A félév-végi/karácsony előtti hajrában egy lélegzetvételnyi időm sincs blogot írni, de talán másnak sem olvasni. Aranyvasárnap pedig aztán végképp senki nem a netet bújja - ha már a gép előtt ül, akkor is kötelességének érzi valamelyik webshop virtuális polcait böngészni. Mert ugye az Aranyvasárnap manapság elsősorban a kereskedőknek arany, de miért is alakul ki egy ilyen pénzünnep?

Úgy érzem évről-évre egyre korábban öltözik karácsonyi díszbe a város. Nem kis megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy Lisszabont már november elején elárasztják karácsonyfák - nem is tudom ki fognak-e tartani az ottani enyhe klímában karácsonyig. Ha a szomszéd üzlet hétfőn kezdi a karácsonyi hajrát, akkor nekem már szombaton érdemes becsalogatnom a vevőket, mert ha akkor nálam hagyják pénzük egy részét, akkor kevesebb a karácsonyi költségvetésnek az a maradéka, amin már osztozom a többi üzlettel.

Ha ez nekem eszembe jut, akkor Amerikában - ahol az üzleti gondolkodás azért általában vagy 30 évvel előbbre jár - nyilván másoknak is, mégsem látunk olyan üzleteket, amik mondjuk egész évben karácsonyi vásárt tartanak. Ennek egyik oka persze az, hogy egy leárazás akkor leárazás, ha van rendes ár - ez a referencia-alapú preferenciák alapvetése (l. pl. Kőszegi Botond előadását a Fikusz konferencián), de talán ennél is fontosabb, hogy Amerikában ott van a Hálaadás és mégiscsak szentségtörés lenne már a Hálaadás előtt kezdeni a karácsonyi vásárt.

Magyarországon az üzleti, vagy ha úgy tetszik: stratégiai gondolkodás pár évtizeddel hátrébb jár, mint nyugaton, így szerintem a legtöbb üzlet nem annyira üzleti, mint személyes alapon hozza meg az ilyen típusú döntéseket. Lisszabon ebből a szempontból jó példa, hiszen jól láthatjuk, hogy a készülődés már akkor elkezdődik, amikor még nem is lapoztunk az ünnephez a naptárban. Hogy ez ne fajuljon tovább, -legjobb tudomásom szerint- szabályozzák, hogy mikor kezdődhet a vásár. Így nincs a bevezetésben emlegetett előzgetés, különbség csak abban lehet, hogy ki mekkora kedvezménnyel indít és mint a mellékelt példa mutatja a kezdés elég határozott. (Hogy jó-e egy ilyen kéthónapos kampány, az más kérdés.) A megoldás nem egyedi; Hollandiában szigorúan szabályozzák, hogy mikor lehet kiárusítást tartani, de egy holland barátom Belgiumban is pontosan tudta a kiárusítások kezdő időpontjait - ez egész egyszerűen egy velük született adottság.

Aranyvasárnap az üzletek nyitva vannak, nyitva lehetnek, talán ez az öszes szabályozás Magyarországon, bár ennek ellenére sem látni augusztusban karácsonyi kirakatokat (legfeljebb, ha tavalyról úgy maradt). Nekem tulajdonképpen mindegy is lenne, hiszen egy hosszú és alapos tervezés után rendszerint fejetlen kapkodás megy az utolsó napokban. Szabályozás legfeljebb ott kelle, hogy döntsük már el, hogy mit és hogyan is ünneplünk karácsonykor! Félretéve az ünnep eredeti, vallásos jelentését - tulajdonképpeni lényegét, - jó lenne tisztázni a karácsonyhoz kapcsolódó hagyományos forgatókönyvet. Konkrétan: mit keres itt a Mikulás karácsonykor? 

A Mikulás, eredetileg Szent Miklós ünnepe és az ehhez kapcsolódó adományozás Miklós naphoz kötődik. Némi torzulással Amerikában Santa Claus lett, amit érdekes módon a hollandok most párhuzamosan használnak a "Szenttel" - Mikuláskor a püspök jön, karácsonykor pedig a ho-ho-ho Santa Claus. Én elhiszem, hogy minden csodálatos, ami Amerikából jön, de a Mikulást ne fárasszuk még egyszer. A magam részéről nem is szívesen vásárolok olyan helyről, ahol egyszerűen lusták a külföldi reklámanyagokat a hazai hagyományokhoz igazítani, s már több ilyen hírlevélről is leiratkoztam.

A csúcsok csúcsa mégis a BKV, ami a mellékelt figurával hívja fel a figyelmet a karácsonyi menetrend-változásokra. A kép alapján csak egy kérdés fogalmazódik meg bennem: Ön szeretné, ha karácsonykor Bokros Lajos hozna csomagot?

Én mindenesetre a fenti képpel kívánok Boldog Ünnepeket!