A gazdasági fejlettséget, vagy növekedést sokféleképpen próbálták már magyarázni. Tatu Westling a Helsinki Egyetem doktorandusza egy -finoman szólva is- érdekes megközelítést választott. Szerinte ugyanis a növekedés legjobban az átlagos péniszmérettel magyarázható, ez a méret ugyanis a GDP változékonyságának 15%-át megmagyarázza (részletek alább). A szerző is elismeri, hogy a következtetés kicsit merész, de az eredmények fényében "meglepő, hogy a növekedési irodalom eddig nem érintette a férfi nemiszervet."

Westling cikkében az egyes országok GDP-jének színvonala illetve az 1960 és 1985 közötti  növekedés és az országban jellemző átlagos -erektált- péniszméret közötti összefüggést vizsgálta. Az egy főre jutó GDP színvonala és a pm. fordított U alakú összefüggést mutat: az ideális méret kb. 13,5 cm, míg érdekes módon 16 cm felett a GDP szinte "eltűnik." Ugyanakkor a 12 cm alatti átlagos mérettel rendelkező országok általában fejletlenebbek. A pm. statisztikailag szignifikáns 1% mellett. Ugyanezt a változót az 1960 és 1985 közötti gazdasági növekedésre alkalmazva, már 20%-ban magyarázza az országok közötti különbségeket.

Westling ugyanakkor óva int attól, hogy az eredményekből messzemenő következtetéseket vonjunk le, vagy hogy ennek alapján bárki valamiféle népességpolitikát dolgozzon ki. (Milyet is?) Mindenekelőtt nem mutatható ki ok-okozati összefüggés a két változó között. Bizonyos értelemben a cikk jó példa arra, hogy az ökonometria eszköztárát hogyan lehet teljesen különböző dolgok közötti összefüggéseket vizsgálni, sőt: közöttük szignifikáns kapcsolatot kimutatni. Elgondolkodtató azonban, hogy ez a szoros összefüggés valamilyen közös, pl népegészségügyi, vagy genetikai változóra vezethető vissza. Ennek feltárása további munkát igényel.

Mielőtt bárki azt kezdené vizsgálni, hogy ő, vagy környezete mennyiben járul hozzá a magyar jóléthez, csalódással állapítjuk meg, hogy hazánk nem szerepel a vizsgált 76 ország között.