Fehérje játékok - Csermely Péter előadása @ SING8
2012. augusztus 16. írta: Kóczy László

Fehérje játékok - Csermely Péter előadása @ SING8

Csermely Péter előadása a SING8 konferencián

protein.jpgA SING8 konferencia első meghívott előadójaként Csermely Péter beszélt nemzetközi hírű kutatócsoportja, a LINK csoport hálózati kutatási eredményeiről. 

A LINK csoport elsősorban orvosi, biológiai alkalmazásokban vizsgál hálózatokat, azonban a hálózatok tulajdonságai univerzálisak. Csermely szerint struktúrájában, tulajdonságaiban sok hasonlóság fedezhető fel a fehérjék, a közösségi, vagy éppen a gazdasági hálózatok között. 

Egy hálózat lényege tulajdonképpen egy gráf, ami csúcsokból és élekből áll. A csúcsok a játék szereplői, az élek pedig a kommunikációs lehetőségeket mutatják meg. A szereplők jellemzően háromféle szerepet tölthetnek be:

1. Léteznek specialisták, akik csak bizonyos feladatok ellátására alkalmasak.
2. Vannak csomópontok, akik talán semmihez nem értenek, viszont kapcsolatban állnak sok specialistával, akiknek tovább tudják küldeni a feladatokat.
3. Végül vannak a kreatívok. A kreatív csúcsok meghatározóak a hálózat szempontjából. Szükség szerint alkalmazkodnak, képesek bizonyos fokú specializációra, de ugyanakkor többekkel is tartják a kapcsolatot. 

strike-network.jpgA kreatívok szerepét kitűnően illusztrálja Michael (1997) sztrájk példája. Egy faipari gyár dolgozói sztrájkolni kezdtek, s a vezetőség hosszú tárgyalások után sem tudott megegyezni a szakszervezeti vezetőkkel. A gyáron belüli társasági kapcsolatokat feltárva jól látszik, hogy a két szakszervezeti meglehetősen marginális helyet foglalt el a dolgozók között. Ezzel szemben sikerült két olyan dolgozót azonosítani (az ábrán őket BC jelöli), akik sokkal központibb helyet foglaltak el és amikor a vezetőség velük ült le tárgyalni, hamar meg is egyeztek. 

A hálózatot elnézve jól látható, hogy egyikük amellett, hogy sok fiatal barátja volt, kapcsolatot jelentett a spanyol ajkú és az idős dolgozókhoz is. A másik pedig amellett, hogy sok idős barátja volt, kapcsolatban állt az egyik fiatallal is. 

Nagyon érdekes megvizsgálni, hogy egy hálózat hogyan reagál a stresszre - folytatta Csermely. Általában megfigyelhető, hogy a stressz hatására megerősödnek a lokális kapcsolatok, gyengül a globális együttműködés. 

Példaként egy terrorista támadás után megfigyelt telefonálási szokásokat említette. A robbantás után jelentősen megnövekedett a telefonhívások száma, azonban természetesen szó sincs arról, hogy egyszerűen többet telefonáltak volna az emberek. A hívások döntő része a közvetlen hozzátartozók, barátok irányába történt, tehát a lokális kapcsolatok megerősödtek, miközben senkinek eszébe nem jutott egy elfeledett barát feltárcsázása.

 524485_4347658728368_1528405972_n.jpg

Az élővilágban, például egy élesztő sejtje számára az egész élet tiszta stressz. Ha túl meleg van, stresszel. Ha túl hideg van, stresszel. Ha túl sok a táplálék, stresszel. Ha kevés a táplálék, stresszel. A stressz hatására a benne működő fehérjehálózat is megváltozik. Azáltal, hogy az egyes fehérjeközösségek közötti kommunikáció csökken, több fontos hatás is jelentkezik:

1. A sejt az alapvető életfunkciókra koncentrál
2. Az esetleges sérülést izolálja a sejt többi részétől, helyi sérülés marad
3. Akadályozza az esetleges zaj terjedését
4. Nagyobb szabadságot ad a helyi közösségeknek a jobb túlélési stratégiák feltárásában
5. Lehetőséget ad a közösségek közti konfliktusok rendezésére

A hálózat, ezen belül a kreatív csúcsok szerepe kritikus a változás szempontjából. Egy rugalmas hálózat előnye, hogy könnyen változik, viszont a rugalmasságából adódóan nem emlékszik korábbi állapotára, nehezen változik vissza, széteshet, míg egy túlságosan merev hálózat mindig emlékszik viszont képtelen változni. A biológiai rendszerekben megfigyelhető, hogy a táplálékbőség idején rugalmasabb, szűkös időben merevebb hálózatok alakulnak ki. Kornait idézi Csermely, aki a a kapitalizmust bőségi-, a szocializmust hiánytársadalomként írja le. A  rendszerváltás tulajdonképpen felfogható egy merev hálózat rugalmas hálózattá alakulásának. Az ilyen változások jobb megértése kulcsfontosságú a hálózatok adaptációs és tanulási képességének megértésében. 

Bár konkrétan a játék szó nem hangzik el sokszor az előadásban - Csermelyék a hálózati kommunikációt rendszerint egyszerű játékokkal, pl fogolydilemma modellezik - zárásként Csermely arról győzködi a hallgatóságot, hogy fogadjuk el, hogy a fehérjék is játszanak játékokat. A fehérjék rengeteget kommunikálnak: két fehérje reakciója komoly előkészületet igényel, költséges átalakulást, stb, s ezekre csak megfelelő "egyeztetés" után hajlandók. 

Úgy vélem a biológiai párhuzamok nagyon izgalmasak lehetnek a gazdasági, társadalmi alkalmazásokkal foglalkozó kutatók számára: a biológiai rendszerek évmilliárdos tesztelésen estek át. Ha vannak is más, esetleg jobb stressz-álló hálózatok, ez egy újabb alkalom, ahol tanulhatunk valamit a természettől. 

Csermely a kitűnő előadás végén kivetíti a kutatócsoport hálózati felépítését, explicite jelezve, hogy van még hely olyan kreatív csúcspont számára, aki a hálózatkutatás eredményeit összekapcsolja a játékelmélettel, közgazdaság-tudománnyal...

Ez az írás nem saját eredményeimet mutatja be, beszámoló, riport. Hibák előfordulhatnak - ezekért felelősséget nem vállalok, viszont örömmel veszem a javító észrevételeket. 

Hivatkozások

Michael, J. H.  (1997) Labor dispute reconciliation in a forest products manufacturing facility. Forest Products
J. 47, 41–45.

A bejegyzés trackback címe:

https://koczy.blog.hu/api/trackback/id/tr84712732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása