Miért fizetünk ennyi adót?
2011. augusztus 16. írta: Kóczy László

Miért fizetünk ennyi adót?

Új rendőrautókJakab Andor megírta, hogy tőle miért nem kapunk munkát. Például azért, mert Magyarországon olyan magas a központi elvonás, mint sehol másutt Európában. Van erre egyáltalán ésszerű magyarázat?

Nehéz megmondani, hogy miért pont ennyi, viszont az nem meglepő, hogy magas. Ennek négy fő okát látom.

1. Ha elvárjuk, hogy nyugati országban éljünk, ez sok pénzbe kerül. Egy rendőrautó, vagy egy injekciós tű itthon is annyiba kerül, mint nyugaton. Ha azt szeretnénk, hogy itthon is legyenek autópályák, megbízható orvosi ellátás, vagy éppen korszerű oktatás, viszont kevesebb a pénzünk legfeljebb a béreken spórolhatunk. A béreknek viszont nagy része a különféle adók révén rövid úton visszakerül az államkasszába, szóval ezen nem sokat tudunk. Így viszont nagyjából annyi adóforintra lesz szükségünk, mint mondjuk Belgiumnak. Hol ezzel a gond?

2. Belgiumban mindenki dolgozik és aki dolgozik ott adót is fizet. Közalkalmazottként könnyen beszélek, hiszen nincs mozgásterem. Fizetek adót, bár nyilván nem többet, mint kéne. Magyarországon aki megteheti, adót kerül, sőt csal, hiszen a társadalom ezt megtűri. Még örül is a vevő, ha nincs számla, hiszen ekkor a fizetendő összeg is alacsonyabb. Igaz, ekkor nem csak az áfa, de az szja, stb stb sem kerül befizetésre. Amit végső soron másnak kell befizetnie.

Lázár János Audijával3. Korrupció, elfolyó pénzek, szerénytelen állam. Létezik nyugaton is, lehet, hogy több, szerintem kevesebb. "Érdekes" olvasni, hogy most tizedáron akarják rendberakni az ex-Moszkva teret. Vagy: miközben egy parlamenti képviselő bemondásra költheti a közös pénzünket én most éppen azon reszketek, hogy az LGS7 szervezői ugyan küldjék már el a részvételi díj számláját, ugyanis ennek hiányában - dacára a kártyás fizetésnek és a jól dokumentált részvételnek - zsebből kell kifizetnem. (Remélem ez majd megoldódik, de előfordult már, hogy egy Amazonon vett könyvet a végén én fizettem, mert nem volt rajta a számlán az eladó EU-s adószáma!)

4. Végül vegyük a következő matekpéldát: Ha a jóléti állam egy adózóra jutó költsége egy átlag belga 1500 eurós fizetésének 45%-a, akkor egy átlag magyar 600 eurós (és akkor még sokat mondtam) bérének hány százaléka?

A megoldás a kompromisszum: az állam nem viszi el az összes pénzünk, viszont nem is ad cserébe jóléti államot. Míg a MÁV egy óriási adósság és elmaradt-beruházás-galacsint görget maga előtt, a belga MÁV újjáépítette az összes főbb pályaudvarát, hogy a megnyíló piacokon a szolgáltatásaiból éljen meg. A Lendület programnak hála, igazából nincs okom panaszra, de a kutatás-fejlesztés támogatása mást jelent az Egyesült Királyságban és mást nálunk, holott mindkét országban tudás alapú társadalmat építünk. Végül pedig - persze ez már luxus - Hollandiának még harmadik világbeli országok segélyezésére is van pénze. A 38%-ból.

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr433137667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TheElf · https://www.kalandmester.com/ 2011.08.18. 11:26:30

Érzésem szerint bár az elfolyó pénzbe sok dolog belefér, pár kisebb-nagyobb kérdést nem említesz. Például a volumenhatékonyság egy érdekes kérdés.

Azzal, hogy kevesen költözünk egy jó munkahely közelébe, nehezebb egy helyen elegendő szakképzett munkaerőt találni ahhoz, hogy egy cég "nagyüzemi módszerekkel", hatékonyan és versenyképesen termeljen. Pocsék a versenyképesség.

Ha nem is beszélek magyar munkamorálról (ennyiért nem erőltetem meg magam... Lehet a cég költségére telefonálgatni, facebookozni munka helyett), akkor is oda jutunk, hogy a magyar ember itthon elvégzett munkája egyszerűen kevesebbet ér, mint a Németországban, stb. végzett munka.

Igen: Azért, mert a munkaerő mobilitása nem megfelelő. A munkaerő mobilitása a gond. Az, hogy a magyar munkavállaló egy hitellel terhelt, eladhatatlan lakásban ül, röghöz kötött.

Akadt egy időszak a történelmünkben, amikor cél volt az, hogy a képzetlen munkaerő egy részét felszívja az építőipar... Ehhez mesterségesen, támogatott hitellel teremtettük meg a keresletet.

A hangzatos politikai érvekkel és az emberi természettel (irigység) könnyű volt elérni, hogy mindenki csak egy kicsit nagyobb lakást akarjon mint amekkorát megengedhet magának. A hitelek drágultak.

Egy idő után a támogatott hitel drágább lett mint a devizahitel, így az emberek inkább azt vettek fel. Ebben a helyzetben bérlakásra gondolni már irracionális volt (annak adóterhei, stb. kapcsán) így a hitelfelvételi kedve állami támogatás nélkül is magas volt, ezen a támogatás megszüntetése sem tudott érdemben változtatni.

Persze az olcsó devizahitel kapcsán a viszonylag erős forint nem csak a gazdaság versenyképességét csökkentette, de növelte a devizahitelek árfolyamkockázatát is. Ezzel pedig lehetett számolni.

Ugyanis a devizahitel kapcsán nem csak a hitel biztos, hanem az is, hogy hol adja el (forintért) akkor a frankban eladósodó adós, és hol veszi vásárolja vissza majd.

Bár a frank árfolyam változásait nem lehetett előre jelezni azt hiszem legalább 2 dolgot tudtunk előre:

1. Tartósan nem jó, ha ilyen erős marad a forint, ha a jegybank élén változás áll be, könnyen változhat a helyzet.

2. Bármilyen válság esetén drágul a frank (biztos befektetés, ide menekül a tőke), de a forint jelentős erősödése egy jó darabig nem valószínű (túlértékelt volt akkor a forint)

Az eredmény ismerjük. 2007ig ugye változatlan a jegybank politikája.

Átlagosnál magasabb hitelek, kamatterhek, stb. fékezték a fogyasztást, a belső fogyasztás visszaesése bizony tovább rontotta a hazai gazdaság helyzetét. A növekedés lehetőségét, a fogyasztás élénkítve hitelből próbáltuk finanszírozni.

A kiadáscsökkentő intézkedések elbuktak egy népszavazáson. Azóta is úgy gondoljuk, a közösből fizetjük azt, ha valaki 10 vény-ért 10 alkalommal megy orvoshoz, 10*es költséggel terhelve a TB kasszát.

Akadnak elvárások nélküli államilag támogatott "büfészakok", a diáknak nem befektetés, hanem bulizási lehetőség sok esetben az államilag támogatott egyetem. Aki piacképes végzettséget szerez az javarészt menekül az országból, nem térül meg ez sem.

Viszont kiderült, a bizalomvesztés, a népszavazás okán kormányozhatatlan az ország egy komoly válság (ez is külföldről jött) idején. A hitelből való növekedés, költekezés finanszírozhatatlan lett...

Innen pedig a jegybank nem is akarta, és nem is tudta túlzottan erősen tartani a forintot. A frank erősödése lejjebb szorította a hazai fogyasztást, amit immár hitelből, államadósságot növelve sem lehetett volna fenntartani. Recesszió.

A röghözkötés támogatása, az erős forintért kardoskodó jegybankelnök kinevezése, a megszorítások népszavazással való megtorpedózása... A büfészakos, bulizós ingyenes (befektetést véletlenül sem jelentő) tömegképzés jellegű felsőoktatás vívmányként emlegetése (tandíjmentesség), stb. ugyanahhoz a politikai csoportosuláshoz kötődik.

A munkaerő pocsék mobilitása, a strukturális munkanélküliség, a pocsék volumenhatékonyság, és az ennek érdekében vállalt költségek meghatározzák, hogy milyen az ország helyzete.

Jelenleg ugyanez a politikai oldal élvezi a többség támogatását. Egy demokráciában úgy a helyes, ha ilyenkor ők kormányoznak.

Azért ilyen az ország, mert az adott politikai oldalt ismerő választók erre a politikára szavaztak. Minden tőlük telhetőt megtettek, hogy ilyen vagy még ilyenebb legyen az ország. És ha már elérték, hogy ilyen legyen, akkor ugye jön a magyar munkamorál... ennyiért ugye a magyartól senki sem várhat sok / jó munkát.

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2011.08.18. 11:41:07

@TheElf: Szerintem a koncentráció nem is lehetne nagyobb, ekkora fővárosa kevés országnak van. Az viszont tény, hogy nincs pl jellegzetesen magyar termék (l. svájci óra, vagy bank, német kocsi, francia divat), nincs, nincs semmi, amit mi tudunk a legjobban. Ehhez nincs meg a kritikus tömeg.

Én a röghözkötést munkahely szintjén látom inkább: a tudományos világban a legtöbb oktató/kutató onnan megy nyugdíjba, ahova 18 évesen beiratkozott.

Az egészségügy, oktatás visszásságai pontosan azok, amik nyugaton beleférnek/beleférhetnek - mi meg ezért fizetünk ennyi adót.

A termelékenység pedig megér egy külön posztot - már készül is.

TheElf · https://www.kalandmester.com/ 2011.08.18. 13:00:01

@Kóczy László: A koncentráció nem jelent mobilitást. Az ország számos régiójára jellemző: Ha nyílik egy új húsfeldolgozó üzem, hamar be is zár, mert nincs munkaerő...

Valamivel távolabb meg van munkanélküli, aki se költözni nem tud, se ingázni (ez utóbbi nem gazdaságot).

Ráadásul a hiába nagy a főváros, ha ezen belül sem jellemző, hogy a munkavállalók vállalnának egy másfél órás ingázást, stb.

bogancs · http://nivo.blog.hu 2011.09.05. 23:29:34

És mi a helyzet a csehekkel? Ők a grafikonon jóval lejjebb szerepelnek, és nem hiszem, hogy kevésbé nyugati az államuk, mint a miénk.

Kóczy László · http://koczy.blog.hu 2011.09.05. 23:36:36

Most nem, de évekig az volt. Ugyanis ezen a grafikonon is sokkal lejjebb szerepelnek: www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2186rank.html [államadósság/GDP]. Ha jól tudom az szja lényegében adósságtörlesztésre megy el.
süti beállítások módosítása