Jóllehet a pápaválasztás izgalmai véget értek és mindenki már Ferenc pápa különös személyiségének az Egyházra való hatásával foglalkozik, mostanra értek be a kutatásaink, mostanra született meg az eredmény.
Mielőtt az eredményekre rátérnék, szeretném hangsúlyozni, hogy módszerünk tudományos és megismételhető. Ha valaki a leírt lépéseket végigjárja, akkor hasonló eredményt kap. Elnézést kérek a módszertan rövid ismétléséért.
Módszertan. Egyszerű modellünkben feltételeztük, hogy egy bíboros egyházon belüli pozícióját konzervatívizmusa és Rómától való távolsága határozza meg. Az adatok segítségével a bíborosok elhelyezhetők egy 2 dimenziós koordináta rendszerben. Ezek után konvex koalíciókat keresünk: A konvexitás általános iskolában azt jelenti, hogy ha egy síkidom két pontját összekötjük, akkor az egyenes köztes pontjai is a síkidomra esnek. Itt is valami hasonlóról van szó: az (x,y) koordinátákkal rendelkező bíboros bele fog tartozni az S (kétharmados) többségi koalícióba, ha létezik olyan (nem feltétlenül mind különböző) (x1,y1), (x2,y2), (x3,y3), (x4,y4) bíboros az S-ben, hogy x1=<x<=x3, y2=<y=<y4. Olyan "téglalapokat" kerestünk, melyekbe pontosan 77 (a 115 kétharmada) bíboros került, azaz amely koalíciók már akár egy bíboros kiválása esetén is elveszítik a minősített többségüket. Ennek köszönhetően a téglalap kerületén elhelyezkedő bíborosok kulcspozícióban vannak, hiszen támogatásukért cserébe elvárhatják,hogy a koalíció egy általuk meghatározott jelöltet támogasson. Mivel egy adott koalícióban is több ilyen "kerületi", ún. kritikus bíboros van, természetesen csak valószínűségekről beszélhetünk. Ugyanakkor kimondhatjuk, hogy aki a legtöbbször kerül ilyen helyzetbe, annak a legnagyobb az esélye a pápaságra, vagy legalábbis, hogy az ő jelöltje lesz a pápa.
Adatok. Kétféle adatra van szükségünk minden bíboroshoz: a konzervativizmusukra és a Rómától való távolságukra. Előbbit a Google segítségével "mértük": rákerestünk két kérdésre: "Is X conservative?" és "Is X liberal?" (X konzervatív? X liberális?) és a kapott C és L találat számából kiszámoltuk a C/(C+L) arányt. Pl a 75% azt jelenti, hogy az ilyen kérdésekre az esetek háromnegyedében konzervatív jelző közelében szerepel az X bíboros neve. Ez persze nem egy rettenetesen tudományos módszer, de a nagyon sok pontatlan találatból azért rendszerint világos kép rajzolódik ki. Rómától való távolságként a bíboros szülőhelyének légvonalban vett távolságát vettük a DistanceFromTo oldal segítségével. Felmerült az is, hogy a "munkahely" távolságát vegyük: ez különbséget a Vatikánban dolgozó kb 40 bíboros esetében jelentett, akik ebben a formában meg is vétózhatták volna az eredményt,. Mivel nem vétóztak, úgy tűnik a születési hely meghatározóbb. Ez annál is nyilvánvalóbb, hiszen Peter Turkson ghánai születésű, de a Vatikánban aktív bíborost mint "afrikai" papabilit emlegették.
Szoftver. A programot Sziklai Balázs készítette el C++-ban, majd alapos tesztelésnek vetettük alá. Sajnos sokáig nem tudtuk egymás eredményeit reprodukálni, mire kiderült, hogy tizedesvessző/tizedespont problémáról van szó. Ennek kiküszöbölése után megszülettek az eredmények.
Eredmények. Az ismert papabilik közül az olaszok reménye, Scola a 80., a kanadai Ouellet 91., Turkson holtversenyben utolsó 0 befolyással (107-115.). A sokak által esélyesnek tartott Erdő Péter éppen nem nullajátékos és ezzel 104-105. Nézzük akkor a topot:
- George Pell
- Francisco Javier Errázuriz Ossa
- Jorge Bergoglio
- Leonardo Sandri
- Juan Luis Cipriani Thorne
- Telesphore Placidus Toppo
- Jean-Pierre Ricard
- Théodore-Adrien Sarr
- Dominik Duka
- Francisco Robles Ortega
- Baselios Cleemis
- Odilo Scherer
- Agostino Vallini
- James Michael Harvey
- Norberto Rivera Carrera
- Luis Antonio Tagle
- Antonio María Rouco Varela
- John Tong Hon
- Antonio Maria Vegliò
- Béchara Boutros Raï
Szerényen szeretném felhívni a figyelmet a lista 3. sorára...
Elemzés. Ha esetleg valaki a többi nevet is ismeri valamennyire, vagy legalábbis feltűnt neki, hogy nem a várt olasz, hanem inkább spanyolos és még egzotikusabb nevek láthatók, nem téved. Íme a lista a születési ország feltüntetésével:
- George Pell (Ausztrália)
- Francisco Javier Errázuriz Ossa (Chile)
- Jorge Bergoglio (Argentína)
- Leonardo Sandri (Argentína)
- Juan Luis Cipriani Thorne (Peru)
- Telesphore Placidus Toppo (India)
- Jean-Pierre Ricard (Franciaország)
- Théodore-Adrien Sarr (Szenegál)
- Dominik Duka (Csehország)
- Francisco Robles Ortega (Mexikó)
- Baselios Cleemis (India)
- Odilo Scherer (Brazília)
- Agostino Vallini (Olaszország)
- James Michael Harvey (Egyesült Államok)
- Norberto Rivera Carrera (Mexikó)
- Luis Antonio Tagle (Fülöp szk.)
- Antonio María Rouco Varela (Spanyolország)
- John Tong Hon (Kína)
- Antonio Maria Vegliò (Olaszország)
- Béchara Boutros Raï (Libanon)
Az első reakció az lehet (nekünk az volt), hogy ajajj, valamit rosszul számol a program, hiszen egész egyszerűen a legmesszebbi országokból válogatja a jelölteket. Jobban belegondolva (1) ez nem teljesen véletlen (2) ennek nem kellene pont így lennie (3) Ferenc pápa első megszólalásában is megemlítette, hogy milyen messzire kellett pápáért mennie a konklávénak.
Mi ennek az oka?
A többségi szavazás tulajdonságainak egyik sarokköve a medián szavazó tulajdonság, azaz, hogy minden kérdésben a medián szavazó dönt. Miért? Mert, ha nem kapja meg, amit kér, akkor pártot vált és a másik oldal kerül hatalomra. Ha a döntéshez szükséges többséget megemeljük, akkor a medián szavazó véleményére senki nem kíváncsi, minél nagyobb a szükséges többség, annál szélsőségesebb szavazók kerülnek döntéshelyzetbe.
2 dimenzióban a probléma kicsit bonyolultabb, de könnyű belátni, hogy ha nagy téglalapokat kell rajzolni, akkor a középen ülők ritkán kerülnek a határvonalra, ritkán lesznek kritikusok. Ezzel szemben kulcsszerep juthat azoknak a bíborosoknak, akik az egyik tulajdonság szerint átlagos, míg a másik szerint szélsőséges értékkel rendelkeznek. A neveken végignézve a nagyon távoli bíboros mellett vannak nagyon közeliek is (Vallini Rómától 34 km-re született), illetve a közepes távolságra levő bíborosok szélsőségesen liberális, vagy konzervatív nézeteik miatt kerültek ennyire előre. Ez általánosan is érvényes, azaz a következő konklávén is valamilyen szempontból szélsőséges kardinálist jósolnék befutónak, azaz a konklávé mindig markáns döntést hoz valamilyen tulajdonság szerint. Sejtésem az, ugyanakkor, hogy több dimenzió esetén ez a hatás csökken.
A pápaválasztást Sziklai Balázzsal közösen vizsgáljuk.
