Egy kedves kollégám keresett meg a következő kérdéssel. Tegyük fel, hogy a Fidesz, a közvélemény-kutatók előrejelzései szerint 50% körüli eredményt produkál. Zavarna-e, ha ezzel a parlamenti helyek 80%-át szerezné meg. Kérdése természetesen arra vonatkozott, hogy a választási rendszer apró változásai és esetleg a választási körzetek tendenciózus kialakítása segítheti a kormányzó pártokat.

Az, hogy a leadott szavazatokból milyen mandátumkiosztás következik, nem a játékelmélet hatásköre és a kérdésre különböző, jól működőnek mondott demokráciákban is különböző válaszokat adtak. Úgy gondolom, hogy egy olyan országban, ahol sok (kis) párt van (pl. Hollandia), a kormányozhatóság érdekében nyerteseket jutalmazni kellene, azaz a legtöbb szavazatot elért pártok kapjanak az arányosnál nagyobb részesedést a mandátumokból. Ezzel szemben egy olyan környezetben, ahol kevés párt van (pl Egyesült Királyság) erre aligha van szükség. Ennek ellenére Hollandiában listás a szavazás, ahol (lényegében) arányos a pártok eredménye, az Egyesült Királyságban pedig kizárólag körzetek vannak - nyilván a kialakult pártstruktúrára visszahat a választási rendszer. Léteznek öszvér megoldások is, pl Szingapúrban többszemélyes körzetek vannak, ahol - a jelöltek nemzetiségét is figyelembe véve - egy körzetben több jelöltet is megválasztanak (pl. 5 képviselő, de közülük legalább 2 maláj). A magyar rendszer hagyományosan kompromisszumos (körzetes és listás), ennek megfelelően egy kicsit segíti a nyertest. Változás annyi történt, hogy arányaiban kevesebb a listás mandátum, illetve ezentúl nem csak a nyeretlen egyéni körzetes szavazatok, hanem a nyertes felesleges szavazatai is töredékszavazatnak minősülnek.

Ez a minden egyes választásnál felmerülő tömeges átjelentkezés kockázatát nem csökkenti jelentősen, továbbra is megéri körzetet nyerni (különösen, hogy a listás mandátumok aránya csökkent), s bár egy Kormányváltás-Jobbik együttműködés és az ezzel járó átjelentkezés látványosan lecsökkenthetné a Fidesz töredékszavazatainak számát (kb 10-12 mandátum érintett), ez aligha valószínű. 

A változás fő hatása, hogy szavazni érdemes, hiszen ezentúl minden szavazat számít és értékes:

• Ha a jelöltünk biztosan nyer, akkor is érdemes szavazni, hiszen a plusz szavazat töredékszavazatként születik újjá
• Ha jelöltünk biztosan veszít, akkor is érdemes szavazni, hiszen a szavazatból töredékszavazat lesz.
• Ha jelöltünk biztosan második lesz, akkor DUPLÁN érdemes szavazni, hiszen szavazatunk töredékszavazat lesz ÉS csökkenti a nyertes töredékszavazatainak számát.

Visszatérve az eredeti kérdésre.

Elérhet-e 80%-ot a Fidesz?

Induljunk ki az egyik legfrissebb, a Századvég által kiadott, márciusi közvélemény-kutatási eredményből. Eszerint a Fidesz országosan 51% körüli eredményt ér el, a Kormányváltás és a Jobbik 27, ill. 16%-ot hoznak, az LMP pedig 5-öt, méghozzá az előrejelzéseknek megfelelően a számok viszonylag egyenletesek lesznek országszerte, akkor a Fidesz várhatóan az összes (106) körzetet megnyeri, ráadásul a szavazatoknak kb 24%-ára nem is volt ehhez szüksége, ezek töredékszavazatként az országos listához csapódnak. A többiek csak töredékszavazatokat kapnak 27-16-5% arányban. A nemzetiségeket az egyszerűség kedvéért kihagyom a számolásból, legutóbb épp a németek panaszkodtak, hogy még ők sem fognak bejutni a parlamentbe. Ha feltesszük, hogy a szavazók listán is ezekre a pártokra szavaznak, akkor a listás és töredékszavazatok megoszlása 75, 54, 32, 10. A mandátumok kiosztása nem teljesen arányos, a d'Hondt módszert követi, de ennek jelentősége inkább a kerekítéseknél van, a pártok 41, 30, 17, illetve 5 listás mandátumot kapnak, amivel a Fidesz kb 74%-os eredményt érne el. Az említett 80%-hoz az összes egyéni körzet megnyerésén túl 54 listás mandátumra is szüksége lenne. Ha az ellenzéki pártok egyéni jelöltjeit támogató szavazók 25%-a listán is ezekre a pártokra szavaz, akkor már csak 52 mandátumot kap, tehát nem lesz 80%-a.