűnik. Új cikkünkben a poszt-Brexit Unióban vizsgáljuk az esetleges további kilépéseket, ezek hatását - különösen Magyarországra nézve.
Pár éve a Brexit még rossz viccnek tűnt, ma meg elmondhatjuk, hogy az üzleti szféra már szinte túl is van rajta. Egy korábbi cikkemben rávilágítottam, hogy a britek pont azokkal a nagyhatalmakkal próbáltak egyezségre jutni, akik valójában jól járnak a brit kilépéssel.
Ki jár jól?
A kutatásban az Európai Unió Tanácsának tagjaira számoltuk ki a Shapley-Shubik indexet, majd korrigáltuk az EU költségvetésének várható változásának megfelelően. A Shapley-Shubik index egy ismert , ún. P-hatalmi mérték, mely megmutatja, hogy az egyes tagországok várhatóan hogyan részesülnek egy közös pénzalapból. Módszertanilag nem más, mint a Shapley-érték alkalmazása egy egyszerű (szavazási) játékra. (Ezekben a játékokban az országok földrajzi elhelyezkedése, történelme, politikai irányultságát nem vesszük figyelembe.) Akinek ez a korrigált indexe nő, az várhatóan több eurót kap a költségvetésből.
Felmerül a kérdés, hogy ha a briteket kvázi kitessékelték, akkor most ki következik. Egy-egy ország kilépése most jellemzően fordított hatással jár: a nagy országok rosszul járnának, míg a kicsik jól. Magyarország közepes méretű országként többnyire jól jár, csak a legnagyobb országok kilépése esetén jár rosszul. Persze egy ország tagságát nem Magyarország fogja eldönteni, ezért megvizsgáltuk minden tagállam SS-indexének változását, majd az eredményeket összevetettük a (brit kilépés után megmaradt) EU Tanácsa szavazási szabályaival, feltételezve, hogy egy ország akkor fogadná el/támogatná/kezdeményezné egy ország kilépését, ha ez számára anyagi hasznot hoz. A szavazás akkor eredményes, ha több, mint 15 ország támogatja, valamivel több, mint 280 milliós összlakossággal.
Négy ország, Német-, Francia-, Olasz- és Spanyolország esetében egyik feltétel sem teljesül. 22 ország kilépését támogatná a megfelelő számú ország, de, úgy tűnik, a nagyok nem, hiszen a támogatók összlakossága még a 150 milliót is alig éri el. Egyetlen ország van, aminek a kilépésével 22 ország egyetértene, s mivel ezek összlakossága több, mint 300 millió, ez az elképzelt kilépési szavazás eredményes lenne: Lengyelország...
Irodalom
Kóczy L. Á. (2011): Lisszaboni kilátások, Közgazdasági Szemle 58, 1045-1058.
Kóczy L. Á. (2012): Beyond Lisbon: Demographic trends and voting power in the European Union Council of Ministers, Mathematical Social Sciences 63, 152-158.
Petróczy D. G., Rogers M. F., Kóczy L. Á. (2019): Tagkilépések és a magyar befolyás változása az Európai Unió Tanácsában, Alkalmazott Matematikai Lapok 36, 65-81.
