Talán keveseket érintette, de az érintetteket annál jobban, hogy a Pebble okosóra, Kickstarter-sikertörténet a végéhez ért és a Fitbit nevű versenytárs felvásárolta a céget. Ez önmagában nem lenne hír, viszont egy sima akvizíció helyett szétszedik a vállalatot, a szoftvert, a szoftveres gárdát megtartják, míg maga az óra, a fejlesztés alatt álló termékek, s legfőbbképpen a támogatás és a garancia megy a kukába.

Vasárnap népszavazás és a szokásos igen/nem helyett egyes politikai szereplők a szavazástól távolmaradásra buzdítanak. Úgy mondok véleményt, ha befogom a szám? Nos, úgy tűnik, igen, bizonyos értelemben a kézenfelvő szavazási szabályok furcsák. 

Ehud Kalai Budapesti látogatásához kapcsolódóan 2016 július 20.-án egy kisebb workshop lesz az Intézet szemináriumi termében (1112 Budapest, Budaörsi út 45., VIII. emelet 807.), nevezzük NEXT 2.5-nek. A workshop angol nyelvű, ingyenesen látogatható.

A játékelméleti berkekben igazi nagyágyú látogat Budapestre a jövő héten és tart előadást szerdán 2-kor a KTI Budaörsi út 45 alatti szemináriumi termében.

A magyar kutatók számára a legfőbb pályázati forrást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal alapkutatási pályázatai (leánykori nevén: OTKA kutatási pályázatok) jelentik. Bár a keret nem túl nagy, a kb 20%-os eséllyel elnyerhető kis- és közepes méretű (3-50 milliós) pályázatok a kutatók fő kutatási forrását jelentik. Nem árt tehát, ha értjük, hogyan és minek alapján születnek a döntések. Itt az első kérdésről lesz szó.

A Trending Stories a Facebook új, nálunk még nem elérhető szolgáltatása, mely a saját ízlésünk szerint szűrt bejegyzéseket, egyfajta tükörképünket a való világ válogatott híreivel egészíti ki. Rögtön nagy botrány lett belőle. Ennek oka részben, hogy a szerkesztők saját liberális ízlésük szerint válogattak és így torzult a válogatás, másrészt nyilván zavarta az egyszeri usert, hogy kellett lépni az idealizált világból. Lehet ezt jobban csinálni?

Jót mulattam a sztorin, hogy hogy mutatta meg a Coca-Cola a titkos receptet egy kívülállónak: az ital kóserré nyilvánításához egy rabbinak kell nyilatkozni a hozzávalókról és az elkészítés módjáról. Ez meg is történt, még érdekesebb a minősítés rendszeres felülvizsgálata: egyszerűen hozzátesznek egy csomó felesleges alapanyagot (ha van egy kis eszük, mindig ugyanazt). Ha ez rendben van, a Coca-Cola is rendben lesz.

Miközben keleten mindenki EU tag akar lenni, a cső másik végén a britek már mennének ki. Játékelméleti elemzés következik.

Várhatóan betiltásra kerül az Uber. Vajon a szabályozó népszerűtlen, de szükséges intézkedéséről van szó, vagy ez a jogászdiktatúra újabb túlkapása? Mit nyerünk és mit veszíthetünk? 

Minden országnak be kell fogadnia menekülteket, Magyarországnak konkrétan 1290 migránst, különben büntetést fizet, elutasított migránsonként 250000 eurót. A kormánynak most esett le, hogy százmilliárd forintról beszélünk. Hogy is van ez? Mióta diktálhat nekünk Brüsszel? 

Az egyik vezető hírportál szalagcíme szerint "Egy lakás árába fájna mindenkinek a Brexit", azaz a britek kilépése az Európai Unióból. Ebben a címben keveredik a csúsztatás, a szenzációhajhász ferdítés és a szokásos félreszámolás. Na de akkor mennyibe is kerül nekünk valójában? Avagy: mekkora szelet mard nekünk az EU büdzséből?

A párizsi terrortámadás a tömegek számára azért sokkoló, mert messze a frontvonalak mögött, civileket ért támadás. Ha ez Európa egyik fellegvárában lehetséges, akkor - elvileg - minden európai polgárnak rettegnie kell, kellene. A támadás után több országban razziák indultak, hogy a további hasonló támadásokat megelőzzék... de egyáltalán meg lehet-e előzni a terrortámadásokat? 

Kire tartoznak a Szerbiából Magyarországra áramló migránsok? A szerb álláspont szerint csak az maradhat Szerbiában, aki nem jutott Magyarországra, onnan - kiutasítás esetén is - Magyarország feladata a migránsok ellátása. Egy axiomatikus megközelítés (féle) következik. 

A demokráciát nem az állampolgárok egyenlősége jellemzi, hanem hogy ők dönthetik el, kivé akarnak válni. Létezhet olyan tökéletes vezető, aki úgy is felismeri és pozicióba helyezi a tehetségeket, hogy azok valaha tanulmányok, vagy gyakorlat révén ezt meggyőző módon bemutatták volna - mégis jobban szeretjük azt, végigjárják az elvárt utat. Ugyanígy egy piac ismeretében meghatározhatjuk az egyensúlyi árakat és ezeket akár tövényileg rögzítve egyensúlyba kényszeríthetjük a szereplőket, mégis egy demokráciában jobban szeretjük, ha ezt az egyensúlyt a piac maga találja meg. Valami ilyesmi motiválja azt az ún. Nash programot is, amelyben a kooperatív játékelméleti megoldásokat nonkooperatív egyensúlyokkal támasztjuk alá. Ebben az írásban egy, ebbe a programba illeszkedő, hamarosan megjelenő cikkről lesz szó.

Pénz hiányában lejárt a Magyar Tudományos Művek Tára impakt faktor előfizetése. Így a továbbiakban a magyar tudományos körökben hivatalosan nem lehet a tudományos munkásság egyik fő mutatójaként használt impakt faktor értékekről beszélni.

A magyar választások két részből állnak: szavazhatunk listákra, illetve egyéni körzetekben. Az előbbivel kapcsolatban viszonylag kevés a kérdés, utóbbinál kritikus a választókörzetek kialakítása. A választási módszerek egyik vezető folyóirata, a Mathematical Social Sciences ma közölte a témában megjelent, Biró Péterrel és Sziklai Balázzsal közösen írt cikkünket (augusztus 19.-ig ingyenesen letölthető!).

Megújult az Eigenfactor.org oldala.Nézzük meg, mit tud, mik az újdonságok!

Egy, a napokban beterjesztett törvényjavaslat szerint az államtudományi képzés különválik a jogászképzéstől és a jövőben kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lesz erre lehetőség. Az indok kettős: a jog- és államtudományi karokon valójában eddig is csak jogászképzés folyt, az államtudomány háttérbe szorult, másrészt egységes az állam, egységes képzés kell. 

Az M1 mai Ma reggel című műsorában arról beszélgettünk Vogyerák Anikóval, hogy kicsoda valójában John Forbes Nash és, hogy mi a játékelmélet gyakorlati jelentősége.

A teljes műsor megtekinthető az MTV Médiaklikk tárában; a John F. Nashról megemlékező rész az 50. percnél kezdődik.

John F. Nash, Jr., a csodálatos elme, a játékelmélet egyik nagy alakja május 23.-án autóbalesetben életét vesztette feleségével együtt. Izgalmas élete, szakmai kiválósága, illetve betegsége nem mindennapi történet, mely világsikerű filmet ihletett. Váratlan halála megrázó. Kicsoda ez a csodálatos elme? Mitől emlegetjük a legnagyobbak között? 

Kurrens téma a publikációk szabad hozzáférésének biztosítása. Sok kritika éri a nagy kiadókat, hogy gyakorlatilag elzárjék a tudást a világ elől - ráadásul úgy, hogy ők az eredményekért nem is szoktak fizetni. Az Elsevier új politikája - szerintem - korrekt.

Közeledik a felvételi, sorra jelennek meg az egyetemi rangsorok. Nemrég került a kezembe a Heti Válasz rangsora. Összesen vagy tucatnyi mutató szerint rangsorolják a felsőoktatási intézményeket. Ezek között van jó és rossz is (erről később) bár az igazán érdekesek talán hiányoznak.

Holnap kezdődik a PINET (Post-Graduates' International Network) éves multidiszciplináris konferenciája, aminek témája a migráció. Este 19 órától filmvetítés és kerekasztal beszélgetés lesz, melynek egyik résztvevője leszek. Akit érdekel a konferencia, előzetes regisztráció nélkül is látogatható. A konferencia programja itt, vagy a PINET Facebook oldalán tekinthető meg.

Bár érdekel a politika, van, mikor az érvek annyira meggyőzőek, hogy az ember tényleg nem tud mit szólni. Legjobb, ha megy szépen dolgozni, így az ünnep közepén is egy gyakorlófeladatot osztanék meg az olvasókkal. Az IO zh-ra készülő hallgatóknak feltétlen ajánlom, hogy próbálkozzanak egyénileg, mielőtt a megoldást megtekintik, ehhez minden segédeszköz használható: könyv, jegyzet, laptop, mobiltelefon, de utóbbiak csak repülő-üzemmódban (pontosabban minden megkezdett gibabájt adatforgalomért 150 pont levonás).
Természetesen a feladat és a valóság közötti bármilyen hasonlóság a véletlen szüleménye.

"Ez kisajátítás" - Alkotmánybírósághoz fordul az MKB volt tulajdonosa címmel jelent meg egy tegnapi cikk, mely szerint egy német bank (Bayerische Landesbank) elvesztette az osztrák Hypo Alpe-Adria Bank felé fennálló 800 millió eurós követelését, miután az csődbe ment. A csőd oka az volt, hogy az osztrák bank kockázatos hitelekbe fektette a forrásait a jugoszláv utódállamokban és azok bedőltek. A német bank arra hivatkozott, hogy állami garancia védte a befektetését. Kiss Hubert János írása.