Még pár nappal a választások előtt is folynak a tárgyalások az ellenzéki pártok között, hogy visszalépésekkel, preferált jelöltekkel, átszavazással csökkentsék a Fidesz-KDNP fölényét. A visszalépések komolyan érintik a pártok finanszírozását és már bebizonyosodott, hogy ez nem egy járható út. A B terv szerint minden körzetben meghatározásra kerül a legesélyesebb kormányváltó jelölt és minden a kormányváltásban érdekelt szavazó rá adja voksát. Nem fog működni.
A szavazás a nonkooperatív játékok ékes példája. A szavazók mondanak amit akarnak, majd egymástól és egymás döntésétől függetlenül - "egy időben" - szavaznak. A többségi szavazóknak nem kell sokat taktikázniuk: az új választási törvény szerint a "felesleges" nyertes szavazatok is számítanak, így a biztos befutóra is érdemes szavazni.
Az ellenzéki szavazők helyzete már pikánsabb. Kb felük inkább jobb-, másik felük baloldali. A jelenlegi, B terv szerint lesz olyan körzet, ahol a Jobbikos Gyurcsányra, másutt a balos* Vonára szavaz. Befogott orral, de megteszik, hiszen így tudnak Orbánt buktatni.
Ha sikerül, a játék leginkább egy szarvasvadászat játékra hasonlít: két (vagy több) vadász választhat, hogy szarvast hajtanak, ami nagy zsákmány, de csak összefogással sikerül, vagy nyulat, ami kis zsákmány, de biztos zsákmány, hiszen nem kell hozzá összefogás. A legrosszabb esetben nem hajtják elegen a szarvast, és mind pórul járnak. Ennek a játéknak két Nash-egyensúlya van: mindenki nyúlra megy, vagy mindenki szarvasra. Az ellenzéki szavazók nagyon magas fokú összejátszása esetén nem kizárható az ellenzéki többség, s így a kormányváltás.
\balos jobbikos\ |
jobbik (koop) |
baloldal (önző) |
jobbik (önző) | 2,0 | 2,2 |
baloldal (koop) | 5,5 | 0,2 |
Példa a szarvasvadászatra, mint szavazási játékra: a jobbikos körzetében a balos, a baloldali szavazó körzetében jobbikos a legesélyesebb jelölt. A jobbikos szavazó sorokat, a balos oszlopokat választ, a kifizetések közül az első a jobbikos, a második a balos kifizetése. A számok kitaláltak, de a viszonyok jellemzők: az együttműködés a legjobb, de a játék sokszereplős változatában ez nagyfokú koordinációt igényel.
Az elemzők szerint ennek az esélye kicsi; várhatóan nem lesz meglepetés, a Fidesz kormányon marad, így a játék is másról szól. Az átszavazás a saját jelöltre szavazáshoz képest általában csökkenti a Fidesz és saját párt (listás) szavazatait, miközben növeli valamelyik másik ellenzéki pártét. Nos, nehéz megmondani mi az átváltás a két lehetőség, a saját és a másik ellenzéki mandátum között, de én nem számítok arra, hogy ebben a helyzetben az önzetlen lesz a jellemző viselkedés. Egyes baloldali közéleti személyiségek már nyilatkoztak is, hogy ők semmiképpen nem szavaznak jobbikos jelöltre és bár mások vállalják az "orrbefogást" ez a gondolkodás valószínűleg nem egyedi egyik oldalon sem. Bár a személyes döntés független mások döntésétől, viszonzás hiányában, illetve ahogy lecsökken az egyéni körzet megnyerésének esélye további, eredetileg együttműködő szavazók is dönthetnek az önző szavazás mellett is.
Ez már egy másik játékra emlékeztet. Több országban is végeztek olyan kísérletet (egyszer egy kisebb vacsorán én is kipróbáltam), ahol a játékosok egy ismeretlen játékostársnak küldhettek egy kisebb pénzösszeget, melyet a játékvezető megduplázott. Bár a játékosoknak az lenne az érdeke, hogy minél több pénzt cseréljenek ki, egy adott játékos jobban jár azzal, ha ő inkább nem küld semmit. Valami hasonló várható itt is: a jobbikos/balos kapott szavazat nem büdös, de a saját szavaztot jobb megtartani. Tipikus fogolydilemma, ahol az - egyszeri - játék Nash-egyensúlya az önzés.
\balos jobbikos\ |
jobbik (koop) |
baloldal (önző) |
jobbik (önző) | 6,1 | 2,2 |
baloldal (koop) | 5,5 | 1,6 |
Példa a szavazási játékra: a jobbikos körzetében a balos, a baloldali szavazó körzetében jobbikos a legesélyesebb jelölt. A jobbikos szavazó sorokat, a balos oszlopokat választ, a kifizetések közül az első a jobbikos, a második a balos kifizetése. A számok kitaláltak, de a viszonyok jellemzők: az önző játékos kifizetése magasabb (függetlenül a másik játékos stratégiájától), de az önzés jelentősen csökkenti az összkifizetést.
Ez lesz tehát, mindenki szavaz a saját jelöltjére? Vasárnap kiderül, de a Nash-egyensúlynak . ahogy mondani szokták - nagy a prediktív ereje.
A valóság a kettő között van, de minél nagyobb a fogolydilemma esélye, annál kisebb a hajlam az együttműködésre a szarvasvadászatban.
* Elnézést az egyszerűsítésért, a pártokat külön kezelve ugyanerre az eredményre jutunk.