A magyar kutatók számára a legfőbb pályázati forrást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal alapkutatási pályázatai (leánykori nevén: OTKA kutatási pályázatok) jelentik. Bár a keret nem túl nagy, a kb 20%-os eséllyel elnyerhető kis- és közepes méretű (3-50 milliós) pályázatok a kutatók fő kutatási forrását jelentik. Nem árt tehát, ha értjük, hogyan és minek alapján születnek a döntések. Itt az első kérdésről lesz szó.

Beadás, besorolás

A pályázat NKFIH-s élete a beadással kezdődik. Már a pályázat írása során kap egy számot, majd bekerül a rendszerbe. Valamiféle előszűrésen esik át, hogy formailag megfelel-e a feltételeknek, követelményeknek. Előfordulhat némi birkózás az interdiszciplináris pályázatok kapcsán: melyik terület az elsődleges, egyáltalán kell-e az interdiszciplináris elbírálás, stb. stb. 

Összeférhetetlenségek megállapítása

A pályázatokat szakterületenként külön zsűri bírálja, a közgáz pályázatok a KJS=Közgazdaságtan, Jövőkutatás és Statisztika zsűrihez kerülnek. A zsűri tagjai átnézik a pályázókat és megjelölik a velük összefrhetetleneket. Így a velük szerzőtársi, alá-, vagy fölérendelti, illetve közvetlen kollegiális viszonyban levő pályázók anyagának értékelésében nem vehetnek részt. Ez egy időnként meglehetősen körülményes eljárást igényel (a tagok ki-be járnak a bizottsági ülésről), de jól működik. Az összeférhetetlenségeket rögzíti a rendszer.

Referensek kiválasztása

A következő feladat, hogy minden pályázathoz kijelölésre kerül a zsűri két tagja, mint referens. Innentől fogva nekik különös figyelmet kell az általuk referált pályázatokra fordítaniuk, rögtön a következő lépésben. A következő ugyanis a bírálók felkérése.

A bírálatok

A bírálók személyére minden zsűritag javaslatot tehet - a referenseknek ez szinte kötelessége - illetve a pályázó is javaslatait (a kizárásáit kötelezően) figyelembe veszik. Kifejezett cél minden pályázathoz legalább egy külföldi bírálót felkérni. Ma már fizet az NKFIH a (külföldi?) bírálóknak, ennek ellenére a bírálatra való elfogadás aránya alacsony, gyakran 8-10 felkérésre is szükség van ahhoz, hogy a minimálisan szükséges 2, rendszerint legalább 3 bírálat beérkezzen. (Sajnos ez a bírálatra való felkérés elfogadása után sem garantált). Fontos tudni, hogy a javaslatokat látják a (nem összeférhetetlen) zsűritagok, de arra semmilyen ráhatásuk nincs, hogy az NKFIH végül melyik bírálót kéri fel. 

A bírálók több szempont szerint értékelik a pályázatokat. Külön értékelik és pontozzák (0-10 pont) a következőket

• kutatási terv
• a vezető kutató kvalitásai
• a további szenior kutatók kvalitásai
• összbenyomás.

Ezen kívül szövegesen értékelik a költségvetést.

A referátumok

Miután beérkeznek a bírálatok, a referensek feladata, hogy összesítsék/értékeljék a bírálatokat, feloldják az esetleges ellentmondásokat. 

• a bíráló dícséri a pályázatot, majd ad rá 5 pontot (vagy fordítva)
• az egyik bíráló magas, a másik alacsony pontot ad (3 és 9 pont is előfordult)
• a bíráló egyszerűen csak pontoz, de nem indokol
• a bíráló elfogultnak látszik (bármely irányba).

Ennek alapján készítenek egy rövid összegzést és javaslatot tesznek a dolgozat zsűri-pontszámára és támogatandó/lehetséges/nem támogatandó kategóriába sorolják. 

A rangsoroló ülés

A pályázatokat a bírálók által adott átlag(össz)pontszám szerint sorba rendezik és a "harmadolási szabályt" alkalmazzák, ami lényegében azt jelenti, hogy a leggyengébbre értékelt, mindkét referáló szerint "nem támogatandő" dolgozatokat a zsűri nem tárgyalja részletesen, a többit a tetejéről indulva értékel. 

• a referálók előadják a referátumot
• a zsűri ezt megvitatja
• kialakul egy kompromisszumos, a bírálatokon és referátumokon alapuló, de azoktól elvben független pontszám és támogatási javaslat
• a zsűri külön kitér a költségvetésre, s ha ez indokolt, konkrét javaslatot tesz a büdzsé csökkentésére
• esetenként további feltételeket szabhat (pl. a pályázatban ígért publikációk színvonalát illetően) a támogatás odaítéléséhez

A zsűri által adott pontszámok alapján kialakul egy vázlatos sorrend. Fontos megjegyezni, hogy ez a sorrend csak körülbelül tükrözi az egyes zsűritagok saját értékelését. Egy-egy pályázat megvitatására ugyanis 5-10 perc jut, azon nem folyhat parttalan vita, hogy egy pályázat pontszáma 8.2, vagy 8.3, így a "konszenzus" után még előfordulhat, hogy atöbbség máshogy értékeli két pályázat sorrendjét. Ekkor következik a titkos szavazás, amikor a zsűri tagjai tetszés szerint rangsorolják a számukra nem összeférhetetlen pályázatokat. A "végső" sorrend az szavazók által megadott százalékos helyezések átlaga alapján kerül meghatározásra. Az esetleges holtversenyben levő pályázatokról külön szavazás van, amíg az összes holtverseny meg nem szűnik.

A kollégium

A zsűri által meghatározott rangsor továbbkerül a több tudományterületet is felölelő kollégiumhoz, ami a közgazdaságtudomány esetén például a Társadalom és Bölcsészettudományi Kollégium. Itt a lista egy újabb zsűri elé kerül, aminek elvben joga van a sorrend megváltoztatására, de elemondásuk szerint ezzel nem szoktak élni. Szükségesek további formalitások, de ekkor a támogatás kérdése lényegében eldőlt. 

Szerződés

A pályázók értesítést kapnak, ha feltételeket is, azokat először el kell fogadniuk. Némi papírmunka és aztán neki lehet állni a kutatásnak..